Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-08-09 / 32. szám

járt, ahol csak megfordult, mindenütt rövid idö alatt meg­nyerte az emberek elismerését, ragaszkodását, szeretetét. Különösen legutóbbi helyén nem tudják elfeledni. Mint ifjú segédlelkész, csak nyolc hónapot töltött Bogyiszlón, de e kevés idő elég volt arra, hogy mindenki rokonszenvét és vonzalmát megnyerje. Tiszteletteljes bizalommal viseltetett főnöke iránt, finom, figyelmes volt a társaságban mindenki iránt, fá­radhatlan, buzgó és kötelességérző hivatalos teendőiben s e mellett mindenre jutott ideje. Hivatalos dolgai végez­tével szépen berendezett könyvtárában olvasgatott vagy dolgozott, mely könyvtárt kisdiák kora óta folyton gya­rapított. S midőn a szellemi munkában kifáradt, a növé­nyek, virágok között keresett magának üdülést; fákat ültetgetett, rózsákat oltogatott szabad óráiban, mert nemes szíve minden szépre és jóra fogékony volt, Szive jóságának, keresztyéni szeretetének legszebb bizonysága egy kis árva fiú felsegélése. Ennek az 5 — 6 éves kis árva fiúnak atyját agyonlőtték, anyja is igen korán elhalt s így a rokonok kegyelmére szorult, akik azon­ban nagyon panaszos kenyeret adtak neki. Egyik rokon a másikhoz küldötte és senki sem nézett rá jó szemmel. A jószívű káplánnak megesett a szíve az árva fiúcska szomorú sorsán, magához vette, felruházta s nevelni kezdte a kis fiút. a ki kimondhatatlan ragaszkodással visel­tetett jóltevője iránt, a ki vele volt utolsó perceiben, halálos küzdelmeiben is, midőn fürdés közben az ár elragadta az erőteljes fiatal embert s a gyilkos elem, a víz, kioltotta szép ifjú életét. Mily kegyetlen játéka a sorsnak! Az özvegy édes anya, a ki épen fia látogatására indult, s repeső szívvel, türelmetlenül várta a pillanatot, hogy egyetlen gyámolát, büszkeségét keblére ölelhesse, a szeretett fiú helyett már csak annak holttestét találta. Egyszerre, váratlanul elvesztette anyai büszkeségének tár­gyát, özvegysége keserveinek enyhítőjét. Igy aludt ki egy ifjú élet, így szakadt meg egy reményteljes pálya, így hűlt ki egy melegen érző szív. És most Isten veled, korán a jobb hazába, a töké­letesség hónába költözött barátom! kivel egy padban tanultam nyolc esztendeig, kivel mindig a legszebb egyet­értésben éltem, ki a kedves szülei háznál oly nagy buz­galommal, hűséggel igyekeztél pótolni az én. hiányomat, mikor távol valék s a kiben én is oly sokat vesztettem! Fogadd tőlem e koszorút sírodnak halmára! Te, ki már bizonynyal elnyerted erényeidért a jutalmat ott »Hol hervadást nem lát a koszorú, Mit Isten a hívek fejére tesz«. {Tompa.) Dr. Kesserű Lajos. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. A király Bulcsay István rima­szombati főgimnáziumi tanárnak, ki a minap ülte meg működése félszázados jubileumát, a tanügy és közügyek terén sok éven át kifejtett hasznos működése elismeré­seül »királyi tanácsosi« címet ajándékozott. Kívánjuk, hogy sokáig és jő egészségben viselje a jól megérdemelt kitüntetést! — A beregi ev. ref. egyházmegyében üre­segésben levő lelkészi tanácsbírói tisztségre, a szavaza­tok többségével Csóó Zsigmond tisza-szalkai lelkész vá­lasztatott meg Simon Andor m.-tarpai lelkész 24, s Vajas Sándor tókosi lelkész 4 szavazatával szemben. * Lelkészválasztás. A szilágymegyei Nagy-Paczal egyházközség lelkészeül Nagy Zsigmond szalkszentmár­toni segéd lelkész választatott meg Gratulálunk. * Lelkész beiktatás. Stettner Frigyes helyére Kiszácson a napokban iktatták be az új evang. lelkészt Langhofer Károly liptó-tarnóci volt lelkész személyében. A beiktatást Belohorszky Gábor bács-szerémi főesperes végezte. Ez alkalomból a templom, az iskola és több más épület zászlókkal, koszorúkkal volt. feldíszítve. A A környékből is sok vendég jelent meg az ünnepélyen. Az állomáson az egyházi elöljáróság és a papság fogadta az új lelkészt. Az ünnepélyt bankét fejezte be. * Debreceni egyházunk a tanítókért ismét dicséretes áldozatot hozott és követésre méltó példát adott. Mint Lapunknak írják, ez a legelső és legnagyobb gyüle­kezetünk most rendezte az 1893-ik évi törvény értelmé­ben az elemi iskolai tanítók fizetését. Egyhangúlag elha­tározta, hogy a tanítók alapfizetése 1894. július 1-től kezdve 600 frt és 60 frt ötödéves korpótlék hat ízben, a tanítónőké pedig 400 frt. alapfizetés és 50 frt ötödéves korpótlék öt ízben. Ezen kívül minden nős tanító kap lakást természetben .agy 240 frt lakáspénzt, minden nőtlen tanító és minden tanítónő 120 frt lakáspénzt, vé­gül a nős tanítók 14 köbméter, a nőtlenek és a tanítónők 10 köbméter tűzifát. A lakást vagy lakáspénzt és a tűzifát a város szolgáltatja. — Az egyház ezzel a határozattal 42 tanító sorsát javította az úgynevezett ingyen iskoláz­tatási alapból, mely földekből és pénztőkékből jelenleg 42 ezer frt jövedelmet hoz. Tanítóinkkal hasonlólag kel­lene cselekednünk mindenütt, mert jó tanító nélkül nincs jó iskola! * Tompa-alapítvány Merényben. Feketehegyen, hol Tompa Mihály 1866-ban fürdőzött, a fürdővendégek tudvalevőleg évről-évre ünnepélyeket rendeztek s a be­folyt jövedelmekből néhány éve csinos szobrot emeltek a kiváló költőnek. A szobor előtt az idén is rendeztek Tompa-ünnepet. A szobor költségein felül maradt összeg­ből most egy 200 frtos alapítványt létesítettek, a mely­nek kamátjából Merény község róm. kath és ág evang. iskoláiból azokat a tanulókat fogják jutalmazni, a kik a magyar nyelv tanulásában legtöbb eredményt érnek el: további 130 frtot pedig a szerény körülmények között

Next

/
Thumbnails
Contents