Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-26 / 4. szám

kopogtatott, s néha művei figyelmet is ébresztettek, de természetesen név nélkül. Verseit csak imént adta ki, balladáit már nem bocsáthatta közre. Az ekkor szenvedett támadások igen lehangolták, azóta kedélye bánatos lett. Pedig lett volna oka {elderülni; mert valódi hivatása terén, a prédikáció Írásért — gondolom — az Ev. Leik. Tár nyolcadik évfolyamában első díjat nyert. Prédikációit, imáit különben mindig maga irta; többnyire vázlatban, s arról tartva szabad előadást. E tekintetben ismét tiszteletreméltó özvegyét idézem: Betegsége gennyes mellhártya gyuladás volt. Szeptemberben felgyógyult, elvittem három hétre üdülni Siklósra. Ugy látszott egészen felüdült. Október 31-én haza hoztam. Mikor haza felé jöttünk, azt mondom neki: »édes társam, kerestem magának szent leckét a jövő vasárnapra*. — »Én már kikerestem — anyám! még mielőtt Siklósra mentem, Jób XI, 10. versét — válaszolá ő«. Egész héten templomba ment. Szombaton azt mondja : »hol is van, anyja, az a maga kikeresett leckéje ?« 'Felolvastam neki Es. XII. 1. versét«. Ezt annyira megszerette, elmondta az nap Isten tudja hányszor, egész lelki gyönyörűséggel. Délután leült, megírta a prédikáció vázát és a két imát, el is mondta másnap*. Es én erre csak ezt mondom: ez pap és ez papné! Dicséret mindkettőjüknek. így emeli az erőtlen az erőst. Következő űrnapján már nem mondhatta el beszédét, a beszédes ajkak már a fájdalmak által lekötöztettek. A vármegyén is feltűnt — mint bizottsági tag — ékes szónoklataival. Itt annyival kedvesebben fogadták, mert az uralkodó párt szekerét tolta el annyira, hogy végre az ultrámon tanizmusnak is szolgálatot tőn az emlékezetes árvaházi ügyben. A keserves szemrehányásokra, melyeket bőven kapott, végre is kiderült, hogy a dolog lényege felől tévedésben volt, azt hívén, hogy az apáca-kérdés »sine qua non« az árvaház életében. Idealizmusa pedig a humanitást elébe tette a felekezeti érdeknek. Hányatott élet volt. Törekvéseivel a nyert elismerés nem állott arányban. Hogy szenvedett, onnan tudom; hogy ember volt. Papi viszonyairól keveset irhatok, mindig messze laktunk egymástól. Ő papi működésének hévmérőjéül egy jegyzéket hagyott fenn, mely az urvacsorálók számát tünteti föl 10 év alatt, s e szerint évente 3—500 lélek vett urvacsorát Zalátán. Azonban ez az ormányban (344- lélekszám mellett épen nem ritkaság; noha mindenesetre dicséretes. Temetése 1892. november 19-én d. e. ment végbe az egyház és a környék lakosságának, valamint a környék intelligenciájának részvéte mellett. A temetést végezték: Kimiti László iványii lelkész imával a háznál, Molnár István kakszentmártoni lelkész prédikációval a templomban és Barthalos Ödön sósvertikei lelkész a sírnál állottak koporsója felett a részvét és vigasz szavaival. Bibliájába előre felirta leendő síriratát s a boldog alt emlékezetét egyébbel méltóbban ugy sem rekeszthetném be; életét s fennszárnyaló hitét márkansabban ugy se jellemezhetném mintha saját sorait idézem szó szerint: »S ír versem. Született, élt és szeretett; Hitt, csalódolt és szenvedett; De hite végig megmaradt, Ott fennt keresd ... ne föld alatt. Juni 7. 189J. B. J.« Ott fennt, ott fent, igen, ott az igazak hazájában, hol a hit üdvöt, az erény megszentesiilést, a törekvés pályabért, a hű munka elismerést, s a hibák tévedések bocsánatot nyernek; a hol a szenvedésre vigasz balzsamával illatozó boldogság várakozik ott, ... ott fent keresünk, mi is oda törekszünk, ott majd megtalálunk. Isten veled! Áldás és béke poraidon! Morvay Ferencz. IRODALOM. ** A Pallas s Nagy Lexikona, melyet kiváló hazai irók közreműködésével dr. Bekor József szerkeszt, már a 9-ik füzetnél járja. A szerkesztőségünkhöz utóbb beküldött 6—9-ik füzetek az Alaptétel-Alsó-Fehérmegye címszavak gazdag anyagát közli 19 — 31 iven. Tartalomban szakszerűség, pontosság és kimerítőség, formában magyarosság, szép kiállítás és díszes mellékletek jellemzik. Első rendű munka, mely a hazai viszonyok figyelembe vételével készült, hosszú időre értékes, hasznos és hézagpótló forrásmunka. Az összes tanintézetek s egyházmegyék könyvtárainak megszerzés végett melegen ajánlható. A 6-ik füzetet Afrika néprajzi térképe és az Alhambra »oroszlán udvar«-a, a 7-iket Afrika felfedező utazásainak térképe és Apolló képe, a 8-ikat az Északi ég álló csillagai és a tengeri anemonák, a 9-iket Alsó- és Felső-Ausztria térképe és az alapozást illusztráló kép díszíti. A Pallas Nagy Lexikona megszerzését a közoktatási miniszter is ajánlott a az alantas intézetek könyvtárainak. — A Nagy Lexikon füzetes kiadása hetenként jelenik meg, ára füzetenkent. 30 kr., mely összeg a Pallas irodalmi részvénytársasághoz (Budapest, Kecskeméti-utca 6. sz.) küldendő. KÜLÖNFÉLÉK. Tisztelettel kérjük olvasóinkat, hogy előfizetésöket megújítani, Lapunkat ismerőseik körében terjeszteni szíveskedjenek. Előfizetési árak: egész évre 9 frt, félévre 4 frt 50 kr. Szegényebb sorsú, 600 frtnál kisebb fizetésű lelkészeknek egész évre 6, félévre 3 frt. Az előfizetési és bármi másféle pénzek• a Lap ki adóhivatalába. Hornyán szky Viktorhoz (Budapest, Akadémia bérháza) küldendők. * Személyi hirek. A tolna-baranyai evangélikus egyházmegyében a napokban tartott tisztújításon főesperessé Bauer Adolf, hidegkúti lelkészt, alesperessé Guggenberger János, ráczkozári lelkészt, felügyelővé Nádossy Kálmán nagybirtokost választották meg. * Egyházi és iskolai aranykönyv. Özv. Kvacsala Jánosné, Szarvas ismert Tabithája, a kondorost evangélikus gyülekezetnek, mely egy második iskola, illetőleg tanítói állás szervezésén fáradozik, ezer forintot adományozott szabad rendelkezésre. — A szepesbélai Barlangligetben építendő egyesült protestáns imaházra a mult év folyamán 269 frt 34 kr. gvült be, mi e nagyon szükséges és fontos célra szolgáló alapot 2809 frt 44 krra emelte. Vajha e kis templom-alap minél előbb elérné azt az összeget, melylyel a szép Tátra-vidék második fürdői temploma felépülhetne! — Langyl Sámuel mezőkeresztesi földbirtokos zsinati képviselői napidijait, összesen 70 frtot a miskolczi református felsőbb leányiskolának adományozta.