Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-05 / 14. szám

'.örvény által az egyházmegye két gyülekezete nyert több szavazatot, s így jövőre Monor 2, Budapest 8 szavazattal fog bírni a felsőbb egyházi tisztviselők választásánál. * A budapesti »Svájci Otthon« (Home Suisse). a tanítónők, nevelőnők és bonneok eme menhelye, mely a német ref. egyház védelme alatt áll, mint a hozzánk beküldött német- és francia-nyelvű jelentésből látható, az 1893-ik évben is áldásosán működött. 215 személy élvezte az intézet védelmét, kik közül 86 svájci, 61 német, 40 francia, 12 angol, 15 magyar 1 amerikai volt, kik mérsékelt díjért összesen 2666 napi ellátást nyertek, közü­lök 12 pedig 106 ellátási napon át az intézet költségén ingyenes ellátásban részesült. Pénzzel és ruhával 35 sze­gény nevelőnő segélyeztetett. A állás közvetítés terén is szép sikerrel működött az intézet, a mennyiben az Ott­hon révén 122 állásközvetítés történt. Az intézet keresz­tyén vallásos szellemerőt, megbízhatóságáról kezességet nyújt az igazgató választmány, mely Gladischefsky Károly lelkész elnöklete alatt buzgó keresztyén nőkből áll. Az intézet mult évi bevétele 5978 frt 3 kr. volt, kiadása valamivel kevesebb. Az intézet helyisége Budapesten Gvár­utca 18. szám alatt van, igazgatója Bolle kisasszony. Kiknek német, francia vagy angol nevelőnőkre van szük­ségük, teljes bizalommal fordulhatnak a »Svájci Otthon* igazgatójához, Bolle kisasszony (Gyár-utca 18.), vagy az intézet elnökéhez, Gladischefsky Károly ref. lelkészhez (Alkottnánv-utca 15. sz.). * Kossuth és a római klérus. A magyar nemzet világra szóló gyászában az ország protestánsai, luthe­ránusok és kálvinisták egy szívvel-lélekkel részt vettek. A gyászjelvényeket kitűzték, harangjaikat meghúzatták s a legtöbb helyen gyászisteni tiszteletet tartottak. Buda­pesten a Kálvin-téri templomban a temetés napján maga Szász Károly püspök mondott szép imát. De a római klérus, mely újabb időben annyiszor hánytorgatta hazafi­ságát, főpapjai utasítására csekély kivétellel távol tartotta magát a nemzet gyászától. Zászlókat nem tűzött ki, a harangozást megtagadta, gyászisteni tiszteletet nem tar­tott. Budapesten is csupán a Lipótvárosi bazilikában harangoztak Kossuthnak és pedig miután Cselka vikárius megtagadta a harangozást, a polgármester parancsára a tűzoltók húzták meg a harangokat. A klérus a népet azzal ámította, hogy dogmába ütközik a gyászban való részvétele. Nos hát ez puszta ürügy, mert a római dogma sehol sem tiltja a másvallásuak iránti gyász nyilvánítását. A klérus megbotránkoztató magatartásának politikai indoka van, mely minden másnak, csak hazafiasnak nem nevezhető. Ennek tulajdonítható az az általános felháborodás a római papság ellen, mely néhol durva kihágásokban is nyilat­kozott. * Magyar Kálvin-Társaság szervezését indítvá­nyozza a »Debr. Prot. Lap.* tegutóbbi száma. A »lelkészi karnak értelmi és társadalmi súlyát, tekintélyét emelni, fokozni kell*. »Mezőt kell nyitni a tehetségeknek, ösztönt kell adni a szellemi erőknek, hogy az iskolában szerzett képességet tovább fejleszszék*. Ily célból »alakítsunk egy »M. Kálvin-Társaság*-ot, mely a Kisfaludy és Petőfi tár­saságok mintájára magába fogadná a magyar kálvini egy­ház legkitűnőbb s irodalmi téren érdemeket szerzett lel­készeit és lelkészjellegü tanárait«. A tagok száma 60 volna, kiknek 1 /i része tanár lehetne. — Eddig az indít­vány, melyre nézve most röviden a következő észrevé­teleket teszszük. 