Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-03-29 / 13. szám

Sándor, Hettvei Gábor, Balázs Endre, Léderer Ábrahám. Mocsy Antal, Radó Vilmos, Hermann Antal. Nagy László, László Zs.. Málnai M., Kozocsa T. és Molnár F. Dr. Kovács J., azzal a javaslatával, hogy a praeparandiai tanárok a budai paedagogiumban képeztessenek, kisebbségben maradt. Beható eszmecsere után a következőkben történt megállapodás. 1. A tanítóképző tanárok képesítéséről és képzéséről törvényesen kell intézkedni. 2. A képesítéssel egy országos bizottságot kell megbízni és senki sem állami, sem felekezeti képzőintézetben ne lehessen tanár, ha a képesítést meg nem szerezte. 3. A tanítóképző-intézeti tanárképzőt az egyetemen kell szervezni. 4. A tanárképzőbe való felvételre érettségi bizonyítvány, elemi és polgári iskolai tanítói oklevél kvalifikál; e szerint e népiskolai tanítókat bocsátani kell az egyetemre. 5. Az elméleti képzés az egyetemen négy évig tartson, az ötödik év tisztán a gyakorlatra fordíttassék. 6. A gyakorlati kiképzés az e célra kijelölt tanítóképző intézetekben történjék. 7. Minden tanítóképző intézeti tanárnak szélesebb körű filozófiai és pedagógiai képzettséget kell nyújtani, mint a középiskolai tanároknak. A közgyűlés első napján Péterffy Sándor elnöki megnyitója után dr. Walter Gyula hercegprímási titkár emlékbeszédet mondott Mayer Istvánról, ki mint »István bácsi« néven ismert népies és pedagógiai iró fáradhatlanul igyekezett előmozdítani a népnevelést s javítani a tanítók helyzetén. Nagy László felolvasta azután titkári jelentését. Az egyesület tagjai több rendbeli munkálatot készítettek a tanítóképzők tantervének revíziójára nézve. A tanári testületek és tanító-egyesületek érdeklődéssel és behatóan tárgyalták a tanítóképzés ügyét. A jelentés továbbá az állami tanítóképző-intézeti tanárok fizetésrendezéséről szól és a középiskolai tanárokkal való paritás szükséges voltáról. Felemlíti Csáky Albin gróf miniszter kijelentését, hogy a tanítóképző rendes tanárokat egyenlő elbánásban fogja részesíteni a középiskolai tanárokkal. A titkári jelentés végül tudatja, hogy az egyesület ma már 23 tanító-testületet és egyesületet képvisel. — Ugyancsak az első napi ülésen beható tanácskozás folyt a tanít ólcépezdék benlakásának szervezéséről és vezetéséről. melyre nézve a közgyűlés magáévá tette a választmány azon előterjesztését, hogy az internátusok lehetőleg minden intézetnél a pedagógiai és egészségügyi kívánalmaknak megfelelőleg szerveztessenek. A közgyűlés végén megejteték a választásokat a következő eredménynyel: Elnök: Féterfy Sándor. Alelnök : Hettyey Gábor, Kozocsa Tivadar, Mócsy Antal. Főtitkár: Nagy László. Titkár: Sztankó Béla. Pénztáros : Komáromy Lajos. A választmányi tagokat ismét megválasztották. — A közgyűlés előtt egyesületi küldöttség tisztelgett Csáky Albin grófnál és megköszönte támogatását. * Elmozdított lelkész. F. évi március hó 19-én a bács-szerémi evang. egyházmegyei törvényszék dr. Gertinger Pál és Schneeberger János ikerelnöklete Újvidéken Herrstein Gyula, mitroviczi utazó lelkész peres ügyében végtárgyalást tartván, ezt többszöri kánoni vétség miatt hivatalától elmozdította s egyszersmind képtelenné nyilvánította minden egyházi és iskolai hivatal viselésére. « * A tankönyvek bírálása. Az orsz. közoktatási tanács szakosztályai utóbbi két ülésükön Heinrich Gusztáv elnöklete alatt a tankönyvek bírálatának esetleges megszüntetése felett tanácskoztak. A kérdés előkészítése végett