Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-19 / 16. szám

a bihari, a felső-szabolcsi, a heves-nagykunsági, a nagybányai és a nagykárolyi egyházmegyék gyámintézetei. P. o. az alsó-szabolcsi, az újonnan életbeléptetett szabályok szerint egy-egy özvegynek 300, egy-egy kiskorú árvának 50 frt segélyt fog adni. Békés-bánálban, hol a segélyezés kulcsa a szolgálati idő tartama, van egy özvegy, a ki 321 frt jutalékot kap s az említett többi egyházmegyékben is a segélyezés 100—200 frt között váltakozó. Gyarló a helyzet a szathmári és máramaros-ugocsai egyházmegyékben ; az utóbbiban az osztalék átlag 25 frt. Legsötétebb azonban az erdélyi kép. A nagy-szebcrti és gyula-fehérvári egyházmegyék gyámintézeteit elsöpörte az idők vihara s az ottani egyházközségek nagy része az 1848—49-iki szörnyű romlás okozta sebeiből máig sem tudott kigyógyulni. A nagy-sajói egyházmegyében gyámintézet csak 1892-ben lett szervezve s alig pár száz forint alaptőkével bír; a segélyezés csak később kezdődhetik. A rikánbelőli négv egyházmegye közösen tartja fenn gyámintézetét s ezek közül p. o. az orbai, 6 özvegy s 11 árva közt osztott fel 27 frtot. Némileg kedvezőbb a helyzett a kolozs-kalotai, a marosi, a görgényi, a szilágy-szolnoki és az udvarhelyi egyházmegyében, hol a segélyösszeg 20—80 frt közötti fokozatokat tüntet föl. Legelőnyösebb a helyzet a kolozsvári egyházmegyében, hol 1 özvegy és 2 árva, összesen 300 frtot kapnak, de nem rendes járadékul s ha több özvegy lesz. a segély alább száll. A felsorolt adatokból nyilvánvaló, hogy az. egyes fénylő sugarak belevesznek a sötét éjbe és egy országos gyámintézet megalapítása immineris szükség. ISKOLAÜGY. A tanítói fizetésekről szóló törvény végrehajtása. (Folytatás.) 5. §. A tanítók illetményeit okmányszerüleg: díjlevélben, vagy a megválasztásról és a javadalomról kiállított szabatos szövegű okiratban kell biztosítani, melyben az összes illetmények részletesen felsoroltassanak, a nem készpénzbeli járandóságok pénzértéke is felemlíttessék s a nem szorosan tanítói foglalkozásért adott illetmények külön említtessenek. A tanító illetményeit felsoroló és biztosító okiratot hiteles alakban kell kiállítani, és pedig oly módon, hogy felekezeti iskoláknál az iskolaszék elnöke és jegyzője írják alá az okiratot és látják el az iskolaszék pecsétjével. Az okiratban szükséges hivatkozni a hitközségnek, illetőleg iskolaszéknek az illetmények iránt hozott határozatára és az okirat egyházi főhatósági jóváhagyással is ellátandó Községi iskoláknál a megválasztott tanító díjlevelet az iskolaszék három egyenlő példányban állítja ki s a közigazgatási bizottság a díjlevélre rávezeti a jóváhagyási záradékot. Á díjlevél vagy a megválasztásról és a javadalomról kiállított okirat egy példánya átadandó a tanítónak. 6. §. Az 1893. évi XXVI. törv.-cikk 9. §-a értelmében az összes hitfelekezeti elemi népiskolák iskolai hatóságai, községi elemi népiskolákra nézve pedig a törvényhatósági közigazgatási bizottságok 1894. évi június hó 25-ig kötelesek az iskolafentartók által biztosíttatni az 1. §-ban megállapított legkisebb fizetést az ezen iskoláknál alkalmazásban levő tanítók részére, kiknek javadalma az említett legkisebb fizetést el nem éri. E végett a felekezeti főhatóságok az iskolafentartó hitközségeket vagy a hol még a hitközségek