Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1894-05-17 / 20. szám
illetőleg a korpótlékra és fizetésre adott államsegély együttvéve 90 frtot meghalad, a községi iskolaszék által a közigazgatási bizottság egy küldöttjének elnöklete alatt megejtett választás felvett jegyzőkönyv a megválasztott tanító képesítő oklevelével, szolgálati okmányaival és díjlevelével együtt a választás napjától számított egy hónap alatt az eljárás jóváhagyása végett a közigazgatási bizottság útján a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fel terjesztetik. A miniszter jóváhagyásának leérkezése előtt a tanító alkalmazása véglegesnek nem tekinthető. 27. §. Ha az előző szakasz szerint a vallás- és közoktatásügyi miniszter jóváhagyástól függő tanítói választásoknál oly egyén választatnék meg a tanítói állomásra, illetőleg oly egyénnek megválasztása terjesztetnék fel jóváhagyás végett a miniszterhez, a ki ellen a miniszter törvényen alapuló vagy állami szempontból (így: tanítói képesítés hiánya, a magyar nyelv nem tudása, fegyelmi vétségek államellenes irányú működés stb. miatt) kifogást emelhet., a miniszter 30 napra terjedhető záros határidő kitűzése mellett más egyén választására és újabb felterjesztés tételére szólítja fel a tanító alkalmazására jogosítottakat. Ez esetben tehát a megtörtént választás érvénytelen és a közigazgatási bizottság felügyeltet arra, hogy az így megválasztott tanító működését meg ne kezdhesse. A mennyiben a miniszter felszólítása az újabb tanítói választásra és arról felterjesztés tételére eredménytelen maradna, vagy ha az új felterjesztés az említett szempontokból másodízben is kifogásra szolgáltatna okot: azon esetben a tanítót, az iskolafentartó további meghallgatása nélkül, a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki. A miniszter a hitfelekezeti iskolához ily módon kinevezendő tanító személyére nézve az egyházi főhatóságot záros határidő alatt nyilatkozattételre szólítja fel, hogy a tanító ellen netalán emelhető fontosabb kifogásokat figyelembe vehesse. Az így kinevezendő tanítónak azon vallásfelekezethez kell tartozni, a melynek jellegét az illető felekezeti iskola viseli. Ha az egyházi főhatóság a kitűzött határidőre nem nyilatkozik, vagy ha nyilatkozatában figyelembe vehető kifogást fel nem hoz, a miniszter a tanítót kinevezi és erről az egyházi főhatóságot oly felhívással értesíti, hogy intézkedjék, mikép a tanító állomását mielőbb elfoglalhassa. Ha a tanító működésének megkezdése ellen a felekezeti iskolai hatóságok részéről bármily akadály tétetnék, a közigazgatási bizottság a tanítót a községi elöljáróság és szükség esetén karhatalom segélyével helyezi be állomásába. 28. §. Az 1894. évi XXVI. törv.-cikk 13. és 14. §-ai értelmében, midőn a hitfelekezeti iskolánál alkalmazott, tanító fizetésének kiegészítésére adott államsegély 60 forintot meghalad, vagy a midőn a korpótlék címén adott évi segély 90 forintra rűg, vagy ha a korpótlékra és a fizetés kiegészítésére igénybe vett segély együttvéve 90 forintig terjed, ezen esetekben a felekezeti népiskolai tanító állásából csak oly, az illető hitfelekezeti hatóságok által saját szabványaik szerint hozott fegyelmi ítélettel mozdítható el, mely ítélet végrehajtás előtt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez mindenkor felt erjesztendő és jogérvényessé csak akkor válik, ha a miniszter annak vételétől számított egy hó alatt nem kívánja, hogy a közigazgatási bizottság egy kiküldött tagjának közreműködésével foganatosítandó vizsgálat alapján újabb itélet hozassék. Annak meghatározása végett, hogy a fegyelmi eljárásban