Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-08-03 / 31. szám

KÜLÖNFÉLÉK. * Értesítés. Lapunk felelős szerkesztője, Szőts Farkas, nyári üdüléséből visszatérvén, helyét a szerkesztő­ségben a jelen számmal ismét elfoglalta. * Személyi hirek. A nagykőrösi ev. ref. főgimná­zium fentartó testülete a megüresedett latin-magyar nyelvi tanszékre Székely Sándor tanárt választotta meg, a ki a mult iskolai évben még piarista szerzetes és privigyei gimnáziumi tanár volt. — A darnói egyház lelkészi állo­mására Csepelyi Menyhért, Andorlcó Sándor és Sipos József lelkészek vannak jelölve. — A debreczeni ev. ref. felsőbb leányiskola internátusának igazgatónőjévé Kalocsa Róza ismert paedagogiai iró- és nevelőnő választatott meg. * Királyi adomány. A király a dévai ev. reform, egyházközség régi és történelmi nevezetességű templomá­nak helyreállítási munkálataira a napokban 100 forintot adományozott. * Az erdélyi egyházkerületi lelkészértekez­letró'l irják Lapunknak, hogy a minap tartott gyűlés az alapszabálytervezetet csak általánosságban fogadta el, a részletes megvitatás a kerületi gyűlés alkalmával tartandó értekezletre maradt, a melyet megelőzőleg még az egyház­megyei lelkészi értekezletek, eshetőleg a sajtó is hozzá szólanak a tervezethez. * A polgári házasságról szóló törvényjavaslat, mint a napi lapok irják, az igazságügyi minisztériumban elkészült, a minisztertanács által elfogadtatott és b. Fehér­váry miniszter által előzetes jóváhagyás végett király ő felségéhez felterjesztetett. Tartalmáról azt újságolják, hogy a családjog keretében az egységes házasságjog és a meg­szorított felbonthatóság elvére helyezkedik. Majd kitudó­dik a maga idejében, hogy mi a valóság e hírekből. * A gyülekezetek életéből. Az avasi misszió terü­letén, a bikszádi fürdő nagy termében f. hó 30-án S:él György missziói lelkész a fürdő közönség s netáni szét­szórva élő hitfeleink résztvétele mellett, Ányos Miklós sz.-váraljai állami tanító segédkezése és harmónium kísé­retével — népesen látogatott isteni tisztelelet tartott — fejtegetve, hogy a társadalom bajait, kóros tüneteit csak is a hit átalakító ereje orvosolhatja. Perzselypénzül ez alkalommal az országos közalap javára 11 forint gyűlt be. Örvendetes eseményül jelezhető a misszió területéről, hogy a felső-falui ev. ref fiókegyház imaházára mintegy 700 forint gyűlt be eddig. De sajnos! hogy még körül­belöl 500 forintra lenne szükség — minek összehozása — hitfeleink szegénysége és kevés száma folytán, önerejükön remélhető a közel jövőben. * Felsőbb leányiskola Nagyváradon, A bihari, érmelléJci és nagyszalontai egyházmegyék, mint már több izben említettük, egyesült erővel felsőbb leányiskolát szán­dékoznak felállítani Nagyváradon, Biharmegye központján. A nagyfontosságú intézet javára országos gyűjtést indí­tottak, melynek élén védnökként Tisza Kálmánné szül. Dégenfeld Ilona "grófnő áll. A hozzánk is beküldött »Fel­hívás* meleg szavakkal ajánlja hitsorsosaink figyelmébe a protestáns nőnevelés ügyét, melynek érdekében a leg­nagyobb áldozattól sem szabad visszariadnunk. Az ado­mányok f. évi december 31-ig Némethy Károly ref. főgond­nokhoz küldendők Nagyváradra. Adományokat Lapunk is szívesen közvetít és nyugtatványoz. * Protestáns árvaházak Debreczenben. Debre­czen város legutóbbi közgyűlésén