Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-31 / 35. szám

értelme szerint: hát a házassággal mind a papnak, mind barátnak, apáczának, jezsuitának etcet. az egyházi szerzettel viszontag minden paraszt rendnek élni kell lelke vesztése alatt. Lássad jezsuita uram, melyiket választod !* 1 VII. Most áttér arra, hogy >a lutheristák és kálvinisták ekklézsiája micsoda.« Ez oly emberek gyülekezete. kik Isten kegyelméből, a Krisztus érdeméért az örök életre választatván, hiszik a bűnök bocsánatát s noha e világon gyarlóságból vétkeznek, de Isten kegyelméből ki nem eshetnek, hanem annak ereje által megtartatván, poenitentiát tartanak és Isten igéjét hallgatják, a sákramentomokkal élnek; a szenteket becsülik, de nem imádják; a hitben, reménységben és szeretetben s a keresztyén jó cselekedetekben az egy Krisztus pásztorsága alatt gyarapodván, minden emberi találmánynak ellene mondanak; Isten szerint végezvén életök pályafutását: el is veszik megcsalhatlanul a megígért örök élet koronáját«.2 »Ezen az örök életre választott hivek gyülekezetiben a tanítók Krisztus szolgái, az Isten titkainak sáfári s csak is Isten igéjét hirdetik s a prófétákat, ker. Jánost, Krisztust s az apostolokat és ezeket követve: Isten kegyelmének és az emberi háládatosságnak bizonyságára kiszolgáltatják a szent sákramentomokat, vagy is a keresztséget és az urvacsoráját, a Krisztus rendelése szerint minden igyekvésökkel, a Szentlélektől segíttetvén. S noha fogyatkozás alá vetett emberek Ők is, az ördögnek, világ nak, testnek, hamis tudományoknak s emberi találmányoknak ellene mondván, a hitet, reménységet, szeretetet, poenitentiát, a ker. jó cselekedeteket hirdetvén, az embereket egyedül Krisztus érdeméért igazítják, annak a pásztorsága alatt várván jutalmukat Istentől az örök élet boldogságában, melynek csalhatatlan elvétele felől nem is kételkednek semmit*.3 Ezzel kapcsolatban késznek nyilatkozik a prédikátor arra, hogy »tudománya igazságát a szent Írásból cikkelyenként megmutassa és e mellett — ha kívántatik — életét is letegye*.4

Ellenben felhívja a katholikusokat, hogy vizsgálják meg, miszerint a jezsuiták és követőik tudománya a szentíráson alapszik-e vagy nem. Ha azon alapszik, akkor higyjék el, hogy az sem nem igaz, sem nem régi; sőt veszedelmes: mert teljességgel kétségbe ejti a bűneitől megrettent embert.5

Ezt a tridenti zsinat0

és a jezsuiták ama tanításával bizonyítja, hogy az isteni kegyelem és a Krisztus érdeme mellett is, az embernek folyton kételkedni kell üdvessége felől.7 Minthogy pedig a jezsuiták folyton azzal patvarkodnak, hogy 1517 előtt senki sem volt, a ki olyan vallásban lett volna, mint Luther és Kálvin, csupán Angliából 82 egyént idéz, a kik 880-tól kezdve a XIV. századig, a kiválóan róm. kathol. tanoknak ellene mondottak.8 VIII. A jezsuiták egyik állítása levén, hogy »az igaz ekklézsia mindenkor fénylik a világon; de a Luther és Kálvin vallásán levő ekklézsia nem mindenkor fénylett: tehát az nem igaz ekklézsia;* áttér a tétel vizsgálatára.9 Állítja ennélfogva, hogy nem fénylett mindig; mert az emberek hálátlansága miatt Isten is gyakorta próbára bocsátotta s vagy az eretnekek, vagy a pogányok, vagy a képmutatók miatt láttatott megaludottnak lenni, mintha teljességgel semmivé lett volna s az emberek annak vallásában megcsökkentek1

" . . . Példákat is hoz fel arra, hogy az ekklézsia elsötétült.. Igy elsötétült az egyház 1 Ugyanott 76—85. lap. a Itinerarium 90. lap. — 3

