Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-31 / 35. szám

meg esperességi felügyelővé. — Az érmihályfalvi ev. ref. egyház hivei augusztus 20-án Szatmári Sándor margittai lelkészt választották rendes lelkipásztorukká. — Major Gyula p.-tamásii újonnan választott lelkipásztor ünnepélyes beiktatása a minap ment végbe. * A gyülekezetek köréből. A miskolczi ev. ref. egyház presbyteriuma legutóbbi gyűlésében elhatározta, hogy az avasi ódon templomot stylszerüleg restauráltatja. Ez ügyben a presbyterium kérvényt fog intézni a vallásügyi minisztériumhoz, hogy az újjáalakításban segélyezze. A kérvényt Kun Bertalan püspök és Mikulaczky István főgondnok személyesen fogják a miniszterhez juttatni. — A senyeházi ev. ref. gyülekezet templomába közadakozásból lovag Ország Sándor és fia budapesti gyárából orgonát szerzett s azt szeptember 10-én fogja ünnepélyesen felavattatni. Az ünnepély után táncvigalom lesz az orgona javára. * Az Evangéliumi Elmélkedésekből, melyeket DicsŐfi József debreczeni lelkész ir, megjelent a 13-ik és 14-ik iv. Folytatólag elmélkedik Jézus személyiségéről és pedig 15. §. Az Isten fia. 16. §. A Messiás/ 17. §. A Dávid fia cimek alatt. Majd a II. részben Isten országának jellemét fejti ki. A mustármag (18. §.) Az elvetett gabonamag (19. §.) A kovász cimü §§-okban. A tudományos alapon és építő modorban tartott evangéliumi fejtegetésekre ismételten felhívjuk a művelt közönség figyelmét. A két íves füzetekben megjelenő .munka ára füzetenként 20—20 kr. Megrendelhető a szerkesztőnél vagy Telegdi K. könyvkereskedőnél Debreczenben. * Theologiai Ismeretek Tára. Hazai és külföldi források, főleg a Holtzmann-Zöpffel-féle Lexikon für Theologie und Kirchenwesen II. kiadása alapján Antal Géza, Berde Sándor, Révész Kálmán és dr. Tüdős István közreműködésével szerkesztette Zoványi Jenő, theol. m. tanár, kolozsvári lelkész. II. füzet. Kolozsvártt, Horatsik János könyvkereskedése, 1893. Előfizetési ára az egész műnek (12 füzet) 5 frt, füzetenként 50 kr. — Hézagpótló, nagyjelentőségű vállalat, melyet a fiatal szerzők és szerkesztő irodalmi színvonalon tartanak s melyben teljes erővel igyekeznek megküzdeni a szük keret és kis méret nyújtotta nehézségekkel. A II. füzet az A betű anyagával végez és a B anyagát a Bojt címszóig közli. Pontosságra és hűségre törekvés, szakértelem és technikai érzék látszik a munkán. A magyar tárgyú s főleg a történelmi kérdések, nevezetesen az életrajzok gonddal vannak kidolgozva. Az egész mű nagyon használható, sőt több tekintetben nélkülözhetlen kalauz a theol. tudományok széles mezején. Melegen ajánljuk a theol. kérdések iránt érdeklődő művelt közönség pártoló figyelmébe. * Nemzetiségi üzelmek az egyházban. A dunáninneni ev. egyházkerület tót túlzóiról van szó. Ez a szerencsétlen kerület f. hó 23—24-én. Liptószentmildóson gyűlést tartott. A kerület többségét alkotó tótok Dula vezetése alatt öszefogtak és az uj zsinati törvény értelmében megejtett választásoknál kivétel nélkül a túlzó Dulának és társainak jelöltjeit választották meg; a régiek mind kibuktak, magyar érzelműt egyetlen egyet sem választottak meg. Baltik püspök több izben aggodalmának adott kifejezést a minden tekintet nélkül történt választások miatt, de eredmény nélkül. A magyar érzelműek e miatt nagyon elkeseredtek