Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-09-06 / 36. szám

séről. A közel egy nyomtatott ívre terjedő értekezésből külön lenyomat is készült, mely Lapunknak is beküldetett. A sokoldalú kérdést minden jellemző vonásában és fázisában híven feltüntető dolgozat megírásával jó és időszerű szolgálatot tett szerző a magyarságnak a német irodalomban, mely a legtöbb dolgunkat még most is hiányosan és hamis világításban szokta megismerni. Szívesen üdvözöljük a szorgalmas szerzőt e téren, csak folytassa tovább, ismertesse, szellőztesse egyházi közéletünk jelentősebb mozzanatait a német közönség előtt. ** »Néptanítók Zsebnaptára« cím alatt jelent meg az 1894/5. tanévre Ember János ismert paedagogus szerkesztésében Bornemisza Zoltán vándortanár közreműködésével a magyar néptanítók részére egy zsebnaptár, mely hivatva van, hogy tartalmánál, kiállításánál és olcsóságánál fogva a tanítók között nagy elterjedést nyerjen. Valósággal a szükséges dolgokat tartalmazza. A naptári részen kívül oly közleményeket tartalmaz, a melyek a tanítóval és iskolával a legszorosabb kapcsolatban állanak. Hű tanácsadója a zsebkönyv a tanítónak az iskolai adminisztrációval- kapcsolatos s a hivatali állással összefüggő ügyes-bajos dolgokban. Olyan szükséges ez a tanítóságnak, mint bármely vezérkönyv, vagy a birónak a törvénykönyv. A naptár egész vászonba van kötve, oldaltáskával és ceruzatartóval ellátva. Ára 50 kr. Bérmentve postán 55 krajcárért küldi a kiadó Lévai Mór könyvnyomdász Ungvárt. A kiállítása nagyon csinos. A naptári rész 1894. szeptember hóval kezdődik és 1895. december hóig terjed, róm. kath., gör. kath. és zsidó naptári rovatokkal. ** Előfizetési felhivás. A folyó évben »Adventi tanítások« címen nyolc adventi tanítást, >A szenvedés történetének főbb alakjai« címen pedig 20 böjti tanítást kiadni szándékozom. Mindkét munkám hírneves (nagyobbrészt élő) német egyházi szónokok vázlatai, illetőleg egyházi beszédei alapján készült. A forrásul szolgáló vázlatok és beszédek választásánál igyekeztem mindig tekintettel lenni a magyar nép szellemére. Az átdolgozásban és fordításban, csakhogy a magyar nyelv géniuszát meg ne sértsem, a lehető legnagyobb szabadsággal jártam el. Igyekeztem népszerűen, magyarosan írni; sikerült-e törekvésem — a kritika fogja eldönteni ? Tanításaim az ág. hitv. evang. egyházban az adventi és böjti időszakban előforduló hétköznapi istenitiszteletek alkalmával, az ev. ref. egyházban pedig az adventi és böjti időszakban a vasárnap délutáni istenitiszteletek alkalmával egyiránt használhatók és alkalmazhatók. Tanításaim felosztás alapján készültek. Reménylem, ez nem von le érdemükből semmit. Tanításaim közt vannak hosszabbak, rövidebbek: egy néhány 15—18 írott oldal, a nagyobb rész 8—9. Az »Adventi tanítások« folyó évi október elején, »A szenvedés történetének főbb alakjai* december végén fognak megjelenni. Az előbbinek ára portóval együtt 50 kr., az utóbbié 1 frt. A kiadói jogot forrásaim mindegyik szerzőjétől és kiadójától külön-külön megszereztem. Hogy a nyomatandó példányok száma iránt kellőleg tájékozva lehessek, kérem a megrendeléseknek idejekorán való szíves bejelentését. Nagy Lajos, evang. s. lelkész. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. A vallás- és közoktatási miniszter szerződési jogánál fogva Lenner Gyulát, a debreceni kereskedelmi akadémia tanárát, a rimaszombati egyesült prot. főgimnáziumhoz rendes tanárrá nevezte ki. — Marton Sándor gyönki h. tanárt, a legfiatalabb tanári nemzedék e kitűnő tagját, hasonló minőségben a debreceni reform, főgimnáziumhoz választották meg. — Dr. Rupp Kornél volt szerzetes tanár a budapesti ref. gimnáziumhoz h. tanárul alkalmaztatott. — A közoktatási miniszter szerződésszerű jogánál fogva. Zodrinyi Lajos kisújszállási főgimnáziumi rajztanárt a soproni evang. főgimnáziumhoz rendes rajztanárrá nevezte ki. — A makói ref. egyháztanács az üresedésbe jött állásokra tanítónőül Molnár Gizella okleveles tanítónőt, a tanítói állásokra Teleki Sándor és Kiss János tanyai tanítókat választotta meg. — A noszlopi egyház (Pápai egyházmegye) lelkészévé szavazattöbbséggel ifj. Szekeres Mihály győri b. lelkészt, a felsö-gelléri egyház lelkipásztorává meghívás útján egyhangúlag Gyalokay Béla s. lelkészt, a madi egyház lelkészévé pedig szinténí meghívás útján egyhangúlag Vályi Miklós segédlelkészt választották meg az illető gyülekezetek tagjai. — Barabás Jenő pápai ref. főgimnáziumi tanárt a közoktatási miniszter a székely-udvarhelyi állami főreáliskola tanárává nevezte ki. — A trencséni evang. egyházban hosszas és erős küzdelem után Krizsán Zsigmond választatott rendes lelkészszé. * Az ág. evang utó-zsinat munkálatait, mint félhivatalosan jelentik, Péchy Tamás felügyelő és Karsay Sándor püspök, mint zsinati elnökök, csak a napokban terjesztették föl királyi szentesítés végett. Evang. körökben, sőt, úgy látszik, politikai körökben is, bizonyos nyugtalanság támadt a késedelemért, mit az is mutat, hogy a késlekedő elnökséget a napi lapokban fölszólították a zsinati végzések fölterjesztésére. * A gyülekezetek életéből. Hódmezővásárhelyi egyházunkban az úgynev. »Jótét egyesület* az 1893-ik évben hatodik évi pályafutását tette meg. Beküldött jelentése szerint a tagok száma nem, de intenzív munkássága növekedett. Vagyona 4224 frt 6 kr., bevétele 1347 frt 59 kr. Segélyezett 20 árvát és három tehetetlen felnőttet. Tankönyvvel ellátott 41 szegény tanulót 26 frt 16 kr. értékben, ruhával segített 58 tanulót 204 frt 88 kr. értékben. Az egyesület javára nagyobb adományokat tettek: Tóth Károly nyug. lelkész 30 frt 52 krt, Pollák Sándor kereskedő 100 frtot, Petrecz Pál 10 frtot, özv. Faragó Sámuelné 20 frtot. A szép célt szolgáló egyesület elnöke Szeremley Sámuel h.-m.-vásárhelyi lelkész. * Főgimnáziumaink köréből. A késmárki evang. főgimnázium »kegyuri választmánya* Tátray Gergely felügyelő elnöklete alatt tartott legutóbbi közgyűlésen a tanárikar kérelmére elhatározta, hogy tanárai az országos tanári nyugdíjintézetbe beléphessenek. A főgimnázium igazgatójává ismét Zvirinyi Sándor eddigi igazgatót