Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-25 / 4. szám

ugy fogjuk találni, hogy a különböző prot. hitfelekezetek az Egyesült Államok népességének közel két harmadát alkotják. Viszont ha a különböző felekezetek növekedési százalékát vesszük tekintetbe, a prot. egyházak legtöbbje e tekintetben is elébe vág a római kath. hitfelekezetnek. Még kedvezőbb az Egyesült Államok protestántizmusának a szaporodása, ha figyelembe veszszük az Amerikába vándorlás statisztikájának azt a tényét, hogy legújabb időben az európai kath. országokból aránylag sokkal többen költöznek ki Amerikába, mint a prot. országokból. A beköltözés általi szaporodás tehát nagyobb lehet a római, mint az evang. hitvallású lakosságnál. Végül mint nagyon figyelemre méltó adatot kiemel­jük, hogy az Egyesült Államokban orthodox és reform­zsidó együtt véve csupán csak 130,496-ot mutat ki a jelentés, tehát oly számot, a melyet a mi Budapest fő-és székvárosi zsidóságunk is meghalad. Krónikás. RÉGISÉGEK. Alvinczi Péter, a kassai magyar pap. (Folytatás.) VI. Alvinczi betegeskedik, majd meglátogatja a fejedelmet Nagy-Szombatban. Ennek szerencséje hanyatlik, majd emel­kedik. A »kis gróf« nevelése. Rémülés Kassán. Bouquois halála. Pasquil Rákóczi és Alvinczi ellen, Utasítás a »kis gróf* neve­lése, Károlyi beállítása s Geleji felszentelése iránt. Hirek a békealkuról. Bocatius udvari historicus halála 1621. A fehérhegyi csatavesztés valóságos bomlasztó hatás­sal volt a Bethlenféle szövetségre. A >kassai piacra hamis és rettentő híreket hordtak® mondja a fejedelem. Ugy, hogy kénytelennek látta magát 1620. nov. 28-án Nagy-Szombatból kelt levelében rámutatni a csatavesztés okaira s az ő hadai létszámára (csak fizetett lovas 12 ezer volt), a Frigyesére (18 ezer ember), a cseh-morva-szilé­ziai városok áldozatkészségére. Egyúttal lefesti mi vár-Magyarországra, a fösvény városokra, a melyek még zálogra sem adnak kölcsön sem pénzt, hogyha a háború jogán lógja az országot obtineálni a császár. »Ne gondol­kodjék senki arról a magyar nemzet közül, hogy Magyar­országon jószágot bírhasson . . . vallonokkal rakják meg a városokat, ugy néppel és a mi több, sem lutheránus, sem helvetica confessio nem lesz ebben a seculumban többé; de hát ám lássák.« Alvinczinak meghagyja, hogy a kassai tanácsban olvassa fel e levelet . . . »lássák ha félserkennek-e mert bizony nincs gyűlöltebb hely Ferdi­nándnak Kassánál, hol megölték a jézsuitákat.« 1 Alvinczi 3 parancsnak bizonyosan eleget is tett. Midőn Alvinczi a beszterczebányai országgyűlésről visszatért Kassára, ugy látszik, betegeskedett; de még igy is kész volt — hihetőleg, ezen levele folytán — fejedelmét a táborban meglátogatni, mit azzal levélben tudatott, Bethlen ekkor még Nagy-Szombatban volt és onnan írja Alvinczinak (d. 4. dec. 1620. hora 5 promeridiana), hogy szándokát nagyon kedvesen veszi s parancsolt a bíráknak, hogy Alvinczinak kocsiról és lovakról gondoskodjanak; 1 Eredetije Lőcse város levéltárában. Onnan közié Szilágyi S. a Történ, tár 1886. foly. 10—12. lapján. de egyébiránt kéri. hogy a fejedelem kedveért, ha ereje az utat rneg nem fogná bírni: ne periclitaltassa egészségét. Nagy-Szombatban — írja tovább a fejedelem — békes­ségben van s csak mennének hozzája a státusok, nem az hadra annyi végre, mint a békesség conditioinak meg­értéseért, hogy azután reá ne vetnének semmiből . . . Alvinczi, mintegy pasquilból kitetszik, csakugyan fel­kereste a fejedelmet Szombatban. A fejedelemnek jól eshetett a lelkész s a bizalmas barát vigasztalása épen ekkor, midőn a kedvezőtlen események miatt úgyszólván a Dráva part­jairól kellett visszavonulnia. E visszavonulást nagyon felhasználta 11. Ferdinánd. 