Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-03 / 18. szám

is ott tartsa, Egyszersmind kéri a konventet, hogy a vallás-és közoktatási kormányhoz intézett felterjesztést, melyben a theol. fakultásnak a kolozsvári kir. magyar tudományegyetemmel kapcsolatba hozását kérelmezi, ajánlólag terjeszsze fel a minisztériumhoz. — A konvent örömmel veszi tudomásul ezen intézkedéseket s a miniszterhez intézett felterjesztést a maga részéről meleg ajánlással küldi fel. A meghívást köszönettel fogadja, de a gyűlés esetleges ott tartásáról való intézkedést ma még korainak tartja. A tanítói nyugdíjintézet tárgyában a miniszternek az az átirata, hogy a kántortanítók fizetése kétfelé osztassék s csak a felerész tekintessék tanítói fizetésnek és a nyugdíjazásnál mérvadónak, nagy resensust keltett mindenfelé. Mivel egyházunkban csak néhány helyen van külön kántori és külön tanítói fizetés, általában pedig az egész együtt tanítói fizetés, ennélfogva kéri a konvent a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy a méltányosság szempontjából vegye fel a kántortanítók egész fizetését a nyugdíjösszeg alapjául. Az egyes egyházkerületek részéről tett felterjesztések alapján a konvent a következő gimnáziumokat fogja államsegélyre ajánlani a kormánynak: 1. A mezőtúri gimnáziumot évi 3000 írtra. 2. A székely udvarhelyit egyszersmindenkorra 92,095 frtra. 3. A zilahi gimnáziumot évi segélyének 4 ezer frttal emelésére s 25 ezer frt beruházási költségekre. 4. Csurgót tavaly kért 50 ezer forint beruházási segélyének 75 ezer frtra felemelésére. 5. A pápai főgimnáziumot 16294 frt 59 kr. évi államadó segélyre. 6. A szathmár-németi-i főgimnáziumot tanári fizetések rendezése és két helyettes tanár fizetésére évi 12 ezer forint állandó segélyre. 7. A budapesti főgimnáziumot 19,094 frt évi állandó segélyre, hogy mind a négy párhuzamos osztályt felállíthassa. Fejes Istvánnak, mint az egyetemes leltár-készítő bizottság előadójának jelentése alapján a konvent végleg megállapítja a leltár-űrlapot, sokszorosítását elhatározza, kitöltésének határidejéül f. évi október 1-ét kitűzi, az űrlapokat minden egyházba 44 példányban megküldi. A tiszántúli egyházkerületnek a vadházasságok ügyében tett felterjesztésére a konvent most ujabb intézkedés tételét nem látja szükségesnek. Tátrafüred-fürdői egyháznak a kért 300 frtot a konvent megszavazta ugyan, de a jövő év terhére. A barlangligeti imaház költségére, mely költségek közösek az ág. evangélikusokkal, a kért 3500 frt fedezet hiányában megszavazható nem volt, de a konvent gyűjtés indításával módot nyújtott arra, hogy a hiányzó összeg legalább részben összegyűjthető legyen. Végül az igazságügyminiszter értesítette a konvent elnökségét, hogy a fegyintézeti lelkészeknek hozzá intézett kérelmét nem teljesítheti. Egyes csekély időjelentőségű ügyek referáltattak még el, melyeket a konvent egyszerűen tudomásul vett. Ezzel a konvent Kun Bertalan püspök buzgó hálaadó imájával április 27-én négy napi ülésezés után befejezte tanácskozásait. Arany Gusztáv. Az országos közalap ügyei a konventen. Terjedelmes, körültekintő az a munkálat, melyet Kenesscy Béla, a közalapi végrehajtó bizottság előadója a konvent plénuma elé terjesztett. Teljes és hű képet nyújt a közalap működéséről, de fájdalom, a következtetés, melyet a közalap állásáról, helyzetéről, jövőjére vonatkozólaglevon, nem valami biztató, nem valami fényes. A jelentés ugyanis arra az aggasztó jelenségre mutat rá, hogy a közalap jövedelmei nem hogy folytonosan gyarapodnának, de sőt inkább évről évre csökkennek, úgy, hogy a segélyezések nem csak hogy nagyobb arányokat nem ölthetnek, hanem a jövedelmek még az előző években megszavazott segélyeket is nehezen bírják meg. Az okok, melyek e jövedelemcsökkenést előidézik, többfélék. Egyik legfőbb ok, az a nagy numerus, mely 1887. óta hátralék címen szerepel, s ma már 22873 frta nőtt. A mult évi bevételekhez képest is 4581 frt a csökkenés, a mi hátralékok folytán állott elő. Ez a csökkenés, ez a folyton szaporodó hátralék leginkább zsibbasztja a közalap működését. A második ok a járulékok nem eléggé lelkiismeretes kirovásában keresendő. Mert, habár szigorú törvények biztosítják is a közalap jövedelmeit, s határozzák meg a járulékok kivetésének és behajtásának módját — olyan lanyha a végrehajtás és ellenőrzés, hogy pl. megtörténik olyan dolog is, mint egy nagy egyházunkban, hol egy gazdag ügyvéd, ki mellesleg takarékpénztári igazgató is — évi járulék címén 20 krt fizet, annyit mint egy napszámos. És mikor ez az említett úr 4 frttal, az évi járulék 20-szorosával meg akar szabadulni egyszersmindenkorra a fizetéstől, akkor látják be az intéző körök, hogy hát ez mégse járja! A harmadik ok az, hogy az önkéntes adományok is megszűntek, s a köteles reformációi-emlékünnepi perselypénzek se szolgáltatnak be rendesen, úgy, hogy azt kell gondolnunk, miszerint legtöbb helyen meg sem tartják a reformáció-emlékünnepélyt, mert. hogy az egész országból e perselypénzek címén csak 600 frt jöhetne be, a mi a mult évre befolyt, csaknem hihetetlen. Ilyen közönynyel szemben nem igen fog a közalap gyümölcsöt teremni s legfellebb küzd az indolenciával, csak tengődik, de nem gyarapodik. A közalap hanyatlását a fentebb említett nagy hátralék mellett szomorúan illusztrálja az a körülmény is, hogy míg a 2,225,000 lélek után a törvényszabta 5 kr. járulékban 111,450 forintnak kellene befolynia, addig tényleg a mult évben csak 73,658 frt folyt be az egyháztagoktól, tehát közel 38 ezer frttal kevesebb, mint mennyinek kellett volna. Ezen aggasztó jelenségek arra birták a konventet, hogy szigorúan utasítsa az egyházkerületi és egyházmegyei közalapkezelő bizottságokat, illetve az egyházak presbyteriumait: 1. hogy az évi közalapi hátralékok behajtása végett minden rendelkezésökre álló eszközt hozzanak mozgásba, utolsó esetben az állam végrehajtó hatalmát is igénybe vévén ; 2. hogy a járulékok kivetésénél szigorúan a törvény értelmében járjanak el, ügyeljenek arra, hogy mindenki abba az osztályba soroztassék, melybe vagyoni állásánál és kereseténél fogva tartozik, illetve hogy a járulékok lehetőleg az állami adó l°/0

-ában (cselédeknél 10 krban) állapíttassanak meg az egyes adózókra nézve; 3. hogy a reformációi emlékünnepek minden egyházban megtartassanak, a perselyek a cél előzetes meghir-