Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-17 / 20. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség;: IX. kerület, l'ijiu-ntra 23. .szám, hová a kéziratok cimzendők. liia<Ui-liiválni : Ilornyánstki/ Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az clöiiz. és hirdet, dijak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr; egész évre : 9 frt. Kf/ye.t szám ára 2<) kr. .... Leesett a mi fejünknek koronája! .... Közéletünk Nesztora, egyházunk patriarchája, nemzetének igaz hű fia, királyának lojális alattvalója Báró VAY MIKLÓS koronaőr, a főrendiház és az ev. református konvent elnöke f. hó 14-én pünkösd másodnapján, élete 9o-ik évében a véges létből az örökkévalóságba költözött. Hetven évet meghaladó közpálya után, a legfőbb állami és egyházi méltóságok fényével övezve, s a közlisztelet és szeretet hervadhatlan díszével ékesítve, ritka szép öreg korban váll meg a földi élettől. Hosszú szép élete nyitott könyv, a melyből testi-lelki szépségek, fénylő jellemsajátságok, törhetlen kötelességérzet, példás haza- és egyházszeretet s áldásos munkásság vonzó erényei sugárzanak felénk. Igaz szeretettel, fényes sikerekkel két hazát és két királyt szolgált: a földit és a mennyeit. Hazafi volt. igaz, tiszta, szeplőtelen. Fényes tehetségekkel, európai nagy műveltséggel államférfiúi bölcs mérsékletet és ritka rokonszenves jellemet egyesített. Kinek nemes intentióiról, lojalitással párosított hazafiságáról királya és nemzete egyaránt meg vollak győződve mindenha. Kit ingatag korszellem és változó kormányzati rendszerek lejáratni nem tudtak; ki séma szabadságharc zivatarai közölt, sem a "provizorium és a kibékülés korszakaiban soha sem vesztette el sem nemzete rokonszenvét, sem királya bizalmát. Egyházi ember volt, a legjobb, a legnemesebb. . . Hite erős, szeretete kifogyhatatlan, áldozatkészsége kiapadhatatlan, szolgálata példátlan. A mi szépet és nagyot a ref egyház az utolsó 71 év alatt tett, megért, létesített: abban Vay mindig részes volt, nemcsak a legelsők között, de a legelső volt. Oh hogy" szerette, hogy szolgálta, hogy segítette ezt a szegény egyházat b. Vay, 71 évet meghaladó közpályáján! A legkisebb dologtól a legnagyobbig, minden és mindenki hogyan érdekelte, mint foglalkoztatta! És milyen tisztelel, mily rajongó szeretet vette körül magasztos alakját, jóságos lényét a ref. egyházban! Mint a szerető családtagok a jó öreg apát, úgy szerettük, úgy tiszteltük, úgy bálványoztuk egyházi családunk ez ősz pátriárkáját. Szavát parancsként fogadtuk, hitbuzgóságát példaként emlegettük, szive annyira szivünkhöz forrott, hogy most, mikor itt hagy bennünket, oly ürt érezünk utána, melyet pótolni lehet, de betölteni talán soha. De midőn halálát siraljuk s távoztán gyászt öltünk: hálával fordulunk a gondviseléshez, hogy őt nekünk adta s az emberi kor legszélsőbb határáig nekünk élni, érettünk tenni és áldozni engedte. A mit benne szerettünk és csudáltunk, az úgy is megmarad az idők végéig az emberek lelkében, a dolgok rendjében. Neve, emléke áldásban marad mind örökké!