Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-07 / 23. szám

az érdekes mozzanatokat. Megfelelő a stylusa, mert egyszerű és világos, elég magyaros és elég élénk. Felfogása, kidolgozása egyaránt arra mutatnak, hogy szerző gyakorlott paedagogus, a ki tudja, mit és miként kell az egyháztörténelemből a gyermekek elé vinni. A modern tankönyvírók közös hibájába, a tulterjedelmességbe, sem esik bele. Ezek a könyvnek fényoldalai. Kisebb hibái közül fölemlítjük: Hogy a római egyházat nagyon gyakran »katholikus «~nak és nem »római katholikus*-nak mondja, már pedig mind a gör. kath., mind a gör. keleti, mind a két prot. egyház hívei szintén katholikusok s tagjai az »una saneta catholica eeclesia«-nak; hogy Kálvin Institutioja nem 1535-ben, hanem 1536-ban jelent meg; hogy Trier-ben nincsen érsek; hogy a protestánsok között nem az ág. h. evangélikusok, hanem a reformátusok a legszámosabbak; hogy a legújabb vallási statisztika szerint a keresztyének összes száma nem -180, hanem 468 millió, kik közül 225 millió római katholikus, 145 millió protestáns, 95 millió gör. keleti és 3 millió kopt keresztyén. Ilyenféle kisebb hibáktól eltekintve, a Bereczky könyvét mindkét hitvallású evang. iskolákban használható tankönyvnek tartjuk és ajánlhatjuk. ** A tállyai evang. egyház és a tállyai Kossuthünnep története. Irta Czékus László evang. lelkész. Kassa, 1894. 97 1., ára 1 frt. — A tállyai ev. egyház százados templomát, melyben Kossuth Lajos 1802-ben megkereszteltetett, közadakozásból újjáalakítván, 1892. szept. 19-én, Kossuth 90-ik születésnapján ünnepélyesen felszentelte. Czékus ennek az ünnepélynek előzményeit, az adakozások kimutatását, az ünnepen tartott beszédeket, az ünnepély leírását könyvvé foglalta össze s megtoldva a tállyai egyház történetével, most kiadta. A könyv az ily nemű alkalmi iratok szokásos színvonalán áll, magasabb irodalmi érték igénye nélkül. A könyv I. része az egyház történetét tartalmazza, krónikaszerű vázlatos kidolgozásban, de a történetiróra s az érdeklődőkre nem egy becses adalékot gyűjtve össze. A II. részben az adományok és adakozók részletes kimutatása van közölve, melyből látható, hogy a tállyai templomra begyűlt összesen 11,372 frt 75 kr., miből restaurálták a templomot s egy kis »Torony-alapot* is tettek félre. A III. részben közölve van Hajász Pál oltári imája, Farbaki József főesperesnek a templomban, Czékus Lászlónak a templomon kívül tartott ünnepi beszéde, Zelenka Pál püspök fölszentelő imája, Nemes Károly esketési, Riszdofer János keresztelési, s végül Bernáth Béla beszéde, melylyel a Kossuth megkeresztelését megörökítő emléktáblát leleplezte. Itt olvasható Kossuthnak a tállyai ünnepély alkalmával a hegyaljai egyházmegyéhez küldött szép levele is. — Az emlékkönyv tiszta jövedelme a tállyai Kossuth templom tornyára van szánva. A kegyeletes célra való tekintetből is ajánljuk a közönség pártoló figyelmébe. ** A Magyar Mese- és Mondavilágból, Benedek Elek mesekönyvéből, mely a millenium egyik maradandó emlékének van szánva, megjelent a 9. füzet. A legkiválóbb darabja a füzetnek az Aranygyapjas kosok című mese, melyet valóban ragyogó fantáziával teremtett meg a mesemondó magyar nép. De szépek a füzet többi meséi és mondái: .Jégország királya, A tűz (Krisztus-monda), Világszép Ilonka, A szegény emberek kakasa és Táltos Jankó. A Magyar Mese- és Mondavilág egy füzetének ára 25 kr., tíz füzet előfizetési ára 2 frt 50 kr. Megrendelhető a kiadó Athenaeumnál és minden könyvkereskedőnél. ** A magyar néprajz a nemzeti nevelés szolgálatában. Irta Farkas Imre, mezőtúri tanító. Ára 10 kr., kapható Mező-Túron, Kiss Ferencz tanítóegyleti pénztárnoknál.— Tartalmas és csinosan irt értekezés, melyet a szerző a heves nagykunsági ev. ref. tanítóegylet 1893 augusztus 18-án Török-Szentmiklóson tartott gyűlésén olvasott fel s a gyűlés határozatából tett közzé. Az értekezés a nemzeti nevelést a magyar népélet és érzelem nemzeti alapjaira kívánja fektetni, s e végből ezeknek a nemzeti sajátságoknak az iskolában való megismertetését és az életben való megőrzését és helyes fejlesztését sürgeti. Erre a célra ajánlja a gyermekek játékának, dalának, olvasmányainak s az egész iskolai nevelésnek és oktatásnak tősgyökeres magyar szellemben való vezetését. A játékoknál a Kiss Áron-féle Magyar gyermekjátékok gyűjteményét, a daloknál a Sztankó Béla Dalos könyvét, az olvasmányoknál a Gyertyánf'fy-Kiss-Radó-féle Olvasókönyvet tartja a nemzeti népnevelésre különösen alkalmas eszközöknek. A derék értekezés megérdemli, hogy minél szélesebb körben olvassák. ** Az 1848/49-iki magyar szabadságharc története című és Lampel R. cég kiadásában megjelenő illusztrált vállalatból most jelent meg a 13-ik füzet. Gracza György e füzetben élénk és élvezetes stílusával az első honvédek toborzását mondja el. Az illusztrációk is füzetről-füzetre érdekesebbek és szebbek. Már eddig mintegy 200 egykorú kép jelent meg. A mostani füzet képei: Saguna András püspök, az erdélyrészi oláh mozgalom vezetője. — Janku Ábrabám. — Honvédtábor. — Jeszenák János, erdélyi gör. kel. püspök 1848- ban. — Orosz gyalogság 1849-ben. — Kossuth a nép között. — lllyr izgatás Horvátországban. — Lenkey János honvédtábornok. — Orosz lovasság. — Görgei Arthur 1848-iki képe. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Szász Károly dunamelléki püspök f. hó 4-én tért vissza a missziói egyházakban végzett egyházvizsgáló" kőrútjából. — Budapesti theol. akadémiánk igazgatójává a következő három évre S-öts Farkas theol. tanárt, e Lap szerkesztőjét választotta meg az akadémiai tanári kar. — A győri ev. ref. egyház lelkipásztorává Pereszlényi János utódjává a szavazatok túlnyomó többségével Szabó Zsigmond deáki lelkészt választották meg a gyülekezet tagjai. — A nagy-enyedi Bethlen-kollégium rectorává Nagy Lajos, a főgimnázium igazgatójává ismét Váró Ferencz tanár választatott meg. — A rimaszombati egyesült protestáns főgimnázium Baksay István tanár tiszteletére, ki 50 év óta működik a tanári pályán, junius 23-án jubiláris ünnepélyt rendez. — A kiszácsi (Bács szerémi egyházmegye) ág. evang. egyház lelkipásztorává Langhoffer