Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-10 / 32. szám

hesse be. Kérvényére azonban azt a bizalmas választ nyerte, hogy a miniszter csonka gimnáziumot államse­gélyben részesíteni nem hajlandó. Az egyház elöljárósága a kedvezőtlen válasz után elhatározta, hogy a gimná­ziumot teljes gimnáziummá egészíti s akkor ismét folya­modik az államsegélyért. Az előzetes és kölcsönös tájé­kozások megnyerése végett Békésy Gyula tankerületi főigazgató már járt is Békésen, s bár látogatásának semmi hivatalos színezete nem volt, mégis a legszebb reményt nyújtotta arra nézve, hogy a békési egyház elöljáróságá­nak terve a közel jövőben megvalósulhat. Éppen ezért alkalmas időben küldöttséget küldenek a miniszterhez, mely a csonka gimnázium kiegészítése céljából megteszi az egyház ajánlatát arra az esetre, ha a főgimnázium fentartásához az állam is a szükséges és méltányos segélyt megadja. * Ethikai társaság alakult nem rég a német tu­dósok körében. Független erkölcstant prédikálnak ezek a tudósok is, de azért nem vallás-ellenes theoriákra akar­ják építeni az erkölcsiség épületét. Tehát be is adják a derekukat, meg nem is. Különben az ilyen jó urak, a kik Isten kegyelme nélkül akarnak erkölcsiséget, meg azok a buzgó keresztyének, a kik azt hirdetik: vallás nélkül nincs erkölcsiség, jó volna, ha gyümölcstermeléssel fog­lalkoznának. A buzgó, kicsit túlbuzgó keresztyének meg­látnák, hogy beoltás nélkül is terem gyümölcs. Amazok meg rájönnének, hogy bizony csak többet ér az a jó alma meg barack, a mit becfltott, nemesített uj erővel ellátott fáról szakítunk. Az alkalmazás aztán nem lenne nehéz. (Sz. A.) * Kegyes máz alatt vastag tudatlanság. A ki ezt a szörnyű torztüneményt meg akarja találni vagy el­rettentő például másoknak is megmutatni, az olvassa el Szalay József »Keresztyén«-ének augusztusi számát, ennek is a vezércikkét. A szerkesztő úr kegyes máza s az ezzel ellentétben álló viselt dolgai sokszor zavarba ejtették már a jókat és rosszakat egyaránt. Az a bizonyos vezércikk azonban felháborodást fog kelteni mindenfelé. A benne található képtelenségek közül csak egynehányra hívjuk fel a figyelmet s teszszük ezt azért, hogy a hamis próféta ellen felzuduló harag az evangélium ellen ne irányuljon, a melyet az illető vezércikkíró, valószínűleg maga a szerkesztő oly rosszúl képvisel. A cikkíró elmondja, hogy az 1000-ik év körül őseink elé így állíttatott a keresztyénség: »Kereszt­víz vagy halál*. Ez igaz. De azután neki áll s azt mondja: »Őseink jobban szerették az életet, semhogy ily olcsó szer­rel azt megtartani ne igyekezzenek* Úgy Játszik, az iró annyit sem tud már a magyarok történetéből, mint egy jóravaló IV-ik osztálybeli elemi iskolás. De még ez hagy­ján: »A XVI. században — így folytatja az író — ismét egy erős eszme járta be a világot: megszabadítani a pápai hatalom nyomása alól*. >Protestantizmus vagy nemzeti hálás« ez volt a kérdés. >Egyéb nem történt*, csak a nemzeti szabadság kivívása. »A katholikus papokat kezdték református papoknak hívni, a katholikus erkölcsöket, szo­kásokat református erkölcsöknek és szokásoknak s így lényegileg maradt a régi*. És még később ezt mondja: »A XVIII század végén megint egy új világ támad... Szűnjék meg a vallás politika lenni*. Tehát addig csak politika volt a vallás. Ne nektek Dévai Bíró Mátyás, Sze­gedi Kis István, szégyeljétek magatokat ti nyomorult politi­záló gályarabok. De még ti is: Knox, Luther, Kálvin, Duplessys-Mornais, Bunyan, Baxter, Francke. Ti mind csak politizáltatok. Az életet újjá nem alkottátok. No, de ne folytassuk. Mit lehetne várni egy oly embertől, a ki egy nem létező szeretetház hivatalos lapját szerkeszti. A ki a nagyzást — hogy ne