Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-01-04 / 1. szám

A kötelező polgári házasság. Törvényjavaslat a h á z a s s á g i j o g r ó 1. A képviselőház 1893. december á-iki ülésén beterjesztette Szilágyi Dezső igazságügvminiszter. VII. FEJEZET. Külföldön kötött házasságok és a külföldiek házassága. 131. §. Külföldön kötött házasságok érvényességét a kor és cselekvőképesség tekintetében minden házastársra nézve kizárólag hazájának, egyéb tekintetben pedig mindkét fél hazájának törvényei szerint kell megítélni, ha csak ezek más törvény alkamazását nem rendelik, vagy a jelen törvény másként nem intézkedik. 132. §. Ha a magyar honos férfi külföldi nővel akár külföldön, akár belföldön köt házasságot, a házasság érvényessége, a nő kora és cselekvőképessége kivetelével, a magyar törvény szerint ítélendő meg. 133. §. A magyar honost, ha külföldön köt is házasságot, a jelen törvénynek 18—31. és 146. §-ai kötelezik. 134. §. Belföldön kötött házasságok esetében a jelen törvény 15., 16. és 17. §-ai a külföldiekre is alkalmazandók. Egyebekben a 131. §. rendelkezései a külföldi házasulónak külföldön kötött házasságára is irányadók. (51. §•) 135. §. Belföldön rendes lakhelvlyel bíró kiskorú külföldi részére, ki a házasságkötéshez hazájának törvényéi szerint szükséges szülői vagy gyámi beleegyezést önhibáján kívül megszerezni nem képes, a belföldi gyamhatóság gondnokot rendel és ennek meghallgatása után a házasságkötéshez a beleegyezést megadhatja. 136. §. A házasság érvényessége alakszerűségek tekintetében a házasságkötés idejében és helyén fennálló törvények szerint ítélendő meg. (46. §. e.) A magyar honosnak külföldön kötendő házasságát a belföldön is ki kell hirdetni. (30. §.) 137. §. Magyar honosok házassagi pereiben csak a hazai bíróságok ítelete hatályos. 138. §. A magyar honosság elnyerése előtt létre jött oly tények alapján, melyek a házastársak korábbi joga szerint bontó vagy ágytól és asztaltól való elválasztó okot képeznek, a házasságot a belföldi bíróság felbonthatja, ha azon tények a jelen törvény szerint is bontó okul szolgálnak. Ha az ágytól és asztaltól való elválasztást a külföldi bíróság a magyar honosság elnyerése előtt kimondotta, a belföldi bíróság felbonthatja a házasságot, ha az elválasztás oly tény alapján történt, mely a jelen törvény szerint bontó okul szolgál. 139. §. Külföldiek házassági pereiben a belföldi bíróságok csak az esetben járhatnak el, ha abban az államban, a melynek a házasfélek honosai, ezen honosok házassági pereiben idegen bíróságok ítéletei is hatályosak. 140. A nő, ki Magyarország területén külföldivel kötött házasságát közvetlenül megelőző időben magyar honos volt, férje ellen a belföldi bíróság előtt indíthat érvénytelenségi pert, ha férjét a házasság megkötése után külföldre nem követte. Ha magyar honos férj bontó okul szolgált tény elkövetése után más állam honosa lett. de neje őt külföldre nem követte, ellene a házasság felbontása végett neje a belföldi bíróság előtt is pert indíthat. 141. §. Külföldi házasfeleknek belföldön tartózkodása esetében a belföldi bíróságok a 124—126. §-oknak megfelelő intézkedéseket akkor is megtehetik, ha a házasság* per hatóságuk alá nem tartozik. 142. § Azon külföldinek házasságára, kinek állampolgársága meg nem állapítható, mindazon esetekben, melyekben a jelen törvény szerint a külföldi hazájának törvényei volnának irányadók, lakhelyének törvényeit kell alkalmazni. 143. §. Államszerződéseknek a házassági jogviszonyokra vonatkozó intézkedései akkor is irányadók, ha a jelen törvény határozataitól eltérnek. VIII. FEJEZET. Büntető határozatok. 144. §. A bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv 252., 253., 256. és 257. §-ainak rendelkezései, azzal a változtatással, hogy a szabadságvesztésen leiül a viselt hivatal elvesztésének büntetese is megállapítandó, a jelen törvény hatályba lépte napjától kezdve a házasságkötésnél közreműködő polgári tisztviselőre alkalmazandók. Az a polgári tisztviselő, ki a jelen törvény rendelkezéseibe ütköző házasság megkötésénél tudva közreműködik, vétséget követ el és a mennyiben cselekménye súlyosabban büntetendő cselekményt nem képez, két hónaptól hat hónapig terjedhető fogházzal és a viselt hivatal elvesztésével büntetendő. Az a polgári tiszviselő, ki az előbbi pontban említett cselekményt gondatlanságból követi el, a mennyiben cselekménye súlyosabban büntetendő cselekményt nem képez, vétség miatt ezer koronáig terjedhető pénzbüntetessel büntetendő; ismétlés esetében a viselt hivatal elvesztése is kimondható. 14-5. § Azon lelkész vagy vallási szertartás teljesítésére jogosított más személy, ki egyházi összeadásnál eljár, mielőtt a felek igazolták voma, hogy a házasságot a polgári tisztviselő előtt megkötötték, vétséget követ el és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő; ismétlés esetében a cselekmény egy hónaptól két hónapig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha kiderül, hogy a házasság a polgári tisztviselő előtt előzőleg megköttetett, a cselekmény, mint kihágás háromszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Nem büntethető a cselekmény, ha az egyházi összeadás az egyik félnek közel halállal fenyegető betegségében történt. 146. §. A ki a jelen törvényben megszabott akadály ellenére tudva házasságot köt, a mennyiben cselekménye súlyosabban büntetendő cselekményt nem képez, vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal és ezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 147. §. A véderőről szóló 1889. évi VI. t.-cikknek az engedély nélküli nősülésre vonatkozó büntető határozatai továbbra is érvényben maradnak. 148. §. A fennebbi §-okban meghatározott vetségek eseteiben az eljárás a kir. törvényszék, a kihágás esetében pedig a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. IX. FEJEZET. Vegyes határozatok. 149. §. A jelen törvény alkalmazásában cselekvőképtelenek alatt értendők: a) a 12 éven alul levők; b) a kik elmebetegség miatt vagy egyéb okból eszök használatától meg vannak fosztva, mig ezen állapotuk tart;