s az ítélet meghozatalánál a hitfelekezeti hatóságok saját szabványaikat csakugyan megtartották, szükséges, hogy az ily szabványokat a vallás- és közoktatásügyi miniszternek bemutassák s ha a fegyelmi eljárás módozatait s a fegyelmi büntesések fokozatait részletesen megállapító szabványaik még nem volnának, gondoskodniok kell ilyenek mielőbbi megalkotásáról és már 1894. év folyamán leendő életbeléptetéséről. A közigazgatási bizottság ellenőrzi, és úgy a járási főszolgabirákat, mint a községi elöljáróságokat éber felügyeletre utasítja, hogy az ezen szakasz első pontjában foglaltak szerint 60, illetőleg 90 frtot elérő államsegélyben részesülő felekezeti iskolai tanítók állomásaikról csak akkor mozdíttassanak el, ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter az ítéletet jóváhagyta vagy annak vételétől számított egy hő alatt arra nem nyilatkozott. Ha az illető tanító elmozdításánál e feltételekre az iskolafentartó vagy a felekezeti hatóság nem lenne tekintettel, a közigazgatási bizottság a tanítót visszahelyezi állomásába. Ha a miniszter újabb vizsgálatot és ítélethozatalt kíván, akkor a közigazgatási bizottság kiküldött tagja a vizsgálaton résztvesz; az ő részvétele nélkül megtartott fegyelmi vizsgálat érvénytelen. A közigazgatási bizottság kiküldött tagja kívánhatja, hogy a vizsgálat mindazon körülményekre kiterjesztessék, melyek felderítését szükségesnek látja, s a vizsgálat folyamán szerzett tapasztalatok, a kihallgatott tanúk vallomásai pontosan jegyzőkönyvbevétessenek, a mely jegyzőkönyvet ő maga is aláír és esetleg sajat észrevételeit is bevezeti abba. 29. §. A hitfelekezeti hatóság az 1893. évi XXVI. t.-c. 13. §-a értelmében az államilag segélyezett hitfelekezeti tanító ellen a vallás- és közoktatásügyi miniszter kívánságára a fegyelmi eljárást minden esetben megindítani köteles. A hitfelekezeti hatóságok által ily esetekben hozott ítéletek, még ha a tanítónak állomásáról elmozdítását nem szabnák is ki, a miniszterhez minden esetre felterjesztendők, de jogérvényessé csak akkor válnak, ha a miniszter az Ítéletek vételétől számított egy hónap alatt nem kívánja, hogy a közigazgatási bizottság egy kiküldött tagjának közreműködésével foganatosítandó vizsgálat alapján újabb ítélet hozassék. Ekkor az előző szakaszban említett eljárásnak van helye. Ha a 28. §-ban említett összegekkel segélyezett fele kezeti tanító oly fegyelmi vétséget követ el, mely miatt ellene a fegyelmi eljárást megindítani kellene, de a felekezeti hatóság az iránt nem intézkedik, akkor a kir. tanfelügyelő vagy a közigazgatási bizottság a tényállás részletes előadása mellett jelentést tesz a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy a felekezeti hatóságot a fegyelmi eljárás megindítására felszólítsa. Ily esetekben a miniszter a fegyelmi eljárás megindítása iránt a hitfelekezeti hatósághoz intézett felhívással egyidejűleg vagy az eljárás folyamán bármikor az államsegélyt megvonhatja. Különösen pedig megvonja az államsegélyt akkor, ha a tanító oly súlyos vétséget követ el, a mely miatt állomásától felfüggesztendő lenne és ha a tanító büntető bírósági vizsgálat alatt áll. 30. §. Ha a hitfelekezet főhatósága a 28. §-ban említett összegekkel segélyezett tanító ellen a miniszteri rendelet vételétől számított 14 nap alatt a fegyelmi eljárást meg nem indítaná, akár azt kellő igazolás nélkül 3 hó alatt be nem fejezné, akár az ítéletet meghozatalától számított 14 nap alatt a miniszterhez fel nem terjesztené, az esetben a fegyelmi ügyben az 1876. évi XXVIII. t.-c. 7. §-ának 3. és 4. pontjában foglalt szabályok szerint a közigazgatási