Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-30 / 48. szám

és vezére. III. Házassági egység. IV. A kötelező polgári házasság és az ultramontán reakció. V. Schlauch Lőrincz kérdései. VI. Az izgatott társadalom. VII. Ultramontán harcmód. VIII. Nemzeti egyházpolitika és ennek vezére. Élesen kikel a lábra kapott ultramontanizmus ellen, melynek vezéreül magát Schlauchot dekretálja, ki a maga »elnyomó üldöző« politikájával, az államot és az összes nem kath. felekezeteket a túlzó római katholicizmus igájába szeretné hajtani. Sorba veszi Schlauch argamentumait s alapos jogi és egyházjogi kritikával kimutatja azok tarthatatlanságát. Következetes szabadelvűséggel és meggyőző érveléssel fejti ki a kötelező polgári házasság jogi, politikai és társadalmi előnyeit a fakultatív és kisegitő polgári házasság fölött, valamint a mostani házasságjogi anarchia jogi és erkölcsi tarthatatlanságát. Ismerteti a Vaszary hercegprimás memorandumát is rövid három pontban és elismeréssel szól annak hitelvi mérsékletéről. De annál élesebben kárhoztatja Schlauch ultramontán és reakcionárius egyházpolitikáját, mely nemcsak a polgári házasságnak esküdt ellensége, hanem vakmerően neki ront a felekezetek közt való viszonosságnak is; a római egyháznak kivételes, az államot és a többi felekezeteket sértő privilegiumos állást akar teremteni; nemcsak a gyermekek vallásos neveléséről rendelkező, hanem a kath. vallásról más vallásra való áttérést engedélyező törvényszakaszt is elakarja törülni; a paritas elvét s interkonfeszionalis törvényeink alapelvét össze akarja törni, a protestáns és az összes nem-kath. egyházakat a régi elnyomó és üldöző rendszer alá "kívánja helyezni. E törekvés leleplezése után ismerteti az ultramontán harcmódot, kimutatja Schlauch tévedéseit, s oda konkludál, hogy az egyházpolitikai reformokat minél előbb meg kel csinálni, a római egyháznak pedig tanácsolja, hogy a Schlauch-féle ultramontán egyházpolitika helyett kezdjen magyar nemzeti egyházpolitikát, melynek vezérségére felszólítja Samassa érseket és Vaszary hercegprímást. A sok tudással, nagy verve-el, jó magyarsággal irott aktuális röpiratot az Athenaeum adta ki. Ára 60 kr. Melegen ajánljuk olvasóinknak, mint egyik legkitűnőbb kritikáját a minket protestánsokat is fojtogató ultramontanizmusnak. Jövő számunkban mutatványt is közlünk a nagyon érdekes és becses röpiratból. ** Ünnepi, alkalmi és közönséges egyházi beszédek, irta Ilyés Endre, mezőberényi ev. ref. lelkész. Ára 1 frt. 50 kr. Gyoma, 1892. Kner Izidor nyomása. — A fiatal szerző, kinek neve nem ismeretlen az egyházi sajtóban, a fenti cím alatt 28 egyházi beszédet bocsátott közre, egy kis nyolcadrétű, 15 íves. csinos kiállítású kötetben. A beszédeket még nem olvastuk át s igy véleményt sem mondhatunk róluk, de maga a szerző az előszóban ekként mutatja be beszédeit: »Sok jó, de nehezen használható prédikációink mellett olyanokkal kívánok szolgálni, melyek ugy a lelkész ajkain, mint esetleg a nép kezében is egyaránt építő hatásnak lehetnek.* ** Pál apostol élete és levelei. Irta dr. Masznyik Étidre theol. tanár. I. Pál élete. Pozsony, 1894., szerző sajátja. — Pozsonyi kartársunk e nagy munkájának I-ső füzetét élvezettel olvastuk át. A tárgyáért lelkesülő iró jellegzetessége és a tárgyát biztosan kezelő tudós alapossága egyaránt leköti figyelmünket. Az I-ső résznek, vagyis Pál éleiének Előszava, Bevezetése, továbbá Pál szülőföldje és családi köre van közölve ebben az első füzetben. E töredékből bírálatot nem mondhatunk, de felfogását a Bevezetés alapján ismertethetjük. Pál apostol jelentőségét szerző ekként jellemzi: »A ki a Jézus Krisztusban megtestesült valláseszmét minden muló érzéki és igy hát zsidónemzeti elemtől is megtisztítva mint uj, önálló, és egyetemes emberi életelvet fogta tél, s ugyanazt mint ilyent a köztudatban első keltette életre ; a ki a törvényvallással a kegyelem vallását, a jogi szövetséggel a szeretet szövetségét, a véges szellem kultusával a végetlen szellem kultusát, a nemzetiség partikuláris érdekeivel az emberiség universalis érdekét az egész világon diadalra juttatta: az a férfi Pál apostol volt.« — Az egész munka 30 ívre fog terjedni s az előszón és bevezetésen kívül négy főrészből áll, u. m. I. A megtérés kora. II. Az alapvetés kora. III. A hadakozás kora. IV. A megáldoztatás kora. 3 íves füzetekben havonként jelenik meg s egy füzet ára 35 kr, az egész műre pedig 3 frttal lehet előfizetni. — Melegen ajánljuk e kiváló munkát nemcsak a szak-theologusoknak. hanem minden művelt embernek pártoló figyelmébe. Oly derék munkának Ígérkezik, mely hazai theol. irodalmunknak díszére válik. A theol. irodalom oly hivatott munkása bocsátja közre, ki teljesen méltó a tömeges pártolásra. Megrendelések a szerzőhöz Pozsonyba intézendők. ** Gyakorlati Bibliamagyarázatok. Szerkeszti és kiadja tíarzó Gyula b.-gyomai ref. lelkipásztor. A julius-augusztusi füzetben maga Garzó magyarázza az Apostolok Cselekedeteiről irott könyvet. Tartalma: Zendülés Efézusban. Az esti istenitisztelet Troásban. Pál bucsuvétele az efézusi vénektől. Pál utja Jeruzsálem felé. Az apostoli állhatatosság tüzpróbája és győzedelme. A magzarázatok Gerok után készültek, szószéki használatra kidolgozva. Biblia-értő, biblia-szerető és biblia-kedveltető lélek nyilatkozik meg bennök. Épüléssel olvastuk, építőleg használhatók. A folyóirat előfizetési ára egész évre 4 frt. Megrendelések a szerkesztő-kiadóhoz Gyomára küldendők. ** Az Evangéliumi Elmélkedésekből, melyet Dicsöfi József debreezeni lelkésztársunk ir és ad ki, a 21. és 22-ik ív hagyta el a sajtót. A IV-ik szakaszban, mely az Istenországában való tagság akadályairól szól, a nagy vacsorát (31. §) a bolond gazdagot (32. §.), a farizeust és publikánust (33. §.), az apa két gyermekét. (34. §.) és a magvetőt (35. §.) ismertető példázatokat fejtegeti. Majd az V. szakaszban Istenországa tagjainak jellemvonásairól elmélkedik, s ezek között a 36. §-ban a gaz biróról, a 37. §-ban pedig a rimánkodó barátról. A tartalmas bibliai elmélkedések két ívenként 25 krért, megrendelhetők a szerzőnél vagy Telegdi K. Lajos könyvkereskedőnél Debreczenben.