Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-07 / 23. szám

készülnek építeni), hol Held Mihály gondnok, Abafí'y Miklós ág. ev., Novákovics görög keleti lelkész és Markovics római kath. tanító fogadták püspök urat. A fogadó beszédek és püspök ürnak ezekre adott mindenkit megható válasza után, mely körülbelül 3

/4

óráig tartott, nemsokára az ág. evang. imaházba mentünk. Az imaház telve volt ájtatos hívekkel és a szurcsini intelligenciával, hol püspök ür gyönyörű német beszédet tartott. Istenitisztelet után meglátogatta Abaffy lelkészt, a mire presbyteri gyűlés következett, hol szóba jött az imaház építésügye, mely remélhetőleg egy-két év múlva fel fog épülni, mivel e célra a politikai községtől már telket is kaptak ajándékképen. Geyer Henrik házánál elköltött ízletes ebéd után Lazarovics szerb ajkú postamester hintaján szívélyes búcsúvétel után a '/a órányira fekvő Becsmenbe mentünk. Becsment jómódú németek lakják, szorgalmasok, takarékosak, szép imaházuk és harangjaik vannak. Itt délután tartatott istenitisztelet, előmenetelükért megdicsérve, de egyúttal atyai szeretettel meg is dorgálta őket püspök úr azért, hogy a volt tanítójuk Schmidt Reinchardtnak a 348 frtnyi tartozásukat nem akarják megfizetni; kötelességévé tétetett a presbyteriumnak, hogy e tartozást volt tanítójuknak megfizessék. E gőgös és jómódú nép minden harmadik esztendőben új tanítót akar, felekezeti iskolájukat községivé akarják alakítani, csak azért, hogy tanítót ne űzessenek; azt mondják, hogy a 200

/<r°s iskolai adót úgy is meg kell nekik fizetni, tehát az állam fizesse tanítójukat. Becsmenben püspök úr egy házaspárt esketett, ket gyermeket keresztelt. Ez ügyek elintézése után iskolavizsgálat következett, tanítójuk ez idő szerint Schladt. Frigyes; ennek végezte után a 3