1620. dec 10-kén ugyanis nyilt levelet adott ki s a pozsonyi és besztercze-bányai országgyűlések végzéseit semmiseknek nyilvánítja; egy kétértelmű amnestia-levéllel kegyelmet igér és felhatalmazza Eszterházyt, hogy jószá­gokat ígérjen az átpártolóknak. Pázmány szintén a vissza­édesgetésben fáradozott. E bécsi csalétkek meg is tették hatásukat; e mellett Bouquois csász. vezér is beütött az országba. A fejedelem most elől. oldalt és hátul németek s lengyelek, sőt egykori hívei egynémelyike által is fenye­gettetvén. francia közbenjárás mellett, nj alkudozást kezdett II. Ferdinánddal; de a mely 1621. april. 9-én félben­szakadt. A Ferdinánd békepontjait feleségéhez is megküldte a fejedelem Kassára, irván ennek (Nagy-Szombatból 1621. húsvét estvéjén öt órakor), hogy hivatván Alvinczi Pétert, Palaticz uraimékat (a kassai kamara tagjait) s a bírót harmad magával, olvastassa meg velők, mily illetlen és gyalázatos szavakat használ és minemű békességet akarna a német, ki az bécsi végzést és a maga coronatioja idején az 17-ik conditiot nem hogy teljesíteni akarná; sőt tiltja, hogy ingyen se említsék . . . Szóval pedig azt üzente a francuz mediatoroktól, hogy minden erősségben német praesidiumokat vegyenek be, különben nem békél. Igv levén a dolog alá jő a fejedelem Kassára; a várakat ott fenn őrséggel megrakja. 1 A fejedelmet 112 régi híve hagyá el s Forgách nádor is, ki soha sem volt Őszinte híve, visszapártolt: Széchy György nemcsak elpártolt, hanem arra is kötelezé magát, hogy megtámadja a »választott királyt.« Thurzó Imre szintén haza ment, kiben legjobban bízott. De a fejedelem még ekkor sem csüggedt el. 1621. jani 28-kán. Putnok melletti táborából, egy könyvét kéri AlvinczitőL »mely a hadakozás dolgáról jó ordoval tanít, melyet Alvinczi olvasni kért vala el.« »Mint Isten büntetéséről értesíti Alvinczit azon szerencsétlenségről, mely az elpár­tolt Széchy György családját érte, t, i, hogy Széchy középső lányát, 2 szolgálót. 2 darabontot és a főporkolábot meg­ütötte a mennykő Murány alatt. Tudatja, hogy egy török csausz jó válaszszal érkezett. ígéri, hogy a császár leve­leinek translatioit megküldi Alvinczinak; tudatja, hogy az egri, szolnoki és hatvani törökhad be lóg érkezni táborába s az erdélyi hadból 4000 ember érkezett; de a (felső­magyarországi) vármegyék rákháton másznak.* És ha magyarországi szövetségesei elhagyák is > választott királyukat« — ő nem hagyá el magát és Isten is megsegíté; diadalt diadalra aratott újra Össze­köttetései Alvinczivűl, a hadi zaj Közt sem szűntek meg. Biztos, hogy Alvinczi őt mindenről értesíté, a mi Kassán és környékén történik; ellenőrizte a kassai tanácsot, a Kassán székelő szepesi kamarát s mintegy helytartója volt (ha szabad e kifejezéssel élnünk), a választott király­nak Kassán, e mellett vezette a választott király unoka-1 Bethlen G. levele Tört. tár 1879. foly. 205. lap stb

Next

/
Thumbnails
Contents