Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-12-21 / 51. szám

azt a püspök élvezze mint odavaló lelkész. Az ev. ref. püspöki székhelyek hivatalos creálását elvből nem helyeslem, mindazáltal, ha ilyenről van szó, akkor is nem Temesvár, hanem Arad, Arad után Gyula, vagy Békés, vagy pedig Hódmező-Vásárhely lehetnének azon helyek, melyeket minden tekintetben alkalmasoknak tartok a kombinációba vételre, annyival is inkább, mert ha e kombinációnak netalán közel jövőben érvényre jutása bekövetkeznék, az említett egyházak lelkészei — nézetem szerint — csere utján hajlandók lennének a megválasztandó püspökkel lelkészi állomást cserélni, mert bizonyosra vehető — szerintem — hogy olyan férfiú fogna megválasztatni püspökké, kinek jelenlegi lelkészi fizetése a körül áll, mint a gyulai, békési, vásárhelyi lelkészi fizetések, mert hogy ez uj püspökségre ki fogna megválasztatni, annak megjóslására nem is szükséges nagy bölcsesség, levén ama territóriumban egy köztiszteletben és szeretetben álló derék férfiú, kit Isten sokáig éltessen! Elmondtam nézetemet. A ki jobbat tud: mondja el! Istentől minden áldást! Egy lelkész. ISKOLAÜGY. A jogi szakoktatás reformja. Törvényjavaslat az egységes elméleti jogi államvizsgálatról. A képviselőház elé terjesztve dec. 12-én gróf Csáky Albin miniszter által. 1. §. Az eddig fennállott jogtudományi és államtudományi államvizsgálatok, továbbá a jogtudományi és államtudományi doktori szigorlatok, mint a gyakorlati jogi, illetve közigazgatási pályákra előföltételül szabott vizsgálatok megszűnvén, ezek helyett az elméleti jogi államvizsgálat létesíttetik. 2. §. Az elméleti jogi államvizsgálat annak igazolásáraszolgál, hogy a jelölt mily eredménynyel tanulmányozta megelőző jogi tanfolyama alatt összeségében a jog- és államtudományokat, milyen^ftredménynyel hatolt be a jogi viszonyok lényegébe és szeáfckapcsolatába, egy szóval, hogy a jövő gyakorlati élétjjfflytihoz szükséges elméleti készültséget összeségében megszerezte-e. 3. §. A vizsgálat kétí szóbeli és egy Írásbeli vizsgálatból áll, melyeknek tárlyaitlés rendjét a vallás- és közoktatásügyi miniszter az igazságügyi és belügyi miniszterekkel egyetértően állapítja* meg. Ugyanis szabályozza részletesen a vizsgálati eljárást és a vizsgálatra bocsátás előtt elvégzendő tanulmányokat. 4. §. Elméleti jogi államvizsgálati bizottság mindkét egyetem és mindazon jogakadémiák székhelyén állítandó fel, melyek addig is, mig a felsőbb iskolák iránt törvény fog intézkedni, a vallás- és közoktatásügyi miniszter előtt igazolják azt, hogy a joghallgatókra nézve kötelező tantárgyakat a megszabott óraszámban, legalább nyolc, az illető szakra egyetemi magántanárul képesített tanár által tanítják. A már alkalmazva lévő tanerőkre nézve a vallás-és közoktatásügyi miniszter átmeneti kedvezményt nyújthat. A vizsgálati bizottság tagjait a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezi ki és pedig felerészben a jogtanárok közül, felerészben pedig az igazságügyi és belügyi miniszterek kijelölése alapján a birák, ügyvédek,, hivatalnokok és más férfiak közül. A bizottság elnökeit és másodelnökeit a vallás- és közoktatásügyi miniszter az előbb nevezett miniszterekkel egyetértőleg nevezi ki. 5. §. A vizsgálati bizottsági tagok a rendeletileg megszabandó vizsgálati díjakra s a mennyiben nem laknak a bizottságnak székhelyén, útiköltségre és napidíjakra is tarthatnak igényt, a mely utóbbiaknak fedezéséről a közoktatásügyi tárca gondoskodik. 6. §. Az átmeneti intézkedéseknek rendeleti úton való megtételére, úgyszintén a jelenlegi jogtudományi és államtudományi doktori fokozat minősítő hatályának átmenetileg, addig mig a jogi doktori szigorlatok tisztán tudományos irányban ujjászerveztetnének, azonban a jelen törvény hatályba léptétől számítandó legfeljebb két éven át rendeleti úton való fentartására a vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmaztatik. 7. §. Az 1883. évi I. törvénycikk mindazon szakaszai, melyek minősítő feltételül az államtudományi vagy jogtudományi államvizsgálatot, illetőleg doktori fokozatot szabják meg, ugy módosíttatnak, hogy ezen vizsgálatok helyett ezentúl a jogi államvizsgálatnak letétele lesz megkövetelendő. Azokra nézve azonban, kik a 6. §-ban említett rendeletben megszabadandó határidőig az eddigi államvizsgálatokat leteszik, illetőleg a doktori fokozatot megszerzik, ezeknek minősítő hatálya továbbra is fentartatik. 8. §. A jelen törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatási miniszter bizatik meg. Eddig a törvényjavaslat szövege. Az indokolása azután elmondja, hogy a kötelező és minősítő hatályú doktorátus rendszere sehogy sem vált be. A szigorlatok gyakorlatias iránya kivetkőztette a doktorátust a maga szigorú tudományos jellegéből. A joghallgatókat az egyetemekre, különösen a budapesti jogi karra tódította s ezáltal káros tűltömöttséget s a tanárokra nézve túlterhelést idézett elő. A rendszerváltoztatás két tekintetben Ígérkezik javítani a helyzeten. Mérsékelni fogja a budapesti jogikar túltömöttségét s ez által intenzive emelni fogja tudományos színvonalát. Ez az egyik. Azután nevelni fogja a jogakadémiák hallgatóinak számát, s a szigorúbb kvalifikáció emelése által a jogakadémiákon belterjileg, a tudományos szellem erősítése által is jelentékenyet lendít. Ez a másik jó oldala a törvényjavaslatnak. Erről az oldalról a protestantizmust, mint jogakadémia-fentartót is érdekli a tervezett reform. K. G.