Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-11-09 / 45. szám

Kiss Áron püspök lelkészi működésének 50-ik évfordulója alkalmából, Szabó János esperes örömmel üdvözli a köztiszteletben és közszeretetben álló püspököt, s kéri a gondviselést, hogy őt egyházunk javára még sokáig éltesse. A közgyűlés élénk éljenzéssel és jegyzőkönyvileg fejezi ki örömét. Élénk eszmecsere folyt a beregi esperes választása fölött. Uray Imre egyházmegyei gondnok ugyanis a kerületi gvülés azon határozata ellen, hogy a beregi egyházmegyében az esperesi állásra beadott szavazatok felbontassanak, felebbezést adott be a konventhez, minthogy szerinte a választásnál a törvény megsértetett és több visszaélés történt; azért kéri a közgyűlést, hogy fölebbezését terjeszsze fel a konventhez. Tisza Kálmán, Tisza István, gróf Dégenfeld J. ellenzik a fölterjesztést, mert az ügy tisztán közigazgatási, ezt pedig felebbezni nem lehet. Kiss Albert felszólalására az Uray felebbezését egész terjedelmében felolvassák. Ekkor Kiss Albert delegált bíróság kiküldését indítványozza, mely indítványt Lukács 0., Szeremley J., dr. Tisza J. is pártolván, a közgyűlés elhatározta, hogy a beregi esperes-választási ügy megvizsgálásával egyházkerületi küldöttség bizatik meg, mely a november 2-iki ülésben Dávidházy János esperes elnöklete alatt Farkas Antal és Lengyel Imre rendes, továbbá Szunyogh Szabolcs és Szarka Boldizsár póttagokból meg is alakíttatott. A szatmári egyház a megüresedett egyik lelkészi állást 10 évig betöltetlenül akarja hagyni s az igy nyert jövedelemből uj parochiát építetni. Az egyházmegye ezt nem engedte meg, hanem utasította a szatmári egyházat, hogy találjon módot a lelkészi állomás fentartására és a törvényszerinti három hónap alatt töltse be az üres állomást. Ez ellen az egyház íelebbezett, azzal okolván meg határozatát, hogy a szatmári egyház sulvos anyagi viszonyokkal küzd. Szarka Boldizsár, Széli Kálmán, Szabó Károly az egyházmegye, Ujfalussy Sándor, Szőllőssy Antal a szatmáriak határozatát pártolták. A felebbezés mellőzésével az egyházkerület az egyházmegye határozatát hagyta helyben. Elkeresztelési vita is folyt, melyet a felső-szabolcsi egyházmegye terjesztett fél. Egy vajai fiatal főúrnak, a berkeszi gróf Vay Ádám hasonnevű fiának vegyes házasságból született figyermekét keresztelte el az a.-helmeczi római kath. plébános és a Vajával szomszédos nvirbaktai plébánia anyakönyvébe bevezette. A vajai református lelkész hiába kérte az anyakönyvi kivonatot, a plébános ismételten megtagadta annak kiadását. Most az ügy közigazgatási elintézés alatt van. A közgyűlés György Endre indítványára tudomásul vette a traktus eljárását és utasította a f.-szabolcsi esperest, hogy a megindított törvényszerű eljárást figyelemmel kisérje. A november 2-iki ülés a debreczeni főgimnáziumba választott uj tanárok felesketésével vette kezdetét. Az uj tanárok: Bosznay István, dr. Gulyás István, Tóth Mihály és dr. Varga Bálint a szokásos módon letévén az esküt, Varga Bálint a maga és kollégái nevében köszönetet mond megválasztásukért. Ünnepélyesen igéri, hogy működésükben tudomány, haza és egyház fog szemeik előtt lebegni, hogy mindenben megfeleljenek a debreczeni főiskola régi dicső hírnevének. A közgyűlés szívélyes rokonszenvvel fogadta az uj tanárokat, kikhez az egyházkerület nevében Tisza Kálmán társelnök intézett buzdító szavakat. Az országos tanári nyugdíjintézetbe, mint Elek Lajos aljegyző referálásából kitűnt, az egyházkerület kötelékébe