szervezve nem volnának s azok szervezését azonnal végrehajtani nem lehet, az illető felekezeti iskolaszéket, a községi iskolákra nézve pedig a közigazgatási bizottságok a polgári községekét hívják fel a tanítói fizetéseknek az említett módon és határidőig biztosítására. Azonkívül a közigazgatási bizottságok a nyugdíjba beszámítható tanítói javadalmak kiderítése körül követendő eljárásra nézve 1893. évi június hó 30-án 9,751. sz a kiadott körrendelet értelmében megtartott tárgyalásokról felvett jegyzőkönyvek alapján, valamint az ily tárgyalást nem igénylő s minden kétséget kizáró díjlevelek, híványok vagy más okmányok alapján megállapítván azt, hogy a jelen Utasítás 3—4. g-aiban foglaltak számításba vétele mellett, mely tanítói állomásnál nincs biztosítva a törvényszerű legkisebb fizetés, külön felszólítják az illetékes felekezeti főhatóságot és a községi iskolákra nézve utasítják a községet a törvényszerű minimum biztosítása végett szükséges intézkedésre. A fizetésnek a törvényszerű minimumig kiegészítése oly községi, illetőleg hitközségi vagy iskolaszéki határozattal történjék, mely a törvényszerű minimum kiegészítéséhez szükséges összeget pontosan megállapítja s melynek alapján ezen összeg az iskolafentartótól behajtható legyen. A mennyiben a fizetés kiegészítésére terménvbeli járandóság vagy földbirtok jövedelme szolgálna, azok értéke a 3. §-ban említett hatósági bizonyítványokkal igazolandó. Szükséges, hogy a tanítói fizetéseknek a törvényszerű minimumig megtörtént kiegészítése iránt hozott határozat s az azt igazoló hiteles alakban kiállított okmány, valamint netalán a fizetés kiegészítésére szolgáló terménvbeli járandóság árára vagy földbirtok jövedelmére vonatkozó hatósági bizonyítványok 1894. évi június hó 25-ig a közigazgatási bizottságnak bemutattassanak, mert különben a törvényben megállapított legkisebb fizetés 1894. évi szeptember hó 25-től kezdve e nélkül is az iskolafentartó által biztosítottnak tekintendő és a jelen »Utasítás« 16. §-ában foglalt eljárás fog alkalmaztatni. Ha azonban az iskolafentartók hivatalosan megállapított szegénységük (17. §.) miatt nem képesek a tanítói fizetést a törvényszerű minimumig kiegészíteni, vagy ha községi iskoláknál az 1868. évi XXXV1I1. törv.-cikk 35. §-a alapján kivethető iskolai pótadó ki van merítve, akkor az 1893. évi XXVI. törv.-cikk 9. §-a értelmében 1894. évi szeplember hó 25-ig a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordulhatnak a hiány pótlására szolgáló állami segélyén. Az állami segélyezésről a jelen * Utasítás* 17—25. §-a'i intézkednek. A kir. tanfelügyelők állandó nyilvántartást vezetnek a törvényhatóságok területén levő hit felekezeti és községi elemi népiskolai tanítói állomásokról és azokkal egybekötött illetményekről, a melybe minden változást pontosan bejegyeznek. E végett szükséges, hogy a községi és felekezeti iskolaszékek a tanítói illetményekben s a tanítók személyében beálló változásokról kitűzött határidőkben (7., 8. §§.) pontosan értesítsék a kir. tanfelügyelőt. 7. §• Az újonnan rendszeresítendő tanítói állomások betöltésénél ezentúl az 1. §-ban felsorolt illetmények képezik azon legkisebb járandóságokat, melyeket a tanító részére feltétlenül biztosítani kell, ezeknél kisebb illetményekkel rendes vagy segédtanítót (tanítónőt) alkalmazni nem lehet.