Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-04-05 / 14. szám

»Erős hitem az — úgymond a püspök — hogyha azon mélyreható, s a maguk egész teljességükben napirendre került egyházpolitikai reformjavaslatok, melyek a magyar állam s az annak kötelékébe tartozó összes egyházaknak az állammal szemben egymásközti viszonya s az egész belélete gyökeres átalakítását célozzák, törvényhozási uton megoldásra jutnak protestáns anyaszentegyházunk a kétségtelenül bekövetkezendő nehéz vivódások tüzéből megtisztulva s megerősödve fog kikelni és világtörténeti küldetését az eddigieknél még sokkal fokozottabb mérvben fogja betölteni, de — ezt nem hallgathatom el — csak azon esetben, ha mindazok, kik a magyar haza s abban a protestáns egyház javát szivükön hordozzák, fölibe emelkednek a kicsinyes tekinteteknek, a magánérdeket alárendelik a köznek, egybetalálkoznak s egvgyéforrnak egy fenséges gondolatban: a magyar állam szuverén fölényének, nemzeti egységének, minden külbefolyástól ment függetlenségnek gyönyörű gondolatában. Egyetemes egyházunk törvényhozó testülete is ezt az álláspontot foglalta el, midőn kimondotta, hogy az egyházpolitikai függő kérdések megoldása az állami törvényhozás jogkörébe tartozik, s azok nem a különböző, nagyon szétágazó, egymással ellentétes felekezeti érdekek szempontjából bírálandók el. E zsinati álláspont bölcsesége előtt részemről is meghajolva, tartózkodom véleménynyilvánítástól az egyes konkrét kérdésekben.« Az egyházkerület ügyeire térve, így szól a jelentés: »Az erdélyi ref. egyházkerület igazgatótanácsa még egy évben sem végzett oly széleskörű, az egyházkerület szellemi és anyagi érdekeit és egész jövendőjét oly mélyen érintő munkát — mondhatni forrongó tevékenységet — mint az utolsó közgyűlés óta. Főleg három magasrendű cél elérésére irányította tevékenységének legnagyobb részét és erejét. Egyik: a sikerrel végrehajtott pénzügyi műveletek folytán lehetőleg növelni a központi segélyforrások állandó alapját új tőkék szerzése által Az utóbbi néhány év alatt az alaptőke gyarapodása meghaladja az ötödfél százezer forintot, s így megközelíti az egymillió korona értéket. Másik a központban kezelt alapok több mint félerészének a közgyűlés által megállapított szabályzat keretében jelzálog kölesönökbe elhelyezés utján való biztosítása, gyümölcsöztetése. Ez úton teheti az egyházkerület, hogy a központi kezelés alatt álló segélyalapok haszonélvezőinek nemcsak hogy kiszolgáltatja a 5%-ot, hanem még ezen kívül a közalap bevételt még jelentékeny többletet tüntet fél. A közalap jövedelmi többlete megközelíti az évenkénti 12.000 frtot. Harmadik cél, mely felé az igazgatótanács nagy erőfeszítéssel törekedett.lehetové tenni tényleges megvalósítását a közgyűlés azon utasításának, mely szerint a kolozsvári theologiai fukaltás lehető rövid idő alatt szerveztessék s megnyittassák«. A jelentés szerint az egyes egyházközségekben is jelentékeny a haladás. A mi például az egyházi építkezések ügyét illeti, daczára annak, hogy azok túlnyomó többsége már az 1891. év végéig megoldásra jutott, újabb meg újabb építkezések azóta is nagy arányokban folytonosan tartók. Míg 189 '-ben a végrehajtott építkezések értéke 150,000 frt volt, az 1892. évben 200,000 frtot meghaladó összegbe lett befektetve. Ez összegbe nincs befoglalva nagy tömege azon építkezéseknek, melyeket az igazgatótanács a központi alapok befektetése által eszközölt. A kepeváltási alapok s magtárak értéke mondhatni rohamosan emelkedik, mi annak bizonyítéka, hogy a kezelés és ellenőrzés sokkal szigorúbb és éberebb, mint hajdanta