mondjuk farizeusságot — így sze­reti. S a ki nem tud vagy nem akar tudni őseinek az evangélium szent ügyéért kiáltott szenvedéseiről, evangéli­umi keresztyén életéről, Krisztusban vetett erős hitéről?: Bizony a nagyzás, kegyeletlenség és tudatlanság külön-külön is csúnya dolgok. Hát még együtt!! Veszedelmes dolog és a gyengébbeket elrettentheti, ha a megtérést és újjá­születést az prédikálja, a kiben ama három sötét felhő egyesül; de hát minden jó ügynek, szabadságnak evangé­liumnak tudománynak, vannak és voltak hamis prófétái. A hamis próféták a helyesen gondolkozókat mégsem vezet­hették az igaz ügy megtagadására is. Azért bizonyára mi is komolyan veszszük a Jézus Krisztushoz való megtérést, de inkább Déváig Biró, Knox, Francke és a gályarabok, meg annyi más százezer XVI. és XVII. századbeli buzgó keresztyén, mint a »Keresztyén* XIX. századbeli példáját követjük. (Sz. A.) * Statisztikai adatok a pápai ev. ref. egyház­megyéből. 1893. julius ,6-án. í. Tisztikar: Szekeres Mihály esperes, Baráth Ferencz gondnok, Vikár Vincze, Horváh Lajos jegyzők. Kis Gábor, Antal Károly, Fazekas József, Sebestyén János, Gvörffy József, Vikár Vincze egyházi, Barthala István, Horváth Lajos, Galamb István, Szilágyi József, Saari Lajos, Baranyai Zsigmond világi tanácsbirák. Pénztáros Györffy József, számvevő Kőszeghy József. 2. Népesség: 21,907, született 868, meghalt 740, házasodott 166, konfirmáltatott 35\ áttért 4, kitért 3. 3. Vallás-erkölcsi élet: jó, templomot látogatja a nép, kivált télen, urvacsorával él. 27 anyaegyházban van 26 ren­des, 1 helyettes, 3 s.-lelkész. Nagy a s.-lelkész hiány, N.-Piritre nem tud az esperes káplánt adni. Szívesen fogadtatnak az esperes, illetve egyházmegye által más kerületből s.-lelkészek. 4. Tanügy. Tanköteles (minden­napi és ism.) 4311. Iskolázott 4106. Van a 40 egyházban 46 tanterem, és csak 41 tanerő, köztük 1 nő. 5 helyen lelkészek tanítottak. Nagy a tanítóhiány. S.-tanítók szí­vesen váratnak. Csak a pápai tanítóképezde visszaállítása, és — a hol lehet — nő tanítók alkalmazása segíthet a bajon. 5. Kegy adomány ok összege: 3085, 2 kr. 6, Ujabb alapítványok 4 helyen 525 frt. 7. Építkezések összege: 14,168 forint 99 krajcár. 8. Vagyoni állás: Vagyon­értékeiből frt 59 kr. Teher: 37,507 frt 3 kr. Tiszta vagyon: 638,084 frt 56 kr. Készlet:'56,710 frt 91 kr. 9. Közalap. Hátralék a mult évről csak két helyen van. 10. Régi és uj alapítványok Pápán 11,266, Tapolcza­főn 5116, Borsagyőrött 214, Dákán 236, Derecskén 60, Mezőlakon 300, Acsádon 320, Görzsönyben 120, Taká­csin 42, Mihályházán 9 hold föld. Ns.-Szalókon 300 frt 382 • öl föld, Egeralján 2234, Csöglén 492, N.-Piri­fen 1500, Mezőőrsön 250, Peéren 500, Pázmándon 261, Padragon 200, Ajkán 1900, Iíopon 200, Kovácsin 200, Szemerén 1730 frt. 11. Begále töke. Tapolczafon 700, Dereskén 300, Acsádon 2050, Görzsöny 400, Takácsi 450, Tevel 800, Mihályháza 200, Szalók 100, Gsögle 450, Ve­cse 1400 frt. A 10. és 11. sz. a. a fenti tiszta vagyon­ban szerepelnek, valamint a magtári gabona, készpénz és ingatlanok (templom, ház, föld). 12. Jövedelmi forrás. Kivetés család vagy gyónó személyre, haszonbér, kamat. 13. Missziói segély: Nincs. 14. Vallássérelem: Nincs, békesség uralkodik. 15. Lemondás. Egyházmegyénk volt esperese Stettner Ignácz ur nyugalomba vonult Pápára, de e kipróbált erős harcos tovább is a mienk marad. 16. Halálozás. Balla Gábor a. teveli lelkész, egyház­megyei főjegyző julius 12-én elhunyt. Békés, lélekismere­tes, ügybuzgó hivatalnok volt. Legyen emléke áldott! Az egyházlátogatási naplóból közli az Esperes. * A kisújszállási ev. ref. főgimnáziumban, mely államsegély által most szervezkedett, a fentartó

Next

/
Thumbnails
Contents