Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-06-29 / 26. szám

felköszöntőket is mondottak. — Egyúttal hitelesítette a püspök a mult igazg. választmány által véglegesen megállapított coll. szerv, szabályokat, a melyek a választmányi ülés hitelesített jegyzőkönyvvel egyetemben a legközelebbi püspöki körlevelekben fognak közzététetni. Másnap sikerrel állotta meg a miavai egyházba meghívott Koreny Márton a papi vizsgálatot, a melyet a dunáninneni püspüspök megbízásából tartott meg Zelenka püspök a bizottsági tagokkal. Ez alkalommal első izben elnökölt az eperjesi theol. szakvizsgálatokon, (sz.) * Megtévedt szellemek. Egyik, a »ReIigio« tudósítója, jobbra tévedt, a másik, a »Sárospataki Lapok« egy munkatársa, balra. Amaz elregéli, hogy a hires Popper-Castrone házasság felbomlott s a nő újra férjhez akar menni. Ebből persze az a tanúság, hogy a polgári házasság valami rossz dolog, mert hát az ember oly röviden férjet cserélhet. (>Hát még asszonyt milyen könnyen cserélnek manapság sokan ebben a gonosz világban!«) A tudósító persze azt is elmondja, hogy Simor, volt hercegprímás volt az oka, hogy báró Popper és Castrone maschesa csak polgári házasságra léptek, mert ő vonatta vissza a pápai dispenzációt, a mit a párisi nuncius már kieszközölt a felek számára. Mivel pedig később széjjel mentek, a »Religio« tudósítója gúnyolódik a polgári házasság fölött s nem veszi észre, hogy mindenki kacag az ő tudósításán is — már t. i. a ki elolvassa — meg a pápán is, a ki csalhatatlan létére kiád egy dispenzációt és Simornak kell »táviratilag értesíteni a szent széket a felmentés inopportunus voltáról«. A másik megtévedt szellem a »Sárospataki Lapok« egy cikkirója, a ki Chadwicknek, egy amerikai pogánynak az előadásait dicsőíti s kimondja, hogy azok rá erős és maradandó befolyást gyakoroltak. Elmondja róla, hogy a »legvallásosabb, legbuzgóbb, legmelegebb kedély*. Persze ez a legvallásosabb kedély az eredendő bűnnek, Jézus istenségének, de még a személyes Isten lételének s a lélek halhatatlanságának hitét sem tartja okvetlen a valláshoz tartozónak. A cikkíró ama legvallásosabb kedély előadásait nem ajánlja arra, hogy a templomba vigyük, és miért nem? Mert a »legfelvilágosultabb hivő is megütköznék ezen merész fejtegetéseken«. Azonban ajánlja oly gondolkozó protestánsoknak, »kik bírnak azzal az önállósággal, hogy esetleg mást higyjenek, mint a mit 1500 vagy 300 évvel ezelőtt a hit tárgyául felállítottak*. Mily nyomorúságos és képtelen felfogás. Képtelen először is azért, mert az ismertető Chadwick nézeteit az emberi művelődés tetőfokán állóknak tünteti fel, pedig olyan frázisokat Istenről meg a vallásról, a milyeneket Chadwicktől az iró idéz, bizony a Krisztus születése előtt 300 évvel is csak a gyengébb értelműek Írhattak, másodszor azért, mert ha a Chadwick tudománya olyan jeles tudomány s Ő a »legvallásosabb kedély« akkor azok a legfelvilágosultabb hivők, a kik Magyarországon a templomban nem szívesen hallanák Chadwick urat, vagy kötözni való bolondok vagy népcsalók, ha pedig nem azok, akkor Chadwick badarságait kár ugy megdicsérni, s végül azért, mert az ilyen korszakalkotó nagy eszmék védőinek nem kellene félni attól, hogy majd megütköznek rajta, hanem annyival inkább ki kellene állani a nagy közönség elé. Nem is vett a Pálok és Lutherek tüzéből soha csak egy szikrát sem a t. cikkíró, hanem eljárása, meg felfogásmódja is, azokra a középkori pápista bőrbe bujtatott pogány papokra emlékeztet, kik ugylátszik Chadwicknál előbb értettek a Chadwick tudományához és magok közt, a keresztyénség tanaiból egyet sem tartottak lényegesnek s az »ő vallásuk« és