Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1893-08-31 / 35. szám
mindig több ereje lesz. De azután az a jó cselekedet igazán jó cselekedet legyen. Ne azért tegyünk valamit, hogy mások lássák. Nem az a fődolog mit teszünk, hanem az, hogy milyen szándékkal teszszük. Azért a szegény özvegy fillére Jézus előtt becsesebb volt, mint a gazdagok adományai. Harcot akarunk tehát. Vissza akarjuk hódítani Budát a magyarság és reformátusság részére. S azt szeretnők, ha a magyar e hazát újra szellemi fegyverekkel, építéssel, nem karddal, hanem vakoló kanállal, a szeretet munkáival hódítaná meg. Azt szeretnők, ha minden magyar harcolna az ellen, a mi magában vagy másban rossz. Óh az a >nagypénteki* elnevezés sokat jelent. A »Nagypéntek« a mi legnagyobb ünnepünk. Soha érettünk több nem történt, mint mikor Krisztus érettünk feláldozta magát. Csakhogy ez áldozat erejének minket naponként át kell hatnia és szeretetünket meg kellene mutatnunk minden elzüllött gyermek iránt. IVli kálvinista egyesület vagyunk, de a mint a Jézus nem tett különbséget, a mikor szeretetét meg akarta mutatni, ugy mi is segíteni akarunk minden gyermeknek, bármely egyházhoz tartozzék is. Ezzel ünnepélyes összejövetelünket megnyitottnak nyilvánítom«. A beszédet éljenzéssel fogadta a hallgatóság. Erre elnök felhívása folytán dr. Szabó Aladár olvasta fel félig humoros, félig komoly elmélkedését, utalva arra, hogy valamikor janicsároknak vitték el a keresztyén gyermekeket, most meg a közönyösség, tétlenség és nagy szeretetlenség miatt a bűn árja sodor el ezer, meg ezer gyermeket, ifjat és nőt. Azért gyakoroljuk jobban az irgalmasságot. A felolvasás után az elnök felszólítására dr. Kecskeméthy imája s a tatai ref. énekkar szép éneke zárta be az összejövetelt: A társaság tagjait most Kovács János hívta meg s részesítette őket szíves vendégszeretetében. A társaság tagjai az esteli vonattal utaztak vissza a fővárosba nem csak kedves emlékekkel, hanem megerősödött hittel is. Az evangélium ma is istennek ereje s a magyarok közt is az, ez a tanúság megint az emlékezetes kirándulásból is. Vajha minél több ref. egyház lelkésze és presbyteriuma intézne meghívást a társaság elnökéhez, dr. Kiss Áronhoz (Buda, Mészáros-u. 12. sz.), mert bizony a kölcsönös érintkezés és az adományok kicserélése által mi budapestiek is erősödnénk a hitben s áldás térne más egyházakra is. Annyi bizonyos, hogy egyházi énekkart állítani, feolvasásokat tartani, a szeretet munkájának gyakorlására alkalmat adni minden magyar prot. egyházban kellene és sikerrel lehetne is. Krónikás. A n.-szalontai egyházmegye közgyűlése. A n.-szalontai ev. ref. egyházmegye augusztus 17-én tartotta meg nyári közgyűlését N.-Szalontán, Széli Kálmán esperes és Tisza Kálmán egyházmegyei gondnok elnöklete alatt. Eperes, buzgó imája után üdvözli az egyházmegye gondnokát, ki bölcs tanácsával vezérel, példaadásával tanít és buzdít ev. ref. egyházunk iránti buzgó szeretetre. Üdvözli a tanácsbirói, lelkészi s tanítói kart s az egyházak képviselőit, mely után a gyűlést megnyitja. A gyűlési tárgysorozatba 47 tárgy volt felvéve, melyek aznap mind letárgyaltattak. Fábián László aradmegyei főispán, Tisza István és Benedek László kir. járásbiró világi tanácsbirák nem jelenhetvén meg a gyűlésen, elmaradásuk okát az elnökséggel tudatván, elmaradásuk sajnos tudomásul vétetett. Olvastatott a szavazatbontó bizottság jelentése, melyből kitűnt, hogy az egyházmegyei világi jegyzőségre legtöbb szavazatot nyert Hadházi Kálmán n.