Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1894-05-03 / 18. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: IX. kerület, Pipa-utca 33. szítrn, hová a kéziratok citnzendök. KiiUlO-liivalal : Ilomyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ára : Félévre: •* frt 50 kr ; egész évre : 9 frt. Etjyes szám ára 3() kr. Az egyetemes egyház újabb nagy alkotása. Az országos ref. lelkészi özvegy-árva gyámintézet. I. Szeretem a nagy alkotásokat, mert nagy lélek, nagy erő megnyilatkozását látom azokban. Államban, egyházban mindig nagy rokonszenvet éreztem azok iránt a nagy célú, általános érdekű intézmények iránt, melyekben a köznek, az egyetemesnek lelke és ereje nyer kifejezést. Ezért tartom minden gyengesége mellett is az egyetemes protestantizmus nagy irodalmi alkotásának a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságot, melynek fényes jövőjében erősen hiszek, habár küzdelmes jelenéi is jól látom. Ezért tekintem a jelenkori reformátusság nagy anyagi alkotásának az országos közalapot, noha hiányai előtt ennek sem lehet szemet hunynunk. De mind a közös protestantizmus amaz irodalmi, mind az ev. reformátusság emez anyagi nagy alkotásainál a hibák és fogyatkozások nem annyira magokban az intézményekben vannak, mint inkább az intézmények elé tűzött nagy célok iránt való buzgóság és erély, tehát a kiiűzött eszmények iránti hit erőtlenségében. Hiszen csak volna pl. annak az írod. Társaságnak minden tagja úgy áthatott a társaság magasztos hivatásától, mint az alapítók s a vezetők buzgó kis csoportja, kérdem, nem intenzivebb volna-e a társaság munkássága, nem nagyobb volna-e a társaság ereje, érezhetőbb a hatása, gyorsabb és nagyobb arányú a fejlődése? S ha az országos közalap nemes intentióját mindazok, a kik az adó fizetésénél, kivetésénél, helyesbítésénél, behajtásánál közreműködnek, lelkiismeretesebben felfognák és erélyesebben megvalósítani igyekeznének: vájjon nem lehetne-e még több jót tenni ezzel az áldásos intézménynyel, mely már eddig is annyi szegény gyülekezet és nélkülöző lelkész nyomorán enyhített és missziói által oly sok elszórt csontot szedett össze és pusztuló szórványt tömörített életrevaló gyülekezetté. Bizony nemcsak illő, de kötelességszerű dolog, hogy közegvházi nagy intézményeinket, akár társadalmiak akár hivatalosak azok, megbecsüljük, előmenetelökön közreműködjünk, az irántok való rokonszenvet, közérzést és kötelességérzetet ápoljuk és erősítsük. Most ismét egy általános érdekű nagy alkotás alapjait rakta le a reformátusok egyetemes konventje. A zsinat megbízásából elkészítette tervezetét az országos lelkészi gyámintezetnek, s azt alkotmányos tárgyalás végett kiküldte az egyházkerületek és egyházmegyékhez. Ebben a tervezetben első sorban a református lelkészek leendő özvegyeinek és árváinak anyagi biztosítása, azután közvetve a lelkészi állás anyagi emelése s végül a közegyháznak az a fontos kötelessége forog szóban, hogy legelső tisztviselőinek, az igehirdetőknek anyagi helyzetét halál esetre kellőleg biztosítsa. Az a munkálat, melyben az országos lelkészi gyámintézet tervezete Szász Domokos erdélyi püspök és Széli Kálmán n.-szalontai esperes odaadó fáradságával elkészült s a konvent által néhány fontos módosítással elfogadtatott, minden izében derék, mondhatni nagy szabású munkálat. Egészséges alapelvekre van fektetve, mathematikai számításon nyugszik, a követelt áldozatokkal arányosított előnyöket biztosít az érdekelt lelkész családoknak, s a tényleges viszonyokkal bölcsen és tapintatosan számot vet. Mindezen tekintetekben előnyösebb, célszerűbb, mint a megelőző gyámintézeti tervezgetések, melyek köztudomás szerint az érdekelt lelkészi kar indokolt ellenzésén hajótörést szenvedtek. Mi azt hiszszük, hogy a mostani gyámintézeti tervezet ki fogja állani a traktusok és superintendenciák kritikai rostáját s a közel jövőben, mint a református közegyház ujabb nagy alkotása, élet- és erőteljesen fog beilleszkedni egyházunk organizmusába. Ezt a hitünket alapítjuk 1-ször arra, hogy országos lelkészi gyámintézetre égető szükségünk