Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-10-05 / 40. szám

* A budapesti ev. ref. theol. ifjúság önképzőköre szeptember hó végén alakult meg. Az alakuló gyűlés nagy lelkesedéssel Kenessey Béla tanár urat választotta meg tanár-elnökévé. Tisztviselőkké választattak továbbá: Pataki Dezső IV. éves theologus ifjúsági elnök, Müller Lajos IV. é. t. titkár, Csűrös István III. é. t. főjegyző, Vass Árpád III. é. t. könyvtáros, Molnár Sándor III. é. t. pénztáros, Székely József II. é. t. és Bocsor Lajos I. é. t. aljegyzők, Arany Gusztáv IV. é. t., Hegyi Károly IV. é. t. és Szász Béla III. é. t. bizottsági tagok. A kör járatja az összes egyházi lapokat, a Vasárnapi Újságot, két napilapot és egy élclapot; rendelkezésére áll a kör tagjainak az ifjúsági könyvtár is. Budapest, 1893. október hó 3-án, Müller Lajos titkár. * Legújabb theologiai magántanárunk Kiss Albert feltorjai ev. ref. körlelkész, ki nagyenyedi papnevelő intézetünk vizsgáló bizottsága előtt egyhangúlag theol. tanárrá képesíttetett. Választott tudománykörei: a ker. erkölcstan és újszövetségi exegesis a hozzájok tartozó tudományágakkal. Benyújtott Írásbeli dolgozata, melynek alapján a szaktanárok véleménye szerint szóbeli vizsgálatra bocsáttatott, ezt a cimet viseli: >A házasság újszövetségi alapon*. A szóbeli vizsgálat, mint a Prot. Közlöny írja, csaknem 3 óra hosszáig tartott, mely alatt a szaktanárok és az elnöklő püspök ur mélyreható kérdéseire szép készültségre valló feleleteket adott. Akadémiai próbaelőadásában a főiskolai tanárok és a theol. ifjúság előtt János evang. 13. r. 34. versét fejtegette, mely Jézus Krisztus uj parancsolatjáról szól. — A tanárikar a jeles fiatal erőt azonnal javaslatba is hozta a minap elhunyt Józsa Zsigmond theol. tanszékére. Szívesen üdvözöljük e legfiatalabb kartársunkat ! * Prot. Irodalmi Társaságunk tagjaihoz Kenessey Béla titkár felhívást intézett, melyből kiemeljük a következőket: 1. Tisztelettel kérem azokat a rendes tagokat, a kik 1889-ben és azokat a pártoló tagokat, a kik 1890-ben léptek be a Társaságba, hogy esetleg kilépési szándékukat méltóztassanak legkésőbb a f. é. december hó l-ig nálam annál is inkább bejelenteni, mert különben, a mint ez minden más társaságnál vagy egyletnél szokásban van, azok, a kik kilépésüket nem jelentik be a kitűzött határidőre, továbbra is a Társ. tagjainak fognak tekintetni s köteleztetnek a tagsági díjak alapszabáíyszerü fizetésére. 2. Bátor vagyok a t. tagok figyelmét felhivni a nagy összegben még kint levő hátralékokra. A hátralékok összege a f. évről is még be nem fizetett tagdíjakkal együtt 6593 frtra rug. Hátralékaikat méltóztassanak a hátralékosok a f. é. október hó 20-ig a Társaság pénztárába (IX., Csepelrakpart 7. sz.) beküldeni; mert október 21-én már kénytelenek leszünk a f. é. közgyűlés határozata folytán a hátralékokat postai megbízás utján szedetni be, a mikor a tagdíjakon felül még a postai megbízás költsége is terhelni fogja a hátralékokat. Ha pedig a postai megbízások nem váltatnának be, az azokat visszautasítok nevei a f. é. november hó 15-én tul, ugyancsak a f. é. közgyűlés határozata folytán, az illetékes püspök urakkal fognak közöltetni. Tisztelettel kérem a t. hátralékosokat, hogy méltóztassanak önkényt elvállalt kötelezettségeiknek az ügy iránt váló buzgóságból eleget tenni. A hátralékok nagy összege okozza, hogy még a mult évekből van egy csomó kifizetetlen tartozása a Társaságnak; ez okozza, hogy a folyó évben még eddig nem tudott monográfiát kiadni, pedig az kéziratban készen rendelkezésre áll és ez okozza, hogy a Prot. Szemlét nem tudta eddig havi folyóirattá átalakítani, mert az eddig, illetőleg most megjelent 32 ívvel elérte az Álapszabályszerű 30—32 ívet, többnek a kiadását pedig nem birja meg a pénztár mostani helyzete. 