Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1893-07-06 / 27. szám
sokszor el fog maradni; továbbá kevesbedik a papság hivatalos erintkezése a néppel s elesik, teljesen hibá áf kivul, az anyakönyvezés jövedelmétől, mely Révész Kálmánnak e Lapok folyó évi 21. számában megjelent való—^-ámítását véve alapul a hazai protestáns papságra lo2 ezer, reformált papságunkra 84 ezer forint evi jövedelem csökkenést jelent. Mondom, hibáján kivül esik el ez összegtől, mert hisz mindig l/iven eleget tett az a ami törvények anyakönyvezés! rendszabályainak s « " at h °llkUS klérUS m a 8atar > tása tette szük-Azonban az állami anyakönyvezés sem el nem ke^IT' t SG m , e l ?em kerülend ő > mert az államiságnak természetes következménye s a fejlődés törvénye már a közel jovoben megszülte volna. Hibái, káros következményei megjavításáról kell tehát gondoskodni. A S0s ermtkezes csökkenését a lelkészi kar van hivatva pótold A jövedelem-csökkenés kétféleképen kárpótolható »Az egyik mod az, hogy a lelkészek ne zárassanak el elviles az anyakönyvek vezetésétől, ha erre önként vállalkoznak s hivatalos esküvel fogadják az állam idevonatkozó törvényeinek pontos megtartását, többek közt az anyakönyvek aHamnyelven való vezetését, ha tehát ebből a szempontbó i/rnT^lrT Pa P °k > hanm min t közhivatalnokod járnak el.« Akik erre nem vállalkoznak, akár dogmatikai akár nemzet,ségi, akár kényelmi szempontból s ilyenek i tT-t a pangerma n ' Pánszláv, dákóromán papok s a katholikus es görög-katholikus klérus : azokra egvszerüen azon elv volna alkalmazandó: volenti non fit injuria Az államra is nagy előny volna, a közönségre is, ha az anva-S 1] rfszbe n megmaradhatna a íel-Keszek, mint közhivatalnokok kezében. A másik mód az tSá^^V^03 b6CSlé S azTlfam? Kincstárból való potlasa, de itt az lesz az igazságtalanság hogy a katholikus, görög-kath. és keleti kiérua SS türelmetlensége szülte most meg az állami anvakönVve zest, epugy vagy nagyobb mértékben részesül kárpótlásban azért, a mit saját hibájából vesztett el, mint az e bűnben egeszen ártatlan protestáns papság. Különben az állami anyakönyvezésnek gyakorlatilag az az üdvös hatása is meg lesz. hogy az 1868?LIÍÍ t-dkk 12. §-anak fentartása esetén lehetetlenné teszi a mostani kötVÍ°bba n , ln0n d iV a ^-yvezési « kozest, a kőtelező polgári házasság pedig állami anvakonyv nélkül nem is képzelhető. Y A polgári házasság elvileg szintén nem ellenkező 2*1 ^^ mert hisz TM maguk a reformátorok is világi ügynek, polgári kötésnek tartották a ZTTJi m ,eIyn e \eredete 9 2 ókorban a formációra, Hollandia es Anglia protestánsaira vihető vissza s most is a protestáns államok túlnyomó részében el vin erkölcs mozzanat is az emberek életében, minthogy a hivo lelek eletének minden változását összeköti Istefnel termeszetes, hogy a házasságnak valláserkölcsi oldaL "s rs a föik e ^ssk & a og y fz uj fngyre iépők az u r ^ is loiKeressek. De a polgári társaságra az alapvető a há-i f f' SZerZŐdéSe S az ebb ó " eredő jogi hatasuk Ezek biztositasa s szabályzata helyesen csuoán államhatalom feladata lehet, JSrfS n dolog hogy a felekezeti féltékenység s a dogmák merevsége ad majorem Dei glóriám ép ennek a legmagaszto tesen munkálkodjék s az egyetértés helyett a viszálvt plantalja a házastársak, sőt már a jegyesek kL Á valód buzgóság az igazi hit fölkeresi a temp Lot U