-szalontai ügyvéd, minek folytán egyházmegyei világi aljegyzőnek jelentetett ki. Hadházi K. az esküt letéve, magát az egyházmegye jóindulatába ajánlva, igéri, hogy tisztében buzgóan el .fog járni. A canonica visitációról szóló esperesi jelentés felolvastatván, abból a következőket közlöm. A canonica visitációt részben az esperes, részben a tanácsbirák teljesítették. Az egyházakban általán kellő rend és békesség találtatott mindenütt. Az iskola-ügyekről a jelentésből következőket közlöm: A n.-szalontai ev. ref. egyházmegyében van 97 tanító. Ezek közül fitanító 34, leány tanító 31. vegyes iskolai tanító 32, képesített 56. Igazolványos 24, kibocsátványnyal ellátott 2, lelkésztanító képesített 6, segédlelkésztanító 1, nem képesített 8. Állandó 79, ideiglenes 17, segéd 1. A tanítók összes javadalma 44,575 frt. A tanítás eredménye következő. Jeles tanító 28. Jó 39. Kielégítő 5. Alig kielégítő 3. Betegsége miatt gyenge iskolát mutat fel 3 tanító. Iskolába járt 8377 tanköteles. Iskolát elhagyott 424. Iskolába nem járt 307. 13 — 15 évig tanköteles 3481. Iskolába járt 2033. Nem járt iskolába 1348. Iskolaépület van az egyházmegyében 85. Tanterem 98. Törvényszerű 35. Kielégítő 44. Iskolafentartásra fordíttatott egy év alatt 4572 frt. Az iskolák összes kiadása 49,118 frt. Ezután az elnökileg elintézett ügyek, s a hivatalos pénzekről való számadás vétettek tudomásul. A számvevőszék jelentése. Bagdi János egyházmegyei pénztárnoknak a házipénztár átvételéről szóló jelentése szintén tudomásul vétetett. A tanítói segélyegylet jelentést tett az egyházmegyéhez, hogy az 1886. XLIV. t.-c. ellenére, a segélyegylet pénztára tőkekamat adó alá vétetett. E tárgyban a testület utasíttatott, hogy felfolyamodással éljen, s ha az sikerre nem vezetne, akkor az egyházmegye fog ez ügyben kérelmezni az illető hatóságnál. Kozma Zsigmond lelkész indítványa, hogy a statisztikai adatok felvételére szóló ívek egyszerűsítésére kéressék fel az egyházkerület; elfogadtatott. Dr. Márk Ferencz az okányi, Budai János a b.-böszörményi lelkészi állásokban megerősíttettek. Közalapi segélyre ajánlva lettek : Pankota 100 frtra, Szabó József szintyei s.-lelkésztanító 70 frtra. Vadas Gyula csermői s.-lelkésztanító 100 frtra. Radna-Lippa egyszersmindenkorra 300 frtra. M.-Gyorok 200 frtra. Segélyegyleti segélyre ajánltattak: Hajdú Elek, Szondy György, Szabó József. Magyar Homorog bemutatja templomépítési tervrajzát és költségvetését, s kéri, hogy a templomépítésre a n.-váradi gazdasági és iparbanktól felveendő kölcsön 11,700 frtig engedélyeztessék. A templomépítésre a kölcsön 10,000 frtig engedélyeztetik. Steinbach Ervin nagybirtokosnak pedig, ki bár nem protestáns vallású, de a homorogi templomépítés buzgó munkása, köszönet szavaztatott. Aradon a lelkészlak átalakítására az egy-