Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-07-05 / 27. szám

** A társadalmi forradalom (Az anarkizmus) cím alatt dr. Balogh Arthur, ki már előzőleg megírta az anarkizmus eredetét az »Athenaeum«-ban, új könyvet írt, melyben az anarkizmust, a jelenkori társadalom e veszélyes betegségét ismerteti. Öt fejezetben szól az anarkizmus eredetéről, az anarkista tanok kifejlődéséről, az anarkisták titkos szervezetéről, az anarkizmus moráljáról és lélektanáról s végül adja a jelenkori kiváló szociologok és bölcselők véleményét az anarkizmust illetőleg. Az író igen jól ismeri az anarkizmusnak mind történetét, mind irodalmát s igen helyes álláspontot foglal el az anarkizmus gyógyítása tekintetében. Teljesen igazat adunk neki abban, hogy e veszélyes betegség gyógyításánál nem anynyira a tűzre és vasra van szükség, mint inkább magának a társadalomnak átalakítására a tiszta vallásosság által. Az anarkizmus kelevény a társadalom romlott vérű testén, tehát a romlott vért kell regenerálni, új, erős, életre képesítő vért kell adni a megvénhedett betegnek. Ez a regeneráló erő azonban csak a tiszta evangéliumban található fel; azt kell bele oltani a társadalom megromlott vérébe s akkor a betegség is gyógyítva lesz. A mű elolvasását épen alkalomszerűvé teszi a francia köztársasági elnöknek meggyilkolása s ebből a szempontból is ajánljuk olvasóink figyelmébe. A munka kapható a »Vasúti Lapok« kiadóhivatalában. Ára? ** A Kossuth-kultusz és a katholikus egyház címmel egy kis füzetet kaptunk, mit Keményfy Dániel, a »Kath. Hitvédelmi Folyóirat* egyik szerkesztője írt. Keményfy tisztázni óhajtja a kath. klérus elmaradását a Kossuth-gyászról. Az elmaradást két okkal támogatja, nevezetesen, hogy Kossuth antidinasztikus érzelmű volt, másodszor, hogy esküdt ellensége volt a kath. egyháznak és a pápaságnak. Nem szólunk a felhozott okokra semmit, csak azt jegyezzük meg, hogy jól esett a füzetke nyíltsága, melylyel lerántotta a leplet arról az újonnan kikombinált »dogmáról*, mely a gyászban való részvételt nem engedte meg a klérusnak, s továbbá, hogy kár annak a boldogult Kossuthnak olyan nagyon felhányni az illoyalitást, akkor, a midőn a klérus, a »Religio«-val élén, igen furcsa nyilatkozásait engedi meg ismert loyalitásának a polgári házasság elfogadása miatt. +* Dőre Márton és Józan Áron beszélgetései című kis vitairata Papp Albert dráva-szabolcsi ref. segédlelkésznek már új kiadást ért. A már az »Index*-be került ügyes kis munkát ajánljuk olvasóink figyelmébe. Kapható szerzőnél. Ára 10 kr. ** A Magyar Paedagogia junius—juliusi száma a következő tartalommal jelent meg: Felméri Lajos, Márki Sándortól; A jövő népiskolája. Ember Jánostól; Az iskolai kézművesség, Demek Győzőtől; Népiskolák, középiskolák, egyetemek, Waldapfel Jánostól; A mai görög középiskolák, Cserép Józseftől; Évi jelentés az orsz. közoktatási tanácsnak 1893/91. tanévi működéséről, Ferenczy Józseftől. A tartalmas számot: Irodalom, Vegyesek zárják be. A Magyar Paedagogia legközelebbi száma októberben fog megjelenni. KÜLÖNFÉLÉK. * Szemelyi hírek. Szász Károly püspök, családjával együtt Halasra utazott, hol a nyarat tölteni fogja. Kívánjuk, hogy a nyár valóban pihenés legyen reá nézve s új erőben üdvözölhessük visszatérésekor. * Katholikus nagygyűlés Pozsonyban. A klerikális agitáció vezérei csak nem tudnak megnyugodni s nem engedik a már régóta felizgatott szenvedélyeket lecsillapodni. Zichy Nándorék a mult hónap 29-én Pozsonyban újból kath. nagygyűlést tartottak, a mely egyik napilap megjegyzése szerint, teljesen hasonló volt egy főúri hajtóvadászathoz, melyben részt vesz néhány főúri vadász s egy sereg hajtó, kiknek nem kell gondolkozni, csak minél nagyobb zajt csapni. A gyűlés, melyen Eszterházy Miklós Móric gróf elnökölt, legnagyobbrészben a vidékről becsődített földművesekből és papokból állott. A cél, melyért újra ütötték a reklám nagy dobját, a polgári házasság életbe lépésének megakadályozása; egy országos kath. agitáló szövetség létrehozása s a keresztyén (?) szociálizmus győzelemre juttatása volt. A gyűlés természetesen táviratilag hódolatát fejezte ki a pápa s a király iránt, de jogosan kérdezhetjük egy napilappal együtt: »micsoda lovalitás az, mely egyre a király személyét rángatja bele a politikai harcokba ? micsoda loyalitás az, mely a vereség pillanatában kitörő szenvedélvlyel »ave Caesar«-t kiált és pogány római császárokat emleget és most egyszerre újra a korona felé forgatja ájtatos szemeit?* * Szász Károly püspök és a Vay-gyász. Említettük mult számunkban, hogy a Sárospatakon tartott kerületi gyászünnepélvlyel egyidejűleg a mult hó 24-én Szász Károly püspök úr is felújította a boldogult báró Vay Miklós emlékezetét a rendes istenitiszteleten. Ezt regisztrálták a fővárosi napilapok is, de a tudósításokon igen meglátszik, hogy nem kálvinista emberek írták. Egyik »requiem«-nek nevezte el a kegyeletes megemlékezést, a másik a boldogult »lelki üdvösségéért* imádkoztatott a püspökkel s szépen referálta, hogy a »requiemen« a család tagjai nem voltak jelen, mert a hivatalos »requiemen* vettek részt Sárospatakon. Igazán boszantó sokszor az a tájékozatlanság, a melylyel a napi sajtó a mi egyházi dolgainkról ír. Nem ártana, ha a szemfüles reporterek egy kissé alaposabban körültekintenének s nem írnának zöldségeket, a mik felett a figyelmes olvasók bizony-bizony megbotránkoznak. * A kecskeméti ref. főgimnáziumon a mult hó 25-ik és következő napjain tartattak meg az érettségi vizsgálatok Petri Elek budapesti theol. tanár, mint egyházkerületi képviselő s György Endre, mint kormányképviselő elnöklete alatt. Az érettségi vizsgálatra 51 tanuló jelentkezett, kik közül írásbeli vizsgálatot tett 50; szóbeli vizsgálatra bocsáttatott 45. A szóbeli vizsgálattól 4 tanuló visszalépvén, vizsgálatot tett 41, és pedig jelesen 3, jól 7, egyszerűen 19 tanuló, mig 10 két hónapra, kettő pedig egy évre visszavettetett.