/4

órányira fekvő Dobanovcára mentünk. Dobanovczán tenger sokaságú nép és az iskolásgyermekek várták püspök urat, s a csinos imaház előtt felállított diadalkapu előtt Schladt Henrik tanító fogadta püspök urat rövid beszéddel, melyre püspök úr igen szép választ adott. Az imaház és tanítói lak megtekintése, a vendéglőben való vacsora és meghalás után, másnap 9 órakor püspök úr egy hatalmas német egyházi beszédet tartott, nemcsak az imaház, hanem a tornác is telve volt ájtatos hívekkel, buzdította őket, hogy buzgóságukban ne lankadjanak, munkálkodjanak tovább is úgy mint eddig, de azért fogyatkozásaikat sem hagyta említés nélkül. Püspök úr a dobanovczai iskolának egy magyarországi nagy térképet ajándékozott, istenitisztelet végeztével iskolavizsgálat és presbyterialis gyűlés következett, a gyűlés folyama alatt Tosics gör. kel. lelkész tisztelgett püspök úrnál, gyűlés után püspök úr és kísérete viszonozta e látogatást az újra renovált szerb templomban, hol a gör. keleti lelkész teljes ornatusban a szentélyben fogadta püspök urat, szerb nyelven többek között azt mondá, bár idegen ajkú és felekezetű lelkész, de azért mint tisztelt, szeretett főatvát fogadja e szent helyen, mely beszédre püspök úr németül a nála megszokott nyájassággal és szivélyességgel válaszolt, a szerb lelkészt saját lakásán meglátogatta. Ebéd után Batajnicza állomásra hajtattunk, hosszú kocsisor és a hívek tömeges részvéte mellett, itt püspök úr kísérete Bruics zimonyi főszolgabírótól a hívek éljen kiáltásai között búcsút vett, s maga és kísérete vasúton Indián keresztül Rumába ment. Indián 10 óra hosszat kellett várnunk, püspök úr naplóját óhajtván végezni, az indiai állomásfőnök Weidmann volt szíves püspök úr részére az irodát átengedni. Rumába 6 óra felé értünk, az állomáson Jancsó Kálmán rumai polgármester előbb horvát, azután magyar nyelven üdvözölte püspök urat, megható válasz után bemutattam Skorics Iván főszolgabirót és Purgát Imre, gróf Pejacsevics jószágigazgatóját, kinek gyönyörű fogatjain püspök úr és kísérete a grófi kastélyba hajtattunk, hol a jószágigazgató és neje rendkívül szívélyesen fogadtak. A jószágigazgató és családja róm. katholikus. nejének minap elhunyt édes anyjáért, Houdl Emíliáért, ki még egyszer úgy óhajtotta volna látni püspök urat (9 évvel ezelőtt Pla-Mojavolyán töltött püspök úr házuknál egy délutánt), ép az nap requiem tartatott. Püspök úr, Szabó Péter esperes úr és alólírott részt vettünk a requiemen, elmentünk a róm. kath. templomba; püspök úr megjelenése a requiemen oly hatást gyakorolt a jelenlevőkre, hogy most egyébről sem beszélnek a környéken, egekig magasztalják érte püspök urat. Requiem után uradalmi fogatokon a Ruma mellett fekvő Pe'ershofba mentünk, hol az uradalmi cselédség előtt a szép parkban, Isten szabad ege alatt püspök úr lelket, szivet megható remek magyar beszédet tartott a cselédek kötelességéről; nem volt szem, mely ne könyezett volna, ott volt a jószágigazgató családostól, a polgármester, főszolgabíró, dr. Fischer uradalmi orvos családja. Miután Petershofon püspök úr még egy gyermeket megkeresztelt, meglátogatta az ottani öreg ispánt, Bondár Imre hívemet, ki súlyos betegen feküdt ágyában s kit püspök úr atyai vigasztaló szavakkal erősített. Ezután ismét fogatokra ülve a rumai róm. kath. plébánost dr. Pausz Józsefet meglátogatta, ki a látogatást azonnal viszonozta, a jószágigazgató családjától búcsút véve a 12 órai vonattal Jancsó Kálmán polgármester és Skorics Iván kíséretében Mitroviczára mentünk. Mitroviczára érve az állomáson Labhart Ulrich Schweizból ide származott gőzfürész gyáros és egyházi gondnok fogadta püspök urat, szívélyes válasz után alólírott a megjelent urakat mutatta be. Megható volt Kenessey Zsigmond m. k. állam vasúti mérnök nejének gyönyörű beszéde, de gyönyörű volt az élő rózsákból piros fehér zöld pántlikával átkötött csokor is. Üdvözlések után püspök úr Milekics mitroviczai polgármester horvát tartományi képviselő, a magyar országgyűléshez kiküldött képviselő, gyönyörű fogatán Mozgai Károly m. k. államvasuti mérnök ref. hívem házába hajtatott, hol dr. Poszilovics törvényszéki elnök, dr. Szalay főügyész, Tomics járásbiró és Nikolícs Athanaszius gör. kel. lelkész tisztelegtek, tisztelgés után a »zöld koszorú« vendéglőben ebéd volt, melyben vagy 40 személy vett részt, az ebéd alatt előbb Labhart Ulrich gondnok, majd dr. Poszilovics törvényszéki elnök köszöntötték fel püspök urat németül, a mely beszédre püspök úr gyönyörűen válaszolt német nyelven; ebéd alatt a jól szervezett tűzoltó zenekar játszott magyar darabokat, operákat és operetteket. Az ebédet Geyer Konrád hívem rendezte mint házigazda. I). u. 3 órakor istenitiszteletet tartott püspök úr a gör. kel. kis templomban. a mely zsúfolásig telve volt, hatalmas szónoklatot tartott német és magyar nyelven, mondván nekik : »ne félj kicsiny sereg«. Istenitisztelet után presbyteri gyűlés, hol szóba hozatott, hogy telket óhajtanának venni imaházhelyül, miután a módozatok megbeszéltettek, hogy miből fizeinék ki a házat, befejeztetett a gyűlés, püspök úr, Szabó Péter esperes úr a kaszinó vendégkönyvébe neveiket beírták, még dr. Szathmáry Laios orvos úrnál hívemnél látogatást tett, búcsút vett a initroviczaiaktól, az esteli 7 órai vonattal Sidre mentünk. Síden püspök úr alólirottnak egy arcképét adta át, hogy azt feleségemnek kézbesítném (nekem már megvan) sajátkezűleg írva reá emlékszavakat. Sid, Bánovczéhez, Póth József missziói székhelyéhez tartozik Itt én is búcsút vettem püspök úrtól és kíséretétől. SchneAder Pál, reform, missziói lelkész.