Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-05-03 / 18. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: IX. kerület, Pipa-utca 33. szítrn, hová a kéziratok citnzendök. KiiUlO-liivalal : Ilomyánszky Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ára : Félévre: •* frt 50 kr ; egész évre : 9 frt. Etjyes szám ára 3() kr. Az egyetemes egyház újabb nagy alkotása. Az országos ref. lelkészi özvegy-árva gyámintézet. I. Szeretem a nagy alkotásokat, mert nagy lélek, nagy erő megnyilatkozását látom azokban. Állam­ban, egyházban mindig nagy rokonszenvet éreztem azok iránt a nagy célú, általános érdekű intéz­mények iránt, melyekben a köznek, az egyetemes­nek lelke és ereje nyer kifejezést. Ezért tartom minden gyengesége mellett is az egyetemes pro­testantizmus nagy irodalmi alkotásának a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságot, melynek fényes jövőjében erősen hiszek, habár küzdelmes jelenéi is jól látom. Ezért tekintem a jelenkori reformá­tusság nagy anyagi alkotásának az országos köz­alapot, noha hiányai előtt ennek sem lehet szemet hunynunk. De mind a közös protestantizmus amaz irodalmi, mind az ev. reformátusság emez anyagi nagy alkotásainál a hibák és fogyatkozások nem annyira magokban az intézményekben vannak, mint inkább az intézmények elé tűzött nagy célok iránt való buzgóság és erély, tehát a kiiűzött eszmények iránti hit erőtlenségében. Hiszen csak volna pl. annak az írod. Társaságnak minden tagja úgy áthatott a társaság magasztos hivatásá­tól, mint az alapítók s a vezetők buzgó kis cso­portja, kérdem, nem intenzivebb volna-e a társa­ság munkássága, nem nagyobb volna-e a társaság ereje, érezhetőbb a hatása, gyorsabb és nagyobb arányú a fejlődése? S ha az országos közalap nemes intentióját mindazok, a kik az adó fizeté­sénél, kivetésénél, helyesbítésénél, behajtásánál közreműködnek, lelkiismeretesebben felfognák és erélyesebben megvalósítani igyekeznének: vájjon nem lehetne-e még több jót tenni ezzel az áldásos intézménynyel, mely már eddig is annyi szegény gyülekezet és nélkülöző lelkész nyomorán enyhített és missziói által oly sok elszórt csontot szedett össze és pusztuló szórványt tömörített életrevaló gyülekezetté. Bizony nemcsak illő, de kötelességszerű dolog, hogy közegvházi nagy intézményeinket, akár tár­sadalmiak akár hivatalosak azok, megbecsüljük, előmenetelökön közreműködjünk, az irántok való rokonszenvet, közérzést és kötelességérzetet ápol­juk és erősítsük. Most ismét egy általános érdekű nagy alkotás alapjait rakta le a reformátusok egyetemes kon­ventje. A zsinat megbízásából elkészítette terve­zetét az országos lelkészi gyámintezetnek, s azt alkotmányos tárgyalás végett kiküldte az egyház­kerületek és egyházmegyékhez. Ebben a terve­zetben első sorban a református lelkészek leendő özvegyeinek és árváinak anyagi biztosítása, azután közvetve a lelkészi állás anyagi emelése s végül a közegyháznak az a fontos kötelessége forog szóban, hogy legelső tisztviselőinek, az igehirde­tőknek anyagi helyzetét halál esetre kellőleg biz­tosítsa. Az a munkálat, melyben az országos lelkészi gyámintézet tervezete Szász Domokos erdélyi püs­pök és Széli Kálmán n.-szalontai esperes odaadó fáradságával elkészült s a konvent által néhány fontos módosítással elfogadtatott, minden izében derék, mondhatni nagy szabású munkálat. Egész­séges alapelvekre van fektetve, mathematikai szá­mításon nyugszik, a követelt áldozatokkal ará­nyosított előnyöket biztosít az érdekelt lelkész családoknak, s a tényleges viszonyokkal bölcsen és tapintatosan számot vet. Mindezen tekintetek­ben előnyösebb, célszerűbb, mint a megelőző gyámintézeti tervezgetések, melyek köztudomás szerint az érdekelt lelkészi kar indokolt ellen­zésén hajótörést szenvedtek. Mi azt hiszszük, hogy a mostani gyámintézeti tervezet ki fogja állani a traktusok és superintendenciák kritikai rostáját s a közel jövőben, mint a református közegyház ujabb nagy alkotása, élet- és erőtel­jesen fog beilleszkedni egyházunk organizmusába. Ezt a hitünket alapítjuk 1-ször arra, hogy országos lelkészi gyámintézetre égető szükségünk

Next

/
Thumbnails
Contents