1. Helyes az a törekvés, hogy a lelkészi kar értelmi és társadalmi súlyát, emelni kell. De ezt a célt egy konkrét feladat szolgálata nélkül szervezendő társa­ság nem igen érné el. Ott van a Prot. írod. Társaság, mely első sorban épen arra van hivatva, hogy az irodalmi érdemeket választmányi tagsággal jutalmazza s az egy­házi irodalmi munkásságot tisztességesen honorálja. 2. He­lyes az a törekvés, mely épen Debreczenből kiindulva a lelkészi tehetségek fokozását s az irodalmi érdem jutal­mazását tűzi ki célul, de ezt a célt egy újabb irodalmi társaság alakításával megvalósítani akarni annyi volna, mint a meglevőt gyengíteni s az erőket szétforgácsolni. 3. Mi azt tartanok helyes dolognak és mind Debreczen­hez, mind a többi egyházkerületi központokhoz méltó feladatnak, ha maguk körében az ismert és a homályban lappangó irodalmi erőket összeszednék s a Prot. Irodalmi Társaság fiókjaiként tömörítve, irodalmi és egyháztársa­dalmi tevékenységre, pl. felolvasások, vallásos összejöve­telek tartására s keresztyén szeretetmunkák gyakorlására birnák. Ilyen célú és törekvésű »Kálvin-Társaság«-ot az ország nagyobb kálvinista központjaiban, Debreczenben úgy mint Miskolczon, Kolozsvártt úgy, mint Révkomárom­ban stb stb. örömmel üdvözölnénk. * A nagy gyülekezetek több szavazata, melyet az új egyházi törvény (27. § 11.) rendszeresít, a duna­melléki egyházkerületben következőleg módosítja a szava­zatok eddigi számát. Két-két lelkész után Budapest és Nagy-Kőrös nyernek 1 — 1 új szavazatot; középiskola fen­tartása jogán Budapest, Halas, Kecskemét és Nagy-Kőrös 2—2, Kunszentmiklós 1 új szavazatot; népesség jogán pedig az említetteken kívül még több gyülekezet, melye­ket következőleg állítottunk össze: 8—8 szavazató gyüle­kezetek lesznek: Budapest (35 ezer lélek, két lelkész, főgimnázium jogán), Nagy-Körös (két lelkész, 17 ezer lélek és főgimnázium), Kecskemét (13 ezer lélek és fő­gimnázium) ; 8 szavazatja lesz Halasnak is 9 ezer lélek és főgimnázium révén ; Czegléd 14 ezer lélek után 6 szava­zattal fog birni; 3—3 szavazatot kapnak Kunszentmiklós 4 ezer lélek és kis gimnázium révén, Szabadszállás 5 ezer lélek, Sult 5 ezer lélek és Ómoravicza közel 5 ezer lélek után; 2—2 szavazat illeti meg mint 3 ezer léleknél népe­sebb gyülekezeteket Dunapataj, Monor, Jászkisér, Buna­vecse, Laczháza, Dömsöd, Fülöpszállás, valamint Fe­ketehegy eklézsiákat. Az itt felsorolt 17 gyülekezetben a szavazatok száma összesen 49-cel szaporodik, a mi az egyházkerület 258 anya egyházának ugyanannyi szava­zatát 49-cel emeli. Legnagyobb a szavazat-szaporodás a kecskeméti egyházmegyében, a hol 26 új szavazat kelet­kezik, azután a solti egyházmegyében, hol 11, azután a pesti­ben, hol 8 új szavazat lesz; Alsóbaranya-Bács 3 új sza­vazatot nyer, Felső-Baranya, Külső-Somogy, Tolna és Vértesalja egyetlen egy új szavazatot se kapnak. * A Nagyváradon állítandó felsőbb leányiskola ügyében a bihari, érmelléki és nagyszalontai egyházme-

Next

/
Thumbnails
Contents