volt. Az értékemelkedés meghaladja a 120,000 frtot, úgy hogy az alapok kerek számban 1.331,000 frt értéket képviselnek, úgy hogy az utóbbi év gyarapodásával együtt fölemelkednek azok a másfélmillió forintig. Az Igazgató Tanács jelentéséből kiemeljük a következő részletet: ^Nagyobb rázkódások, áttérések, hívek és egyházi személyek közötti összeütközések alig fordultak elő, sőt ellenkezőleg a vallásosság és hitbuzgóság számos, igen szép jelét volt alkalmunk konstatálni, dacára annak, hogy a más felekezetek részéről jött csábitások (az egyházi terhekkel — fájdalom — még mindig nagy mérvben megrovott) híveink között kedvező talajra találhattak volna. Vájjon a felekezetnélküliség törvényes szabadsága, avagy a polgári anyakönyvvezetés és házasság küszöbön álló behozatala, (mint a hívek és a pap közötti gyakoribb érintkezési kapcsolatot részben széttépő) intézmények nem fognak-e gyöngébb hitű atyámfiai között tévelygéseket eredményezni? azt csak a jövő mutatja meg. De mi szeretjük hinni, hogy nem, mert bízunk kötelességhű papjainak buzgalmában s híveinknek szent vallásunkhoz való ragaszkodásában s ha e tényezők, a történelem tanítása szerint, oly nagy üldözésekkel s megpróbáltatásokkal szemben is sikerrel küzdöttek, bizonyára nem fognak kicsinyes érdekek előtt meghajolni. Az egyházkerület elmúlt évi történetéből kiemelésre méltó, hogy az erdélyi ev. ref. egyházkerület egyházai és egyházi tisztviselői ez évben 35,055 frt 41 kr. segélyben részesültek. A tiz évre megszavazott PJMKE-segélyek kiutalásában az a változás fogadtatott el, hogy e segélyek a segélyezett ref. tanítóknak ezután ne az egyházi főhatóság, hanem közvetlenül az EMKE által utaltassanak ki. Az egyházkerületnek jelenleg 35 szervezett missziói körlelkészsége van. Vagyoni tekintetben leggyengébben állanak a oláh tenger közepette szervezett mezőségi körlelkészségek, melyekben templom renoválásra, papi-ház, iskola, vagy más épületek emelésére való fedezet alig van valami*. Korszakaikató ténye az idei közgyűlésnek a kolozsvári theologiai fakultás szervezésének végleges elhatározása. A fontos kérdésben Szász Domokos püspök tett részletes előterjesztést. Indokolásában többek között ezeket mondá: »Az idők jelei óva intenek, talán jobban, mint valaha arra, hogy ne késlelkedjünk. Azon mélyreható belső átalakulás, melynek processzusa államéletünkben folyamatba indult, a hazai összes egyházakat s azok során a mienket is legközelebbről érinti s készen kell lennünk arra, hogy a protestáns hit és élet lelki fegyverzetének egész teljességével, az eddiginél sokkal fokozottabb mérvben jelenhessünk meg a verseny sorompói között s a diadal bizonyos reménységében nem csak fenmaradásunknak, hanem (a kor intő szavát megfigyelve) a végnélküli fejlődésnek és előrehaladásnak vívhassuk erős harcát.« A theologiai fakultás Kolozsvárott való felállítását sietteti a nagv-enyedi theologiai fakultás válságossá vált helyzete is. A közgyűlés hosszabb vita után elfogadta Szász Domokos püspök határozati javaslatát. A kérdéshez pártolóiag hozzászóltak Gyarmathy Zsigmond, Szász Domokos, Gyarmathy Miklós, Szász Károly, dunamelléki püspök, Berde Sándor. Nemes Árpád. A rögtönös elfogadás ellenében Kovács Ödön azt indítványozta, hogy egy bizottság a jövő évi közgyűlésig vizsgálja felül a munkálatot; ezt pártolták Makkai Domokos, Csathó János, Kovács Gyula stb. A közgyűlés nagy többséggel hozzájárult Szász Domokos püspök következő határozati javaslatához : »A közgyűlés az ev. ref. theologiai fakultás ügyében az igazgató tanács által tett, előterjesztést örvendetes tudó-