elhatározták, hogy az úgynevezett prot. árvatartó alap a két evang. egyháznak, árvaház létesítése végett autonom kezelésre kiadassék. Az alap, melynek egyik részét már régebben kiadták a római katholikusoknak. kevés híján 800,000 frt, lélekszám ará­nyában akként osztatik meg, hogy az ev. ref. egyház 291,897 frtot, az ág. ev. egyház pedig 6266 frtot kap. Az átadás a közgyűlés határozata szerint 1894 január 1-én fog megtörténni. Debreczeni egyházunk ezzel egy hatalmas humanitárius eszköz birtokába jut, s építtethet belőle oly árvaházat, mely párját ritkítja az országban. * A tanképesítő vizsgálatok reformálása. A közoktatásügyi miniszter szabályzatot dolgoztatott ki, a felső nép- és polgári iskolai tanítók és tanítónők képesítő vizsgálata tárgyában. Az uj szabályzat főleg azt célozza, hogy a magántanulók ezentúl nem mehetnek okleveleik bemutatásával egyszerre képesítő vizsgálatra, hanem köte­lesek minden osztályból külön szakvizsgát kiállni. A tanév­ben ezentúl háromszor tartanak vizsgálatot. A vizsgálatok megtartása végett egy-egy országos vizsgáló bizottságot szerveznek, melyek egy-egy elnökből, alelnökből, minisz­teri biztosból s kellő számú bizottsági tagból fognak állani. Az elnököket a miniszter nevezi ki öt évre. A vizsgálatok három részből állanak, és pedig szóbeli, írás­beli vizsgálatból és gyakorlati tanításból. Az uj szabályzat a jövő tanévben lép életbe. * Az országos tanítóbizottság szokott évi nagy­gyűlését ez évi augusztus 22-én délelőtt 8 órakor fogja megtartani Budapesten. A gyűlés tárgyait az igazgatótanács a következőkben állapította meg: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés a lefolyt évről 3. A tanitói mellékfog­lalkozások kérdése. Előadó György Aladár. 4. A tanítók szolgálati viszonyainak szabályozása. Előadó Somlyay József. 5. A népoktatási intézeteknek a közoktatás többi tagozatával összefügő reformálása. Előadó Volenszky Gyula. (Torda.) 6. A népoktatás ügye az ezredéves kiállításon. Előadó Nagy László. 7. Az orsz. bizottság újjáalakulása. 8. indítványok. A gyűlést megelőző napon, augusztus 21-én délután öt órakor eloértekezlet lesz. Az elnökség kéri az orsz. bizottság rendes és póttagjait, hogy e gyűlésre teljes számmal megjelenni, a hazai tanítóegyesületeket és tes­tületeket pedig, hogy magukat e gyűlésen képviseltetni szí­veskedjenek. Az egyesületi (testületi) képviselők megbízó levéllel látandók el. A gyűlésen netán tárgyaltatni kivánt indítványok legalább nyolc nappal a gyűlés előtt az elnök­ségnek írásban benyújtandók. Az orsz. bizottság elnöksége utazási kedvezmény kieszközlése céljából lépéseket fog tenni a m. kir. miniszternél. Kik ily kedvezményben ré­szesülni kívánnak, neveiket, lakóhelyöket s az utvonalat alulirt h. elnökkel (Budapest, I. ker. koronaőr-utca 2.) legkésőbb aug. 10-ig közöljék. * A próbapapolásnak egy uj módja. Köztudomás szerint az uj zsinati törvények a reformátusoknál a próba­papolást eltörölték. Mind a mellett többféle kísérletek történtek e törvény elkerülésére, vagy inkább kijátszására, leginkább az által, hogy a próbapapolók valamely szom­széd községben papoltak, előre tudtára adva ezt az illető gyülekezetnek. Az egyházmegyék és egyházkerületek azon­ban ily papolást a törvény célzatos kijátszására követett

Next

/
Thumbnails
Contents