s Dobrovits Mátyás pozsonyvárosi képviselő által a pozsonyvárosi, pozsonymegyei és a mosoni képviselők nevében kinyilatkoztatták, hogy a kerület tanácskozásaiban tovább nem vesznek részt. Erre a kerületi gyűlés összes magyar tagjai testületileg kivonultak a tanácsteremből. Nagy vita támadt az egyetemes gyűlési képviselők választásánál is. Két lista volt: egyik a Baltiké, másik a Duláé. Baltik listáján minden esperességből, tehát a magyar érzelmű pozsonyvárosi, pozsonymegyei és mosoni esperességből is két-két jelölt volt ajánlva; a Duláén mind csak nácionálisták, a három magyar esperességből senki. A többség a Dula névsorát fogadta el, Baltik listájára csak heten szavaztak. Ekkor Szentiványi Márton felügyelő is elhagyta az elnöki széket s helyét Dolmány trencséni felügyelő foglalta el. Majd elhatározta a kerület, hogy miután e célra már 63 ezer forint gyűlt össze a jövő évre Turócs-Szent-Mártonban tót gimnáziumot állít, melyben a magyar nyelvet és földrajzot kivéve minden tárgyat tótul fognak tanítani, oly tantervvel, melyben a tót nyelvre több óra van szánva, mint a magyar nyelvre. — Végül határozatilag kimondották, hogy az egyházkerületi pénztárt és levéltárt is Pozsonyból Liptószentmiklósra helyezik át. — Elszomorító dolgok ezek, melyek magyar evang. hittestvéreinket mélyen keserítik, fejlődésüket aggasztólag hátráltatják, ügyöket országszerte rossz hirbe hozzák. Ideje volna már, hogy az ev. egyházegyetem az egyházkerületek célszerűbb beosztásával ezeket a tulző tót atyafiakat megrendszabályozná. Ha a mérsékelt Baltikot is minden lépten, nyomon cserben hagyják, nincs más hátra, mint jobb arrondirozással számbeli inferioritásra szorítani őket s ugy elbánni velők. * Tanfelügyelők értekezlete volt a mult héten Budapesten. Résztvettek benne az állami és egyházi tanfelügyelők. Prot. egyházkerületeink közül a dunamelléki (H. Kiss Kálmán) és dunántuli (Antal Gábor), ev. református, meg a dunántuli, tiszai és bányai ág. ev. egyházkerületek küldtek szakképviselőket. A népiskolai felügyelet és kormányzás s általában a népiskolai adminisztráció köréből több fontos kérdést vitattak meg. A gyűlés második napján az állami és egyházi tanfelügyelők viszonyáról is tanácskoztak, s az ebben a tárgyban dolgozó bizottságba Kiss Kálmánt is beválasztották. Az értekezlet megállapodásait részletes emlékiratban fogják az országos közoktatási kormányhoz felterjeszteni. * A sepsiszentgyörgyi Mikó-kollegium köréből. Ez a derék főgimnáziumunk mely az állam segítségével a mult iskolai évben egészült ki főgimnáziummá, szeptember 10-én avatja fel uj épületét. Az ünnepélyre gróf Csáky Albin közoktatási miniszter is eligérkezett, kit méltó tisztelettel és szívességgel készülnek fogadni Sepsiszentgyörgyön. * A komáromi ref. egyházmegye közgyűlést tartott Komáromban. Tudomásul vették az egyházmegyei tisztikar újból való megválasztását. Esperes lett Vályi Lajos perbetei lelkész, gondnok Beöthy Zsigmond v. b. t. tanácsos; lelkészi tanácsbirák: Veres Ede bucsi, Szabó Zsigmond deáki, Kiss Pál csicsói, Pethes Endre alistali, Bajcsi Lajos mocsi, Tóth Kálmán gelléri, Ónody Zsigmond szt.-péteri, és Jávori Elek n.-keszi lelkészek; világi tanácsbirák : Bathó Bálint, Berinkey Antal, Pogzányi József, Tóth Lajos, Fülöp László, Kacz Lajos, Szarka Béla és