Ugyanott 91. lap -— 4

Itinerarium 91. lap. B Itinerarium 94. lap. — 8

Concit. Trid. Sess. VI. Cap. 9. — 7

Itinerarium 94. lap. — 8

Itinerarium 118—121. lap. — 9

Itinerarium 124. lap. — 1

0

Itinerarium 126. lap. Ábel halálától Seth születéseig. Énós idejében majd ismét virágozni kezdett. Nóé csak 8-ad magával képviselte Isten anyaszentegyházát. Ezeket aligha eretnekeknek nem mondotta volna a jezsuita, ugy véli a prédikátor. Talán igy gondolkodott volna a jezsuita Ábrahám, Lóth és Ilyes felől is! ... Ha te censor lettél volna — jezsuita — .lózsef és Mária idejében, eretnekeknek, laikusoknak mondottad volna őket; mert elszaladtak a farizeusok piperés seregeitől. Mit mondottál volna ker. .János, Krisztus és az ő tanítványi s a Krisztus tanítását hallgató emberek felől, mikor a mitrában Annás és Kajáfás prokurátora és íródeákja lettél volna, mint most vagy a római pápáé? .. . Bizony nem egyebet, mint az egykori farizeusok, kiknek szerzeteddel együtt társa vagy. . . . Hallatna, mit mond a Krisztus a tanítók felöl: »a pogányok királyai uralkodnak ; ti pedig nem ugy! Ne gyűjtsetek kincset magatoknak, mely elvész.* (Máté VI: 19.) A hallgatók számos voltáról: »Tágas az- ut, mely veszedelemre viszen; sokan is vannak, kik járnak azon...* (Máté VII: 13. stb.) A Krisztus hallgatói és méltóságuk felől János evang. »a nép elei közül senki sem hiszen nekik* (Ján. VII: 43.) és sz. Pál: ^atyámfiai látjátok a ti hivatalotokat, hogy nem sokan vagytok bölcsek test szerint, nem sokan hatalmasok, nem sokan nemesek. Hanem azokat, kik e világon bolondoknak állíttatnak, választotta Isten, hogy a bölcseket megszégyeníté.« (I. Kor. I: 26.) A Krisztus hallgatói békessége felől igy szól az Ur: »Ha engemet kergetnek, titeket is kergetni fognak; nem feljebb való a tanítvány az ő tanítójánál.* (Ján XV: 20. Máté X: 20.) »Efféle bizonyságokkal rakva az uj testamentom: annak okáért jezsuita uram nem állhat meg a te assertiod, hogy az igaz ekklézsia mindenkor fénylik uraságban, gazdagságban, nyomorúság nélküli békességben ; mert mást mond a Krisztus és az apostolok*. A Krisztus pedig igaz és merő igazság (Máté V: 13. stb.) Az apostoloké is tökéletes igazmondás; mert a Sz. Lélek diktálta nekik: annálfogva minden hiba a te beszédedben s több jezsuita társaid mondásán marad.1 A prédikátornak erre a jezsuita a következő ellenvetést lobbantja szemére: »A Krisztustól fundált anyaszentegyház mind a világ végéig tart és minden időben lesznek pásztori, kik a tévelygéstől megoltalmazzák és semmi nyavalya vagy üldözés nem árthat nekik*. Ezt a Luther és Kálvin ekklézsiájáról nem mondhatni: következőleg nem igaz ekklézsia és nem Krisztustól fundáltatott.2 Erre a prédikátor igy válaszol: 1. Nem csak az igaz ekklézsia tart a világ végéig, hanem az olyan tévelygőké is, mint a jezsuitáké, a mit Krisztusnak a buza között levő konkolvról szóló példázata bizonyít. (Máté XIII: 30.) 2. Azon tételből, hogy az igaz ekklézsiának mindenkor legyenek pásztori, hogy az soha tévelygésbe nem eshetik, az első rész áll; az utolsó merő hamis. Az ekkla pásztori vagy a próféták, evangélisták és apostolok irási (János V.) és (Lukács XVI.) nagy igaz a tanítók, kik Pál apostol szerint élőnyelveken tanítanak. (Efez. IV: 12.) »Ha már most az ekkla pásztoraiul kezdettől a világ végéig a prófétákat, evangélistákat és apostolokat érted, igazad van; de ha oly tanítókat is kötsz ahhoz, a kik élő nyelveken mindenkor és mindenütt foganattal prédikáltak az apostolok idejétől fogva 1517-ig a Krisztus érdeméről, a te okoskodásod hamis « »Az Isten ekklézsiája és az idvezítő tudománya megmaradott az 1 Itinerarium 126—137. lap. 2 Itinerarium 138. lap.