Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-03 / 18. szám

A tanítói illetmények behajtásánál a községi elöljáróság által tanúsított kisebb fokú hanyagság és kisebb fokú hivatali engedetlenség esetében a községről szóló 1886. évi XXII. törv.-cikk 105. §-a értelmében úgy a községi elöljáróság, valamint a segéd- és kezelő-személvzet bármely tagja ellen minden alkalommal 5 frtig, illetőleg 10 frtig terjedhető rendbúntetés alkalmazandó. De ha a községi elöljáróság, vagy a segéd- és kezelő-személvzet bármely tagja megsérti vagy hanyagúl teljesíti ezen »Utasítás*-ban megszabott kötelességét, vagy annak teljesítésére képtelen, akkor ellenükben fegyelmi eljárásnak van helye. (1886. évi XXII. törv.-cikk VIII. fej.) 16 §• Ha az 1. §-ban megjelölt legkisebb tanítói fizetéseket biztosító határozatok és okiratok a 6. és 7. §-okban megszabott határidőben a közigazgatási bizottsághoz, illetőleg a kir. tanfelügyelőhez be nem terjesztetnek, sem az iskolafentartók nem igazolják azt, hogy az ily fizetések biztosítására nem képesek és azért a 6. és 7., illetőleg 23. §-okban meghatározott határidőben a hiány pótlására szükséges állami segélyért a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordulnak, akkor 1894. évi szeptember hó 25-től, illetőleg az államsegély kérésére megszabott határidőtől (19., 23. §§.) kezdve az í. §-ban meghatározott legkisebb tanítói fizetések az iskolafentartó által biztosítottaknak fognak tekintetni, s ha azokat az iskolafentartó ki nem szolgáltatná, a községi elöljáróság az érdekelt fél panaszára vagy hivatalból feljelentés esetében az iskolafentartó polgári vagy hitközség ellenében foganatosítandó végrehajtás útján az előző szakaszban tárgyalt eljárás szerint fogja behajtani. A községi elöljáróság kisérje figyelemmel, hogy a hitfelekezet gondoskodott-e tanítója törvényszerű illetményeinek kiszolgáltatásáról, vagy államsegélyért folyamodott-e, ellenkező esetben intézkedjék a behajtás iránt. Ha a végrehajtás kielégítő eredményre nem vezetne, ismételten megújítandó, a mint sikerre számíthatni. A fizetés behajthatlansága esetében az iskolafentartó hitfelekezettel szemben az 1868. évi XXXVIII. törv.-cikk 15. §-ának, illetőleg az 1876. évi XXVIII. törv.-cikk 6. § a 4. pontjának rendelkezései, három ízbeni megintés mellőzésével, nyernek alkalmazást, vagyis a közigazgatási bizottság községi vagy állami iskola állítását hozza javaslatba a vallás- és közoktatásügyi miniszternek s a község a teljes 5%-os községi iskolai pótadót azon hitfelekezetre is kivetni tartozik, a mely ellenében a törvényszerű legkisebb tanítói fizetés behajtása iránt foganatosított végrehajtás eredménytelen maradt. III. FEJEZET. Állami segélyezés. 17. §. Az 1893. évi XXVI. törv.-cikk 9. §-a értelmében a községi és hitfelekezeti népiskolák iskolai hatóságai azon esetben, ha az iskolafentartók az iskoláikban alkalmazott tanítóknak a törvényszerű legkisebb fizetéseket hivatalosan megállapított szegénységük miatt biztosítani nem képesek, illetőleg a községi iskolákra nézve az 1868. évi XXXVIII. törv.-cikk 35. §-a alapján kivethető iskolai pótadó ki van merítve, — 1894. évi szeptember hó 25-ig indokolt előterjesztéssel az illetékes törvényhatósági közigazgatási bizottság útján a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordulhatnak a hiány pótlására szolgáló állami segélyért. Államsegély nyerése végett a hitfelekezeti iskolaszék tartozik a hitközség, valamint az iskola szabályszerű költségvetését felterjeszteni, annak igazolása végett, hogy a hitközség nem rendelkezik fedezettel a tanító törvényszerű fizetésének kiszolgáltatására; ugyancsak bemutatandó a tanító eddigi díjlevelének eredeti példánya, a tanító oklevele és a községi elöljáróságnak a járási főszolgabíró által láttamozott nyilatkozata a hitfelekezet szegénységéről, valamint az illető iskolába járó tanköteles gyermekek számának hiteles, a községi elöljáróság által igazolt kimutatása. A községi iskolai tanítók fizetésének államsegélylyel kiegészítését a község képviselőtestülete vagy a községi iskolaszék kérheti a közigazgatási bizottság útján. A kérvényhez csatolandó a községi iskola költségvetése, a község háztartási költségvetése, a tanító oklevele és díjlevele s a község egyenes állami adójáról kiállított adóhivatali kimutatás. 18. §. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a törvényhozás által e célra engedélyezett összegből az arra utalt polgári és hitközségek népiskolai tanítóinak fizetéseit a közigazgatási bizottság közbejötte mellett a 19—25. §-okban megállapított módozatok szerint a törvényszerű legkisebb fizetés összegéig kiegészíti és a hitfelekezeti iskolákra nézve az illetékes iskolai főhatóságot értesíti. Az államsegély nemcsak a 300, illetőleg 200 frtig kiegészítendő tanítói fizetés hiányának pótlására adható, de az 1893. évi XXVI. t.-cikk 16 §-a értelmében az illetékes iskolai főhatóság kívánságára a törvényhozás által évről-évre engedélyezett összeg keretén belül a vallás és közoktatásügyi miniszter ugyanoly módozatok mellett a tanítói fizetéseknek a törvényszerű minimumon felül 400 frtig való kiegészítésére is segélyt nyújt. (Folyt, köv.) TÁRCZ A. Az 1843/44-ik évi vallásügyi tárgyalások. (Folytatás és vége.) Emlékeznek t. olvasóim, hogy a vallási sérelmek már a június 7—12-ik napjain tartott kerületi ülésekben behatóan tárgyaltattak, az ezen ügyben a Főrendekhez küldendő izenet és törvényjavaslat tárgyalása az aug. 9-ki országos ülésben kerül napi rendre. E kérdésnél az elnöklő személynök azt indítványozza, hogy részint azért, mert az idő nagyon előhaladt, részint mert Ő felsége utolsó leirata a lelkiismereti szabadság elvét már kimondotta : nem volna-e tanácsos addig, míg a mult országgyűlés e tárgyú feliratára a kir. válasz megérkezik, ezen tárgyat függőben hagyni ? Most a vita az elnöki indítvány körül indul meg. Szentkirályi azt mondja : Az 1839/40-iki országgyűlésből a vallási sérelmek némelyike azért nem volt fölterjeszthető, mert azokba a Főrendek bele nem egyeztek, ezekre kir. leirat tehát már ezért sem érkezhetik addig, míg ezek tárgyában fölterjesztés nem intéztetik. Ezért az üzenet és törvényjavaslat mielőbb tárgyalandó. Zmeskál Árvamegve követe ellenben a halasztás mellett nyilatkozik, mert reményli, hogy mielőbb kedvező kir. választ kapunk. Annálinkább hiszi ezt, mert megyéjéhez csak pár hóval előbb oly kir. intézvény érkezett, a mely bizonyos személyeknek a transitust hat heti oktatás nélkül is megengedte. De viszont Itadvánszky Antal és Sebestyén