3. A Protestáns Szemle a jövő év elejétől fogva havonként fog megjelenni (kivéve julius és augusztus hónapokat) 3—4 ívnyi tartalommal. Valamint jelentem, hogy a népies kiadványokat is még ez év folytán, néhány hét múlva megindítjuk. Előre is kérem a t. tagok jóakaratát. 4. Végül tisztelettel kérem a Társaság összes tagjait/ hogy ki ki a saját körében kifejtendő ügybuzgalommal kegyeskedjék Társaságunkat támogatni, ennek tagokat gyűjteni, hogy így Társaságunk ne csak pusztán megélhetéséért küzdjön, hanem virágozzék, fejlődjék s eléje tűzött nemes és nagy feladatait meg is valósíthassa. * A bányakerületi evangélikusok közgyűlésé nagy érdeklődés között folyt le szept. 30-án és okt. 2—3-án. Fabiny Teofil felügyelő megnyitó beszéde valóságos' programmja a közel jövő protestáns akciójának. Sürgette a kerületek és egyházmegyék helyesebb beosztását, az 1848. évi. XX. t.-c. megvalósítását, a kerületnek az uj zsinati törvény értelmében való szervezkedését. Sárhány Sámuel püspök évi jelentése az év egyházi történetének: hü képét rajzolta. Az első nap még dr. PnlszJcy Ágostnak az egyházkerületek és esperességek helyesebb beosztását és Zsilinszky Mihálynak az 1848. XX. t.-c. alapján az evang. egyház állami dotációját sürgető indítványát fogadta el a közgyűlés lelkes egyhangúsággal. A más- kéí nap az uj törvényt közzétette különböző bizottságok megalapításával és a folyó ügyek elintézésével foglalkozott á közgyűlés. A Zsilinszky M. indítványát Lapunk más helyén méltatjuk. • ; ' ^ '-ílIÍI * Egyházi közalapjaink állami segélyezése: Wéhérle Sándor miniszterelnök a képviselőház szept. 27-diki ülésén tartott budget-beszédében a két evang. egyház közalapjainak segélyzése ügyében ezeket mondá : »100.000 forintnyi uj összeget vettünk fel az átmeneti kiadások közt az ágostai és reformált hitvallású evangélikus községek egyházalapjának segélyezésére. Felvettük ezt azért, mert az a törvény, mely felhatalmazza a pénzügyminisztert arra, hogy egy sorsjegykölcsön emittálásával legyen ezen alap segélyezhető, eddig megvalósítható nem volt és a mai viszonyok mellett nincs is kilátás arra, hogy közelebb megvalósítható legyen: addig tehát, mig vagy ezen; vagy más uton képesek leszünk ezen fontos célok segélyezését eszközölni, legalább átmenetileg 100.000 frtot, mint évi dotációt kívánunk a költségvetésbe beállítani«. . : '' .. -1 isflKlj * A tanítói fizetések összeirása ügyében gróf Csáky Albin miniszter Oholiesányi László képvísélo interpellációjára a képviselőház szept. 30-iki ülésében kijelentette, hogy a tanítói nyugdíjak megállapításánál a1

fennálló törvény értelmében kiván eljárni,1

azaz á tényleges átlagos jövedelmet venni a kiszámítás alapjául. Sőt a mennyiben a törvény bizonyos latitüdöt enged, azt inkább a tanítók sorsának javítására, semmint károsításukra fogja felhasználni. Ha mindazáltal elrendelte a tanítói földjavadalmak kataszteri tiszta jövedelmének Összeírását, tette azért, mert az 1890-ki és 189 L-M" összeírások a nevét-^ ségig eltérő adatokat nyújtottak, s hogy a kataszteri jövedelem-kimutatásban egy biztos alap, álljon rendelkezésre, melyből kiindulva lehessen a tiszta jövedelmet megállapítani, még pedig oly formán, hogy ez a kataszteri tiszta jövedelem összevettetik az eddigi bevallásokkal és vidékenkint megállapíttatik az, hogy micsoda hozzászámítással, micsoda percentuális összegnek a hozzátételével lehet 31 legigazságosabban, a legméltányosabban a valódi jövedelmet megállapítani. — A képviselőház s maga az interpelláló is megnyugvással vette tudomásul a miniszter válaszát.