gy is é Isten szolgaja által kérni fogja magára a mindenhJtó ál tlf bár a t 5Vényhoz á l Németországban is kimondotta, hogy bar az ervenyes házasság föltétele az előzetes nolgan egybekelés, az egyház szertartásai szerint való megáldatas kotelessege ezáltal nem módosul s az ellene vétók egyházi fenyíték alá vethetők hafin^t^"1 ^'-^0 1 ^0 '8 2 ^ péId á Ja utá D ' az t mondha zon'n.l fL Ü fV + P °lgári házass á g sokkal több haszonnal jár a protestantizmusra, mint kárral a mit a blzonvT t i Ö I ltUdat0S P r °teskn s kilendül s is S ^ T 6 ' átmenetileg lesz az eredmény megfaink^ L, lan fü l Jt0 n °S a jaVulá s ' h a P^testáns papaink, iskoláink protestáns érzésű férfiaink tudni fogják kotelesseguket. Hazai viszonyainkat tekintve pedig any ay nolLia r a hat U t nk ÜdVÖS J ftáSt a házasSágról és a polgári anyakönyvezéstől, »mert behozatala az ultra SrmTt-VereSég e ' a pápaí hatal0mna k mely számos alkalommal kozonseges agyasságnak nyilvánítá a polgári tossagot, a józan emberi értelem által való viss'zaufasitasa; s mert a házasság most már papi megáldás nélkül ÍLTadufélT' l k 1 at h f 0hku s hivők fölvilágosodott része Kiszabadul eletenek legfontosabb mozzanatait illetőleg a klérus kenyszere s lelkiismereti nyomása alól s u t* ez egyrészt a felekezeti viszályok kevesbedésé?efogveetnf addig másrészt a protestántizmus s a felvilágosodott haladás sZem p ^ oly vívmány, melynek értékét V je-AminT férfiainkd é r m ég nem látszanak rnéltányl !. A mint az összes egyházpolitikai reformok sarkpontiát a k if/n1 ha Z KKSág képeZ Í ' aZOnk é Pen ez a Pr °testánbzmusra s legnagyobb nyeresége, legértékesebb vivmánva A kié nkahs uralom egyik leghatalmasabb eszköze mindenkor LvvP^i h Vft0 " a házasság v °lt - ennek a mlgSni. haSZna,ataba n őt a polgári hazasság nem .e g [há z Politika i reformok megítélésénél nem szabad felednünk, hogy mi nemcsak protestánsok hanem e hazanak hü fiai is vagyunk. Azok a reformok pedig egyrészt az állami hatalom diadalát jelentík szem-StlSk^r" é S -a Z "'"ánizmussal-mereszt a politikai s lelkiismereti szabadságra törekvő maevar nemzeti állam diadalát szemben az udvari, főun ffőnap ?fT\AZ állam hÍVatal0S nyeIvé n vezetett anyakönyf^nh a m a ^ars á go t "tolsó kárpáti oláh, vagy P,LtJ f\ aZ egységes ra a ^a r államhatalom, mint eskető mmt hazassági biró, mint anyakönyvvezető ujabb es erós kapocscsal fűzi magához a hon nem magyar ajkú lakosságát is. Magyar protestáns emberre nem lehet vészthozo az, a mi ellen egyesült erővel küzd az ultramontamzmus, a politikai reakció s a nemzetiségi izgatás. C7Q , ° ez fonto s oldala a kérdésnek, a mit sohasem szabad mellőzni az ítélethozatalnál; hi zen a magyal protestáns ep azért szereti annyira vallását mert az TkTveteliT1 ' a ,d SZabad s ^ot; de azt is megenged" sot követeli, hogy hazáját szeresse. Nem ismerhetjük e a fflasrar álf " ^^ ^ a ^ t P n fa ' karhozatos a magyar protestántizmusra s ennek udveben kárhozat lakozhatnék hazánkra nézve A protestantizmus lényegével ellenkezik, hogy Istent Is ka ho'cizmrS, áH í íSa egymáSSa l " Ez a z ^tramoiitán katholicizmus jellemzője^ ^ Dr, Bartha Béla. Pár szó a budapesti református theologiai önképzőkörről. 1?ltak a kör ti s 2tviS elői, miféle pályatételeket tuzott ki, kik a nyertesei, annak idejében volt szó róla e lapokban, még csak belső-külső munkásságáról adunk
