Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-19 / 3. szám

Tanárok mozgalma. Lapunk mult számában ismertettük röviden az állami és közvetlen állami felügyelet álló középiskolák tanárainak mozgalmát s a tanári kongresszuson elfogadott határozati javaslatot, melynek alapján feliratot intéznek a képviselőházhoz a fizetésrendezési törvényjavaslatnak a középiskolai tanárokat érzékenyen sújtó intézkedései ellen. Most még két ujabb mozzanatot emelünk ki az országos mozgalomból. Egyik a kolozsvári középiskolai tanárok tiltakozása, melyben az autonom (református és unitárius) iskolák tanárai is részt vettek; másik a tanítóképző intézeti tanárok csatlakozása a mozgalomhoz. ,4 kolozsvári tanárok. A kolozsvári összes középiskolák tanárai e hó 7-én értekezletet tartottak Szabó Sámuel (református főgimnáziumi tanár) elnöklete alatt s ezen, hosszabb eszmecsere után, a következő határozatot hozták: 1. »A kolozsvári összes középiskolai tanárok mély megütközéssel értesültek arról, hogy a magyar országgyűlés pénzügyi bizottsága, a vidéki középiskolai tanárokat, szerzett képzettségük, eddig kivívott társadalmi állásuk és a hazai közmivelődés előbbvitelében kifejtett hasznos munkásságuk méltányló tekinteten kivül hagyásával, a hivatali rangosztály IX. fokozatába osztotta be. Ennek folytán a pénzügyi bizottságnak a magyar középiskolai tanári testületet lenéző és sértő határozata ellen óvást emelnek s feliratot intéznek a képviselőházhoz, melyben kérni fogják, hogy: 1. A tanárok ne osztassanak be semmiféle hivatali rangfokozatba, hanem számukra külön státus alkottassák, melyben ne legyen különbség fővárosi és vidéki tanárok közt. 2. Ha e kérés teljesíthetőnek nem találtatnék, ez esetben minden középiskolai rendes tanár, az ötödéves korpótlék épségbenhagyásával, a VIII. rangosztályba vétessék fel, olyanképen, hogy ennek III. fokozatán minden tanár 30. szolgálati évének, szóval három tiz éves ciklusának megfelelő előléptetéssel átjuthasson. 3. Hogy az igazgatói állás valóban előléptetés legyen, óhajtandó, hogy a középiskolai igazgatók a VII. rangosztályba, és pedig annak a szolgálati éveknek megfelelő fokozatába osztassanak be. 4. Tekintettel azon körülményre, hogy a vidéki középiskolai tanártestületek közül már is többen hoztak határozatokat jövő magatartásukat illetőleg : a kolozsvári tanárok jelen közös gyűlése, bár elvileg helyesli távoli kartársainak elfoglalt álláspontját, a saját jövő magatartását illetőleg, nevezetesen: az országos középiskolai tanáregyesületből való kilépését, egy vidéki tanáregyesület alapítását. egy a vidék érdekeit képviselő folyóirat megindítását stb., ... az országgyűlésnek sérelmeinkre hozandó határozatáig, várakozó állást foglal el. De megbízza a a gyűlés elnökét, hogy annak idején a nagy értekezletet ismét összehívja. 5. Kérelmünknek az országgyűlésen való hathatós pártolására az országgyűlés elnöke, valamint az országgyűlési pártok elnökei kéretnek föl, valamint Kolozsvár város képviselői. A tanítóképzöbeli tanárok. Az állami tanítóképzőintézeti tanárok, ép ugy, mint a középiskolaiak sérelmesnek tartják magukra nézve a képviselőház pénzügyi bizottságának rájuk vonatkozó határozatát a rangosztályozás és fizetés-rendezés dolgában. Most a központi egyesület elnöke, Péter ffy Sándor és titkára, Nagy László, körlevelet intéztek az összes tanári testületekhez, melyben kifejtve a sérelem miben való állását, egyöntetű akcióra szólítják fel azokat. A sérelmek a következők: 1. a rangosztályba sorozás; 2. a vidéki tanároknak és igazgatóknak a fővárosiaknál egy fokkal alacsonyabbá való helyezése; 3. a vidéki zene-, rajz- és tornatanároknak, a gyakorló iskolai tanítóknak, a segédtanítónőknek a X. és XI. rangosztályba való sorozása. Az egyesület annak idején folyamodott a képviselőházhoz s a vezető férfiak most azt óhajtanák, ha ugyanily értelmű folyamodványt menesztene a képviselőházhoz minden tanártestület. Azt ajánlják tehát a tanári testületnek: í. terjeszszék fél ugyané kérvényt ők is képviselőik utján ; 2 határozataikról értesítsék a Magyar Tanítóképző szerkesztőségét és a napilapokat; 3. támogassák hírlapi cikkekkel a mozgalmat. A körlevél szerint, kívánságuk lényege az, hogy a tanítóképző tanítók fizetése a hozandó törvény életbelépése után, azonnal és nem évek múlva, fokozatosan, egyenlősíttessék a középiskolai tanárokéval. A képviselőház közoktatási bizottságából. Az évenként szokásos közoktatási bizottsági tárgyalások az idén különösebb érdeklődést keltettek. Az eddigi tárgyalásokból Bánó Józsefnek egységes kultur-politika iránt beadott határozati javaslata és László Mihálynak az országos közoktatási tanácsról tartott szigorú bírálata magaslanak ki. A Schvarcz Gyula elnöklete alatt folyó tanácskozások elsején az általános tárgyalás alkalmával Bánó József következő határozati javaslatot terjesztett elő: Méghagyatik a közoktatási minisztériumnak, hogy tekintet nélkül Magyarország pénzügyi állapotára, de tekintettel a politikai helyzetre, a különböző vallásfelekezetekre és nyelvekre, dolgozzon ki az egész ország területére terjedő oly közoktatási tervet, melynek hivatása kimutatni, hogy legrövidebb idő alatt mily eszközökkel lehetne Magyarország közoktatását és közművelődését oly polcra emelni, mely a nemzet saját hivatásának és ama fontos missziónak, mely reá a dualisztikus államban, sőt Európában vár, teljesen megfelel. Minthogy a közoktatásügyi miniszter bécsi utja miatt nem lehetett jelen a bizottság tanácskozásain, Berzeoiczy államtitkár kérésére a határozati javaslat tárgyalását elhalasztották arra az időre, amikor az egész jelentés le lesz tárgyalva. A bizottság második ülésén, mikor gróf Gsáky Albin miniszter is jelen volt, László Mihály az újonnan szer-6*