Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1894-03-15 / 11. szám
BELFÖLD. Rendszabály-javaslat az 1891/93-ik évi országos zsinat által alkotott egyházi törvények életbeléptetése tárgyában. * í. Egyházközségi ggülés. Egyházgazdasági gyűlés. Az egyházi törvények 18. 19. §§-aira vonatkozólag. Az egyházközség hatáskörébe tartozó jogokat a 18. §. a) és h) pontja alatti esetekben, az egyháznak választóképes tagjai (195. §) egyetemben egyházközségi gyűlés cím alatt közvetlenül gyakorolják. A c) pont alatti esetekben, melyek közé tartozik a 248. és 253. §§-ban foglalt részletezés is. az egyházközség nevében egyházgazdasági gyűlés intézkedik, mely J /s részben áll a presbyterium összes tagjaiból, 8 /s részben pedig a presbyterekkel egyenlő módon s ugyanannyi időre választott egyházgazdasági gyűlési tagokból, a kik 3 évről 3 évre l ji részben kisorsoltatván, újra megválaszthatok. A rendes lelkészválasztó egyházközségi gyűlés («) elnökségére nézve a 202. 214. §§-ban foglaltatik az intézkedés. A presbyter- és gondnokválasztó egyházközségi (l>), valamint az egyházgazdasági gyűlésnek elnökei és jegyzője. a presbyterium elnökei és jegyzője. Az egyházgazdasági gyűlés épen úgy hívatik össze, mint a presbyteri gyűlések. Az ily gyűlésen csak a presbyterium által kitűzött tárgyak vehetők tanácskozás alá. A megjelentek általános szótöbbséggel határoznak és pedig mindenkor névszerinti szavazással. A szavazás eredménye a gyűlésben azonnal kihirdetendő. Oly csekélyebb fontosságú adásvételi, csere- vagy kölcsönügyletekben, melyek az egyház törzsvagyoni állagának csak minőségi megváltoztatását vonják magok után s az egyháztagoknak minden újabb megterheltetése nélkül történnek, a szükség vagy célszerűség szempontja által pedig kellőleg indokolva vannak, elég a presbyteriumnak csak az esperesi hivatalhoz jelentést tenni és ha az az ügyletet helyben hagyja : az egyházgazdasági gyűlés egybehívása mellőzhető. Az egyházvagyon állagában ily módon történt változások nyilvántartását is a 242. §§-ban körülírt eljárás szabályozza, minek megtörténte után az esperes minden egyes esetet bejelent az egyházmegyének s az egyházmegye az egyházkerületnek. II. A presbyter iumok választásáról 24. §., évi jelentéséről 265. §. A 24. §. rendelkezése május l-ig egyházkerületünk minden egyházában végrehajtatott, úgy hogy a presbyteriumok részének három évenkénti kilépése ma már sorshúzás nélkül történik s rendes folyamatban van: ennélfogva a presbyteriumoknak egy negyed részben három évenkint való megújítása a kellő időben továbbra is minden egyházban végrehajtandó. A presbyterium az egyházközség főbb eseményeiről, saját munkálkodásáról s a számadás eredményéről, legalább főbb vonásokban, röviden értesíti a gyülekezetet, ha másként nem, az egyházi szószékről. III. Egyházmegyei tisztviselők. 36, a) b). A hol a körülmények szükségessé teszik, az egyházmegye az esperes mellé helyettes-esperest választhat, a ki * A dunamelléki egyházkerület számára a »Kilences bizottság* által készített munkálat. az esperest akadályoztatása esetén mindazon hivatali teendőkben helyettesíti, a melyekre nézve a törvény máskép nem intézkedett, vagy a melyekre nézve az, a helyettesítésről való gondoskodást az esperesre nem bízta. Az egyházmegyei tanácsbírák száma az illető egyházmegyék felterjesztése folytán 1883-ban így állapíttatott meg: Alsóbaranya-bácsi és solti egyházmegyére 8—8. Tolnai egyházmegyére 10. Felsöbaranyai, külsősomogyi, pesti, vértesaljai és kecskeméti egyházmegyékre 12—12 tanácsbiró, mindenütt felerészben lelkészi, felerészben világi tagokból. A mennyiben valamely egyházmegye tanácsbiráinak számát ettől eltérőleg kívánja megállapíttatni: az egyházmegyei gyűlésből tegyen javaslatot. V. Presbyter vamokat illetők. 1. Az egyházi törvények 17. §-ának 3-ik bekezdésére és 90., 92. §-ára vonatkozólag. A ki már egyházközségi gondnokságot, vagy bármely egyházközségi hivatalt egy megbízás idejére viselt: az a legközelebbi választásnál sem annak további viselésére, sem fölmentési díj fizetésére nem kötelezhető. Az ily fölmentési díjakat pedig minden egyházközségben tíz évenként, a presbyterium határozza meg, azonban az egyházmegye helybenhagyása mellett. 2. 21. §. a) pontja. A hol két tanító van s azok magok között a presbyteriumban való képviseltetésökre nézve megegyezni nem tudnak: ott közűlök a helybeli szolgálatra nézve idősebb tanító lesz a presbyterium tanítói tagja. 3. 25. §. A presbyterek, valamint a gondnokok minden újabb megválasztatásuknál a hivatali esküt letenni tartoznak. 4 27. §. 12-ik pontja, valamint a 254. és 276. §-ok értelmében a presbyteriumok gondoskodjanak két külön pecsétről, továbbá egyházi adókönyvecskékről, úgyszintén megfelelőleg intézkedjenek az egyházközségi bíróság szervezése tárgyában. VI. Egyházmegyéket illetők. Az egyházmegyék. La 14. §. nyomán, saját területök határain belől, a más vallású helyeken szórványosan lakó reformátusoknak egyházközségi beosztását eszközöljék, még pedig, a határszéli helyeken, talán más egyházmegyének, vagy más egyházkerületnek is érdekeltségénél fogva, ha szükséges, magának az egyházkerületnek közbejöttével; 2. a 42. §. értelmében tanácskozási és ügyrendi szabályzatról, a hol még nem volna, gondoskodjanak; IV. Egyházkerületi tisztviselők és képviselők. 45. §. IS), c), /'.) 1. Az egyházmegyék az egyházkerületre 1—1 lelkészi és világi képviselőt tartoznak küldeni; 50 ezer népességen felül azonban 2—2 lelkészi és világi képviselőt küldhetnek. 2. Az egyházkerületi tanácsbírák száma 16 lelkészi és 16 világi választott tanácsbiróban állapíttatik meg, tekintet nélkül arra, hogy az illető más címen is tagja-e vagy nem az egyházkerületi közgyűlésnek. A mennyiben a 27. §. ÍJ. pontja az egyházközségeknek a felsőbb egyházi képviseleti testületek és hatóságok tagjaira és tisztviselőire adandó szavazatát új alapon szabályozza: utasíttatnak az egyházmegyék, hogy az egyházközségeiket megillető szavazatok mennyiségét egyházközségenkint kimutatva, e javaslatra teendő észrevételeikkel együtt terjeszszék fel az április 3-án tartandó egyházkerületi közgyűlésre.
