Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-12-21 / 51. szám

a házasulóknak vagy a közreműködő polgári tisztviselőnek rokonai is. 58. §. A házasságkötésnél közreműködő anyakönyv­vezető köteles a megtörtént házasságkötést a házassági anyakönyvbe azonnal bejegyezni. 59. §. Az 50. §. esetében a megtörtént házasság­kötésről azonnal két példányban jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egyik példányát a házasságkötésnek a házassági anyakönyvbe leendő bejegyzése végett az illetékes anyakönyvvezetőhöz (48. §.) haladéktalanul át kell tenni, a másik pedig a hatóság irattárában őrizendő. 60. §. Ha a házasságkötésnél a 49. §. szerint fel­hatalmazott anyakönyvvezető vagy az 50. §. esetében más polgári tisztviselő működött közre, ezt a körülményt a felhatalmazásra, illetőleg a beérkezett jegyzőkönyvre (59. §.) való utalással az anyakönyvben ki kell tüntetni. IV. FEJEZET. A házasság érvénytelensége. 61. §. Semmis a házasság, ha megkötése polgári tisztviselő előtt, de: a) annak nem a saját kerületében; vagy : b) az 56. §. első bekezdésében megszabott kellékek bármelyikének mellőzésével történt. 62. §. Az előző §. a) pontja alapján nem semmis a házasság, ha azt, a ki előtt kötötték, a közhiedelem az illető kerület polgári tisztviselőjének tartotta, kivéve, ha az ellenkezőt mind a két fél tudta. 63. §. Ha a polgári tisztviselő előtt együtt jelenlevő házasulok személyesen kijelentették, hogy egymással házasságot kötnek és a megkötéstől fogva egy éven át mint férj és feleség együtt éltek az 56. §. első bekez­désében foglalt egyéb kellék hiánya miatt a házasság nem semmis. 64. §. A 8 §. ellenére kötött házasság semmis. Elenyészik a semmiség, ha a cselekvőképtelen fél a cselekvőképtelenség megszűnte után a házasságot meg­szűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása előtt helybenhagyja. Hogy az együttélés folytatása helybenhagyás-e, azt az eset körülményei szerint kell eldönteni. Hatálytalan a helybenhagyás, ha a felek között időközben a 15. §. c,) 17., vagy a 16. §. akadálya kelet­kezett, még akkor is, ha ez utóbbi a helybenhagyás idején már megszűnt. A 9, 10—13. §-ok alapján a házasság megtámad­ható akkor is, ha a 8. §-on alapuló semmiség elenyészett. 65. §. Semmis a házasság, melyet a 15., 16. és 17., §-ok valamelyik ellenére kötöttek. 66. §. A semmis házasságot megszűnése előtt csak akkor lehet semmisnek tekinteni, ha semmiségi perben annak lett nyilvánítva. A semmis házasságot megszűnése vagy semmisé nyilvánítása átán, a mennyiben a törvényből más nem következik, ugy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. 67. §. Semmiségi per indítására jogosítva vannak : a házasfelek, a kir. ügyész és mindenki, a ki kimutatja, hogy a házasság érvénytelenségétől valamely jogi érdeke függ, llv per indítására jogosítva vannak különösen: a) a korábbi házastárs a vele előbb kötött házasság okából, mig ez utóbbi házasság meg nem szűnt; h) a későbbi házastárs, ha saját házasságának érvénye a korábbi házasság semmiségétől függ; c) mindenki, a ki a későbbi házasság érvényessége iránt jogilag érdekelve van-68. §. Cselekvőképess égében korlátolt házastárs a semiségi perben perképes. Cselekvőképtelen házastársakra a törvényes képviselet szabályai alkalmazandók. 69. §. A semmiségi pert csak addig lehet megindí­tani, mig a házasság meg nem szűnt. Ha a házasság per folyama alatt szűnik meg, az eljárás csak annak kérelmére folytatható, a kinek valamely jogi érdeke függ a házasság érvényességének vagy érvény­telenségének megállapításától. 70. §. A semmiségi perben keletkezett jogerős ítélet mindenkivel szemben hatályos. Ha a 16. §. okából indított setnmiségi perben a korábbi házastárs részt nem vett, az elutasító ítélet hatálya reá nem terjed ki.' 71. §. Megtámadható a házasság, melyet valamelyik fél a 9. §. ellenére felmentés nélkül kötött. 72. §. megtámadható a házasság, melyet valamelyik fél a 10—13. §-okban megkívánt beleegyezés, illetőleg jóváhagyás nélkül kötött. A gyámhatósági megállapítás (11. §. utolsó bekez­dés) tévessége a házasság érvényére nincs befolyással. 73. §. Megtámadható a házasság kényszer miatt, ha valamelyik fél erőszak hatása alatt, vagy fenyegetéssel jogtalanul előidézett alapos félelem következtében kötötte. A szülői akarattal szemben való megadás még nem alapos félelem. 74. §. Megtámadható a házasság tévedés miatt: a) ha valamelyik fél egyátalán nem akart házasságot kötni és nem tudta, hogy kijelentésével házasságot köt ; b) ha valamelyik fél mással kötött házasságot, mint a kivel akart és nem tudta, hogy a személy más; c) ha valamelyik fél már a házasság kötésekor állan­dóan képtelen volt a házassági tartozás teljesítésére és a másik fél ezt nem tudta, sem a körülményekből nem következtethette; d) ha valamelyik fél a 100. §-ban vagy a 102. §. d) pontjában említett büntetésre volt ítélve és a másik fél ezt nem tudta és utóbbi esetben egyszersmind alaposan feltehető, hogy ezt tudva, a házasságot meg nem kötötte volna; e) ha e férj nejét mástól házasságon kívül teherbe ejtve találta és ezt a házasság megkötésekor nem tudta ; f) ha a holttányilvánított házastárs az uj házasság megkötése után jelentkezik. 75. §. Megtámadható a házasság megtévesztés miatt, ha a megtévesztés a másik házastársnak lényeges személyi tulajdonságaira vonatkozik és a megtévesztést a másik házastárs maga idézte elő, vagy tudta avagy tudnia kellett a megtévesztést, mely egy harmadiktól ered. Nem támadható meg a házasság, ha alaposan föl­tehetni, hogy a megtévesztett fél a házasságot a meg­tévesztés nélkül is megkötötte volna. 75. §. A megtámadásra jogosítva van : a) a 71. §. esetében a mig a házastárs fejletlen kora tart, igazságügvminisztertől nyert felhatalmazás alap­ján a kir. ügyész, ezentúl maga a házastárs; b) a 72. §. esetében, a. mig a házastárs kiskorú az ő gyámhatósága, ezentúl maga a házastárs: c) a 73—75 §-ok eseteiben a kényszerített, tévedő vagy megtévesztett házastárs. A gyámhatóság a megtámadás jogát az árvaügyész által gyakorolja. Az a házastárs, a ki fejlett korának elérése után a

Next

/
Thumbnails
Contents