Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-24 / 34. szám

Annak okáért a Luther és Calvin tudománya uj tudomány. A prédikátor erre szemére veti a jezsuitának, hogy elfeledi, miszerint minden tudományt két oldalról kell megvizsgálni, hogy uj-e vagy sem, t. i. eredetét (materiajával egyetemben) és az emberek közé jövetelét illetőleg. Luther és Calvin tudománya eredetére és anyagára nézve oly régi mint a világ, egész a paradicsomig vihető viszsza. Ennek bizonyságául egy analógiát hoz fel; nevezetesen : Ha a prédikátor azt merné állítani, hogy Aristoteles előtt nem volt filozofia, a jezsuiták azt mondanák, hogy eredetére, anyagára s tanítás módjára nézve már volt; mert Sokrates és Plató tanították azt, de bizonyos rendszerbe csak Aristoteles szedte. Méltatlan patvarkodás tehát a jezsuiták beszéde, hogy Luther és Calvin tudománya új tudomány: mert ha ez állana, akkor minden régi dolog, melynek az emberek később jutottak tudomására, ujjá tehető. Igy uj lesz az ég, a csillagok forgása; mert teremtetésök után sok száz évvel jutottak az emberek azok forgásának és jegyeinek ismerésére; uj Amerika, mert teremtetése után 5400 évvel ismerték meg az emberek; uj Istennek kijelentett akarata, a Jézus Krisztus érdeme, mert az özönvíz után egy néhány ezer esztendővel írattatott meg.1 III. A Jezsuiták azt is állítják: »Valamely tudományon az apostolok után csak egy sem volt a páterek közül: az uj tudomány. De Luther és Calvin tudományán nem volt: tehát az uj tudomány az.2

« Itt emlékezteti a jezsuitát arra, hogy egy éles elméjű jezsuita 3

szerint a régi páterek is voltak némely írásuk szerint olyan tudományon, mint Luther és Calvin; de az efféle irásuk nagyon homályos. Miért kényszeríti tehát a jezsuita a protestánsokat arra, hogy a mit a szent Írásban nem találnak, a homályosan iró pátereknél keressék? . . . Különben a régi páterek — a tudósabb jezsuiták bevallása szerint is — sokban megegyeztek Lutherrel és Calvinnal; a miben pedig ezek különböznek, azok nem a keresztyén hit főágazatira vonatkoznak, hanem némely czeremóniákra és emberi rendtartásokra, a mikben az újítás vádja nélkül különbözhetnek, ezek. Ha tehát a régi páterek a keresztyén vallás sok ágaiban mást tanítanak, mint a jezsuiták: akkor tudományuk különböző. A régi páterek tudománya pedig vagy igaz, vagy hamis. Ha igaz akkor a prédikátor győzött; mert a katholikusok tudománya különbözik a régi páterek igaz tudományától. Ha pedig hamis: akkor miképen javaihatják a jezsuiták, hogy a protestánsok vallásukat a régi páterek tudományához alkalmazzák? . . . Ám lássátok jezsuiták, melyiket választjátok!4 IV. Egy másik jezsuita tétel ez; »Valamely tudományt a lutheristák és a kálvinisták meg nem mutathatnak, hol volt 1517 esztendeig az apostolok után, uj tudomány az.« De Luther és Calvin meg nem mutathatják: hát az övék uj tudomány.5 Erre a prédikátor csak azt feleli, hogy a Luther és Calvin által tanított tudomány nem egyéb, mint a szent irók által tanított tudomány, és épen ezért méltatlanul nevezék a jezsuiták Luthert, Calvint követőikkel együtt hittől szakadtaknak, eretnekeknek; ellenben a »jezsuiták tudománya és vallása ellenkezik az apostolok tudományával. « 1 Itinerarium 29—30. lap. 2 Itinerarium 32. lap. 8 Pázmány Contra Magyari fol. 16. 17. Itinerarium 36. lap. 4 Itinerarium 36. lap. 5 Pázmány Contra Magyari fol. 37. (Itin. 36 lap.) Ez állításainak igazolásául 9 pontban állítja szemközt az apostolok és a jezsuiták tanítását; továbbá bizonyítékkal idézi Bellarmint, Ecket, Beanust és Mariannát.1 A jezsuitáknak szemökre veti, hogy midőn a néppel beszélnek, akkor azt mondják, hogy az egyház oly emberekből áll, kik a keresztyén tudományt vallják, a sákramentomokkal élnek, a papságnak és pápának engedelmeskednek ; de ha mérsékelhetlen hatalmakat kell oltalmazni, akkor csak a papságot tekintik egyháznak és a népet — a szent írás szavait elferdítve — nem érdemelt nevekkel illetik.2 (Folyt, köv.) H. Kiss Kálmán. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. Marton Sándor okleveles lelkész és budapesti tanárjelölt, Lapunk tehetséges dolgozó társa a napokban előbb a gyönki, majd a hódmezővásárhelyi főgimnáziumhoz h. tanárrá választatott; Marton a gyönki választást fogadta el. Melegen gratulálunk választóknak és megválasztottnak egyaránt. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Vietorisz József nyíregyházi ev. főgimnáziumi h. tanárt a fennálló szerződés értelmében rendes tanárrá nevezte ki. — A mezőtúri ref. főgimnáziumhoz, melynél a 7-ik osztály f. évi szeptember 1-én nyittatik meg, rendes tanárokul Kolozsvári Aladár h.-nánási, Incze Béla eperjesi tanárok és Gselcy József okleveles tanár választattak meg. —• Budapesti egyházunk Kurdi Béla váci és Patonay Dezső paksi segédlelkészek neveztettek ki vallástanárokká. — Paksra Gulyás Kornél segédlelkész rendeltetett adminisztrátorrá. * Papszentelés. Sárkány Sámuel bányakerületi ev. püspök f. hó 15-én a pilisi templomban hat lelkészjelöltet vizsgált meg és avatott fel a lelkészi pályára. Felszenteltettek segédlelkészekül: Bárdi Ernő MezŐ-Berénvbe, Blatnyiezki Pál Zólyomba, Paulinyi Dániel Körmöczbánvára, Bozsnyai János Selmeczbánvára, Szlancsik Bogyoszló Uhorszkára és Velky Jenő Albertibe. Az ünnepélyes szertartását az ékes szavú főpap lelkesítő szónoklatban festette az ifjak előtt az evangéliumi lelkipásztor magasztos hivatását. Isten áldása legyen a fiatal Timotheusokon * Papvizsgálat. Az ev. tiszai kerületben az ez évi szabályszerű papivizsgálat Eperjesen, szeptember hó 9-én d. e. 8 órától fog megtartatni. Az érdekeltek a theologia dékáni hivatalánál jelentkezzenek. * A budapesti ref. theol. akadémián az 1893/4-iki iskolai év szeptember 7-én nyittatik meg, az előadások szept. 8-án d. e. 8. órakor kezdődnek. A theol. alapvizsga szept. 6-án, a javító- és pótvizsgák pedig 11. és 12-én tartatnak. Az igazgatóság. * Értesítés. A pápai ev. reform, főiskolai főgimnáziumban és theol. akadémiában a beírások a jövő 1893/4-ik tanévre szeptember 1—4-ik napjain lesznek. Előzőleg a javító-, magán-, illetve pótvizsgálatok ugy a gimnáziumban, mint az akadémiában aug. 30. és 31-ik napjain tartatnak. Az előadások a tanév ünnepélyes meg-1 Itinerarium 44. lap. — 2

Ugyanott 49 — 51. lap.