Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-09-28 / 39. szám

hivatalhoz. Az első ellen való vád alaptalanság miatt visszautasíttatott. Geese Géza káplántanító ügyében pedig a fegyelmi vizsgálat elrendeltetett. »Sötét pont*-nak most már negyedszer került elő a nagyráskai léikész fizetésemelése iránti eljárás. Ennek a lelkésznek alig 400 frtra menő jövedelme van. holott a hivek 20 V4

telek szerzett birtok felett rendelkeznek, melytől semmi egyházi adót nem fizetnek. Több izben járt ki egyházmegyei deputatio, hogyha sikerülne, szép módjával rábirja a hiveket a lelkészi jövedelem megjavítására, mind hasztalan. A mostani küldöttség jelentése szerint azonban ezen ügy már azon stadiumba jutott, hogy — szép szó nem használva — a 600 frtig eső 200 frt különbség a hívekre rávettetett, mit az egyházmegye is megerősített. Ezen ügy, de különben más dolgok tárgyalásánál tett tapasztalás szerint igen nagy szükség lenne, ha a felsőzempléni egyházmegyének valaha már nyomtatott jegyzőkönyvei lennének, mert szinte sajnálatos az a tájékozatlanság, melyet egy, már többször felmerült tárgygyal szemben még az elsők körében is találunk. Nagy baj. ha a tárgyalásoknál, a múltra való reflektálásnál, egyedül a sokképen igénybe vett mémoriára támaszkodunk. A tanügyi bizottság jelentése hű képe szegénységgel küzdő bajainknak. Több helyütt a nyomorult fizetés miatt tanító már évek óta nincs. Az ily helyeken vagy a lelkész tanít, vagy pedig, ha az egyház filia, más felekezetű iskolába járnak a gyermekek, mint Marván, a hol évek óta még vallásoktatásban se részesülnek. A tanítók különben elég szorgalmatosak, bár a jelentés tultömött, egészségtelen iskolákról, hiányos felszerelésről, sok mulasztásról, hitvány ellenőrzésről is panaszkodik. Több egyházban nincs azonban ismétlő iskola. Mindezen bajok orvoslása különféle intézkedést, igényelt Egy segédtanítót bekebeleztek, egynek megerősítését, okiratok hiányában jövőre hagyták; a málczai tanító ellen pedig részegeskedés és hanyagság címén fegyelmi eljárás indíttatott. Több apró ügy közül kiemelkedik a vásárhelyi leányegyháznak 10 ezer forint költségvetéssel készült templom terve, mely elfogadtatott. De mégis Iegfigyelemre méltóbb eseménye a gyűlésnek egy indítvány a lelkészi értekezletek megalkotása ügyében, melyet Sárkány Imre, gálszécsi lelkész, tanácsbíró, Gyarmathy Soma bodzásujlaki lelkész, főjegyző és mások lelkesedése hozott létre. Az indítványozók kész alapszabály tervezettel állottakelő, a melynek minden jelenlevő lelkész aláirt; a távollevők pedig megkerestetnek. A hivatalnokok választása a legközelebbi gyűlésre hagyatott. E ténynyel tehát mi is bejelentettük a versenyhez való kedvünket. A jelenlevő vendégeken Bernáth Elemér főgondnok és Gyula jesztrebi lelkes uraink és a parochia osztoztak meg. Általában az egész gyűlés lefolyásán végig gondolni szerető lélek megtalálta itt kicsiben magyar protestáns egyházunk két tulajdonságát: a fényt és az árnyékot. Péter Mihály. Még egy adalék az unitárizmus legújabb történetéhez. Derzsi ur az adalékok gyűjtögetése közben, a helyett hogy adalékokat keresett volna, a kétes értékű jelzők használatában mutatta meg jártasságát, a haragot választotta tanácsadójául s eszébe juttatta az embernek a bomlott órát, a melyik csak üt össze-vissza, de sohasem talál. Nékem csak egyszer volt társalkodásom Derzsi úrral, ne csudálkozzék hát, ha jelzők használatában nem tudok ugy fényeskedni, mint ő. Egyszerűen elmondom a m. ladiak második jelentkezésének históriáját, mert az a »református lelkész«, a kinek orcája bőrét Derzsi ur e lapok 38 számában oly kíméletlenül megvastagítja, én volatm. Igy történt a dolog: A m.-ladiak feljővén Pestre, betértek lelkészi hivatalunkba s épen én lévén jelen, nékem adták elő sorukat; elmondották, hogy ők vissza akarnak térni a Krisztushoz, a kit egy rossz órában megtagadtak ; elmondották, hogy ők magukra vannak ebben a nagy városban, nincsen senkijük, a ki a törvény rendelkezése szerint tanujuk lehetne. Méltóztassék elhinni, én semmi befolyással nem voltam rájuk; semmi részem nincs benne, hogy a ladiak »szívókét, lelküket és testüket Derzsi ur fejlesztése és nemesítése alól« ki akarták vonni. Ha más halandó is olyan hatással volt reájuk, mint én: akkor bátran elmondhatom, hogy a léleknek az az ereje vezérelte ezeket a szegény embereket, a mely erőt az unitárizmus sohasem érezhetett magában. Még ha előre tudtam volna is, hogy oly fogadtatásban részesülök, a milyent részemre juttatott Derzsi ur: akkor is elkísértem volna e nyolc tagból álló nyájat a ragadozónak barlangjába és megtette volna ezt más is, mert megtanultuk a mi Urunktól, hogy »a béres, a ki nem pásztor, látván eljőni a farkast, elhagyja a juhokat és elfut; a farkas pedig elragadozza a juhokat; a béres pedig elfut : mert béres és nincsen neki gondja a juhokra.« És ennél a jelentkezésnél szereztem egy emléket, egy lelkészről való emlékezést, a ki egész lelketlenségében állt előttem láttam, — hogy Derzsi ur gazdag tárházából merítsek — egy »goromba* gondolatú és beszédű lelkészt. Emlékszik-e Derzsi ur arra. hogy én egészen illedelmesen köszöntem, bemutattam magam is, a ladiakat is, elmondtam látogatásunk célját; emlékszik-e arra, hogy épen valami szeszes ital töltögetése körül szorgalmatoskodott, a mi, délelőtt lévén az idő, valószínűleg pálinka volt; nekem még most is fülemben zug az az érdes hang, a melylyel durván adta értésemre, hogy jelentkezésünket el nem fogadhatja — mert esküvőt vár — és különben sincs hivatalos órája. Én látván azt, hogy az idő még csak dél felé jár, és tudva azt, hogy a lelkésznek mindig hivatalos órája van, a mikor csak otthon találják s látván azt is, hogy az esküvőre készülődésben nem vagyok akadály, mert unitáriuséknál vidám poharozás közben könnyen várják az esküvőt, emlékszik-e nagytiszteletü ur, hogy durva bánásmódja által felindít-