az »ő legvallásosabb kedélyük* is el tudott lenni Jézus istensége nélkül is, de még a személyes Isten nélkül is, hanem ezt a nagy közönségnek nem publikálták ki. íme, a megtévedt szellemek. Csak az a baj, hogy sokan vannak ilyenek. A kik egyfelől a vakhitet, másfelől a hitetlenséget terjesztik. Az evangélium nekik botrány és bolondság. A Krisztus igaz ügye ellen törnek a sötétség fegyvereivel. Uram! bocsásd meg nekik, mert nem tudják, mit cselekesznek! * A »Religio« gyásza. A közelebb elhunyt Hefele rottenburgi püspökről a »Religio« azt írja, hogy hatalmas oszlopa volt a katholikus egyháznak. Ő volt az, a ki kivitte, hogy Württemberg kultúrharcot ne kezdjen. Ebből a jezsuita stylusból azt érthetné az ember, hogy Hefele mindig úgy táncolt, a hogy Rómából mozgatták. Pedig valamikor a mi magyar püspökeinkkel együtt hatalmasan támadta a pápa csalhatatlanságáról szóló tant. De azután Róma locuta est és Hefele beadta a derekát, megint a mi magyar püspökeinkkel együtt. Kivitték ezek, hogy ne legyen kulturharc, hanem legyen rabszolgaság. A legirtózatosabb rabszolgaság, a mi valaha földön létezett. A mikor a legszentebb kérdésekben egy ember parancsol millióknak, hogy mit higyjenek, s ha nem hiszik is azt, a mit parancsol az egy, hát legalább hirdessék. Pál apostol azt mondta: A hol az Urnák lelke vagyon, ott szabadság vagyon. Fordítsuk meg. A hol szellemi rabszolgaság vagyon, ott az Urnák lelke nem lehet. Legfölebb, mint a lelkiismeretet ébresztgető lélek lehet ott. * A budapesti református egyháztanács junius 23-án, szombaton tartotta utolsó ülését a nyári szünet előtt. Az ülést Tisza Lajos gróf főgondnok és Szász Károly püspök elnökök nyitották meg. Első sorban az építési bizottság jelentést tesz, hogy a zugióban — Halász Olivér által ajándékozott telken — építendő ref. imaház építési tervezete már elkészült s annak költségeit Feszty Gyula építész tervei szerint el is fogadták. Az imaház építési költségei gyanánt ez idő szerint 10,000 frt áll a tanács rendelkezésére. Ugyané bizottság bejelenti, hogy a budai templom építése örvendetesen halad, és az ügyben való fáradságáért a tanács Darányi Ignácz dr.-nak a budai bizottság elnökének és Kiss Károly bizottsági ügyésznek jegyzőkönyvi köszönetet szavazott. Az építési-bizottság jelentése után a főgimnázium vezetésével megbízott igazgató-tanács jegyzőkönyvét vették tárgyalás alá. E jegyzőkönyv legfontosabb részét, Erödi Béla dr. tankerületi igazgató, mint miniszteri biztos, a gimnáziumban való látogatásairól tett jelentés képezi. E jelentés szerint a miniszteri megbízott a következőleg nyilatkozott a ref. főgimnáziumról: A gimnáziumi épület egészséges s csendes helyen s a modern igényeknek teljesen megfelelőleg épült. Kellő számú tan- és tanszergyüjtemény termei világosak, fűtést és szellőztetést illetőleg kifogástalanok s a tanítás céljának teljesen megfelelők. Az iskolai épületben a rend és tisztaság mintaszerű. Az iskolai szertárak s a velük kapcsolatos termek közül a fizikai szertár és tanterem, valamint a rajzterem is teljesen a célnak megfelelőleg vannak elhelyezve. A tornaterem felszerelése mindenben kielégítő, a földrajzi szertár pedig mintaszerű, sőt páratlanul gazdag mindenféle szemlélhető eszközökben. Az ifjúság fegyelmezése és fegyelmezettsége a tanintézetben olyan, mint a többi hasonló intézetekben. Az oktatás állapota teljesen megnyugtató s az intézet jó hírnevéhez méltó. Némely tárgyaknál különösen meglepő eredményt tapasztalt s örömmel győződött meg arról, hogy a tantárgyaknál a fősuly az értelmes tanításra van fektetve. Az egyes tantárgyakat illetőleg a latinból sokat tanítanak s a fő