dr Hóman Ottó elnöksége alatt egy bizottság volt kiküldve, mely Hofer Károly, Kármán Mór, Sebestyén Gyula, Verédy Károly tanácstagokból és Fináczy Ernő meg Szuppán Vilmos előadókból állott. A bizottság azt a javaslatot terjesztette a tanács elé. hogy a tankönyvek bírálatát ezentúl is fenn kell tartani, de annak teljesítését a tanácstól elvétetni s külön e czélra alakítandó bizottságra kellene átruházni. * Adakozások a debreezeni egyetem javára. A debreezeni egyetemre a »Csokonai* irodalmi kör 1000. a debreezeni »István* malom 2000, s a debreezeni takarék-és hitelintézet 1000 koronát szavaztak meg. A mátészalkai takarékpénztár 500, Szálkái Sándor, a takarékpénztár igazgatója szintén 500 koronát adományoztak. * Leányiskolái internátus Komáromban. A Dunántúli ref. egyházkerületünknek a nőnevelés ügyében működő bizottsága nagyon életrevaló eszmét pendített meg. Elhatározta ugyanis, hogy Komáromban az állami polgári leányiskola közvetlen szomszédságban levő ref. kollégiumi épületben egyelőre 40 növendékre berendezve lehetőleg még ez év folyamán leány internátus felállítását javasolja az egyházkerületi közgyűlésnek. Az internátusi növendékek a polg. leányiskolában nyernék kiképeztetésöket, a magasabb kézimunkában, zenében s német és francia nyelvben pedig az igazgató és két nevelőnő vezetése alatt álló internátusban nyernék gondos vallás-erkölcsi neveltetésöket. Az internátusi díj egész évre 200 frt, a prot. lelkészek és tanítók leányaira nézve 150 frt. mely összeg négy egyenlő részben fizetendő. A nevelő intézetbe valláskülönbség nélkül vétetnének fel a növendékek. — Ezt az életre való eszmét melegen ajánljuk nagyobb városi egyházaink elöljáróságainak pártoló figyelmébe. Ilyen módon egy kis áldozatkészséggel nagyon sok nagyvárosi gyülekezetünk szervezhetné a prot. nőnevelést. * Tanszerkiállítás Debreczenben. A folyó évi augusztus 18-tól szept. 2-ikáig tartandó országos tanszerkiállításra már is sok jelentkezés történt. A debreczenieken kívül a következő középiskolák helyezték kilátásba közreműködésőket : aradi r. kath. főgymnasium, egri állami főreáliskola, r. kath. főgymnasium, győri áll. főreáliskola, keszthelyi r. kath. főgymnasium, nagy-kállói áll. főreáliskola, nagy-szebeni áll. főgymnasium, szentesi közs. főgymnasium, szombathelyi r. kath. főgymnasium, temesvári r. kath. főgymasium, temesvári állami főreáliskola. — A kiállításnak hivatalos közlönye is van, mely »Kiállítási Értesítő* cím alatt Vántsa György szerkesztésében március 15-én indult meg s a kiállítás bezártáig 3 korona előfizetési árért a szerkesztőségnél rendelhető meg Debreczenben (Kereskedelmi akadémia). * A kassai ref. egyház jubileuma. A kassai ref. egyház f. hó 25-én, a feltámadás ünnepén tartotta 250 éves fennállása évfordulójának jubileumát. Az ünnepi beszédet a templomot zsúfolásig megtöltött díszes és intelligens közönség előtt Révész Kálmán lelkész tartotta, ki zsolt. 118: 15—24 alapján az egyház viszontagságos múltjára való folytonos utalással, szónoki erővel s lelkesítő és buzdító hatással szólott arról a vallásos örömről, mely a kettős nagy ünnepen, ú. m. Urunk feltámadásának ünnepén s az egyház megalakulásának harmadfélszázados emléknapján méltán tölti el a kassai ev. ref. egyház tagjainak egész valóját. A közönség mindvégig feszült figyelemmel hallgatta a hatalmas szónoklatot. Erre az úrvacsorai ágendát Révész beszédének befejezéséből kiindulva s az emlékünnep jelentőségére való hivatkozással az Eperjesről ide