Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1894 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1894-02-15 / 7. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SzerkeszlŐM^: IX. kerület, Plpa-u'ca 23. szám. hová a kéziratok cimzendök. Kitt«l<t-hivatftl : Hornyánszkj! Viktor könyvkereskedése (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és liirrtet. díjak iutézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZÖTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr; egész évre : 9 frt. JSi/yes szám ára, %Ö kr. Protestáns álláspont. Viharos századokban esküdtünk föl a lelkiismereti szabadság ügyének. Az üldözöttek nyomora, a gályarabok szégyene, a mellőztetósek fájdalma, a király ós nemzet közti kínos meghasonlás ezer keserű szemrehányása, véreinknek szenvedése, sőt még a kuruc idők tévelygése is csak annál jobban beégette lelkünkbe a lelkiismereti szabadság forró szerelmét, kitéphetetlen hitét. Soha protestáns ember, a félreértett hitbuzgalom legfanatikusabb pillanatában sem bírna oda tévedni, hová a Magyar Állam szellemében úszó ós gondolkozó »igazhitű«-ek, kiknek egyike nem rég dicsekedett nyilvánosság előtt az újságban, hogy a felkelők, a »pártütők« sorában csak egy eltévelyedett katholikus fejedelem volt://. Rákóczi Ferencz. Es az a fehér lap nem lobbant lángra a szégyen tüzétől: mintha a XVI—XVII. évszáz fölkelései nem az ősi magyar alkotmányos szabadság elidegeníthetetlen, de többször lábbal tiport jogaiért keletkeztek volna! A magyar állami eszme diadala volt minden törvénycikk, minden békepont, melyet e felkelések kivívtak; a későbbi idők fejleménye a történelem logikája ezt szentesíti. És lehetetlen úgy átgyúrni a történetet, hogy e tanulságot belőle ki lehessen törölni, mely él, nem a hideg és zárt könyvekben, de él az élő hagyományokban, él a nemzet öntudatában, él a magyar nép lelkiismeretében. Maga a hercegprímás a katholikus gyűlésen tartott beszédében is történelmi megmásíthatatlan tényül fogadja el az 1791. XXVI. t.-cikket, mely ádáz tusák zárköve : igazi ipaxa becikkelyezése. Teljes ellentétben állnak ugyan e katholikus gyűlésnek az autonómiára vonatkozó határozatán kívül összes határozatai ama történelmi fölfogással, melyet a hercegprímás a »katholikusok« engedményének néz, holott a katholikus fölvilágosodott rendek hazafias meggyőződésének eredménye ós az együtt érző nemzet közös építménye, az alkotmányos élet szegletkő lerakása: mind a mellett mégis a történelmi hagyományelismerése és ha ez elismerés őszinte, egyenes és az összes klérust átható lett volna : elkeresztelésről szó sem lett volna. De hát nem bírálni, nem szemrehányást tenni kívánnak e sorok ; positiv feladatot tűztem ki magam elé : megállapítani a protestáns álláspontot, Szerettem volna, ha a napi sajtót lehetne ily szempontok hangoztatására megnyitni; de a mai viszonyok szerint a protestáns körök tartózkodása a tapintat kérdésévé várt és kénytelen vagyok — kedvetlenül bár — e felfogásba belenyugodni, mert nem képzelek nagyobb szerencsétlenséget, mint ha a klerikális sajtó követelése, hogy a katholikus szempontot kell szemelőtt tartani a politikai, kultúrai és társadalmi élet kérdéseiben —. hiszen mi egyébre vihető vissza a reverzálisok ügye és a katholikus nagygyűlés magatartása — a protestánsokat az ellenkező táborba hajtaná mint protestánsokat, Nem felekezeti kérdésről van szó. Van szó a politikai és jogi élet bizonyos követelményeiről, az állampolgárok polgári viszonyainak olyszerű rendezéséről, mely a suum cuique örök igaz elvének, tehát a valódi szabadelvűségnek felel meg. Es épp e ponthoz fűződnek gondolataim. A szabadelvű sajtó a szabadelvűség zászlóját lobogtatja és valljuk meg az igazat, hogy e zászló alatt harcolók közt a legkényesebb erkölcsi kérdésekre, a nemzeti összeolvadás legégetőbb kérdéseire nézve vajmi sok eltérő felfogás uralkodik. Lapunk nem politikai közlöny, ele fájdalommal nézi, hogy a politikai pártharc tusáiba ily erkölcsi jellegű kérdésnél, melynek megoldásához nem a politikai számarányok esetleges, véletlen kockajátéka, de a szívek ós lelkek egybeforró meggyőződése volna szükséges: mennyi hang vegyült, mely bántj a a katholikus érzületet a