tartozó középiskolák tanárai csaknem kivétel nélkül hajlandók belépni. A debreczeni főgimnáziumi, jogakadémiai és praeparandiai tanárkarok is kifejezték belépési szándékukat, egyszersmind azt a tervöket is, hogy az országos nyugdíjintézetbe belépendő tanárok illetményét, valamint a fentartók és a tanulók évi járulékát a főiskolai tanári nyugdíjintézet fizesse. A theologiai tanárok nyugdíjazási viszonyai, mivel ezek felvétele az országos nyugdíjintézetbe nincs tervezve, a főiskolai nyugdíjintézetből a többi tanárok nyugdíjával egyenlő feltételek mellett fognak rendeztetni. A szatmári főgimnázium fentartó testületének az állami segély kieszközlése iránti kérvényét a kerületi gyűlés pártolólag terjeszti fel az egyetemes konventhez. Az esperesi karnak Szabó János esperes által előadott véleményes javaslatát a közalapi segélykérvények elintézése tárgyában a közgyűlés elfogadta és határozattá emelte. E szerint összesen 113 egyház kér 38 ezer frtot, 102 lelkész 19 ezer frtot; az egyházmegyék ajánlanak 111 egyháznak 26 ezer frtot, 101. lelkésznek 12 ezer forintot. Az esperesi kar javaslatba hoz 78 egyháznak 6-60 frtot és 78 lelkésznek 5690 frtot. — A segélyalapból 40 egyház részesült 2400 írtban. Tóth Sámuel főjegyző jelenti, hogy Révész Bálint síremlékére begyült 1951 frt 93 kr. s hogy Révész B. arcképét az egyházkerület lefestette és a kollégiumi könyvtárban kifüggesztette. A kerületi gyűlés tudomásul vévén a jelentést, megbízta Kiss Áron püspököt, hogy egy bizottsággal egyetértőleg Révész Bálintnak a síremlékét felállíttassa. Mélius Juhász Péter, első debreczeni püspök emléke iránt a »Csokonai kör« által megindított kegyeletes mozgalmat a közgyűlés örvendetes tudomásul vette s e célra 100 frtot szavazott meg. A milleniumi kiállítás ügyét a közgyűlés a maga részéről a legnagyobb készséggel segíti elő s az elnökség ennek érnekében felhívást intéz az egyes egyházakhoz, hogy a birtokaikban levő történelmi és műtörténelmi emlékeket a kiállításnak átengedjék. Maga részéről a ker. gyűlés 2000 korona pályadíjat tűz ki a tiszántúli egyházkerület művelődés-történetének megírására, oly módon, hogy a pályamű keretébe a debreczeni főiskola története is beillesztessék. A nap-nap után erősebben mutatkozó tanítói hiány ügyében a debreczeni és beregi egyházmegyék tényleg megtett s a többi traktusoknak sürgősen bekivánt jelentései alapján fölterjesztés tétetik a konventhez. A nov. 3-iki ülésben, mely Tisza Kálmán eltávozása folytán Horthy István gondnok társelnöklete alatt nagyon megcsökkent érdeklődés mellett folyt le, először is bejelentetett az Andaházy-Szilágyi intézetbe történt felvétel. Felvétetik a három üres helyre hat folyamodó közül Dajka András Püspökiből, Paksy Sándor Jankáról és Szeremley Miklós Balkányból. A párbaj ügyében az érmelléki egyházmegye indítványára a tanügyi bizottság módosító javaslata értelmében kimondatott, hogy a főiskolai tanulókra 1891-ben kimondott ama határozat, hogy a párbajt vivó vagy abban segédkező tanuló a főiskolából kilépettnek tekintetik, az egyházkerület összes fő- és középiskoláira kiterjesztetik. Ebben az ülésben jelentettek be lelkes éljenzés kíséretében a debreczeni filozofiai fakultás javára tett alapítványok és adományok, melyek tekintélyes összeget képviselnek, de még távolról sem elégségesek a kitűzött célra. Az utolsó napi ülésben a kisebb fontosságú ügyek, felebbezések, díjlevelek, cserék, kisebb vagyoni ügyek intéztettek el s ezzel a közgyűlés véget ért. R. L.