Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1893-01-05 / 1. szám
f^Biincliatodik évfolyam. 1-ső szám. — Budapest, 1893. január 5. A ROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. \ Szerkesztőség: IX. kerület, Pipa-utca '43. ssám, i'.ová a kéziratok cimzendök. \ Kiadó-hivatal: Hovnyáwttki/ Viktor könyvkereskedése (j kadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, dijak in tézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ára : Félévre: 4 frt 50 kr ; egész évre : 9 frt. Egyes szám ára '40 kr. \ Már pedig szégyenletes és végzetes volna erre a derék magyar nemzetre, ha gyámoltalanságból vagy kényelemszeretetből szakítana azzal az egyházpolitikai liberalizmussal, melyre a negyvenes és hatvanas évek törvényeiben s Deák'Ferencz hattyúdalában dicséretes bölcsességgel rálépett. Szégyenletes, mert büszkén vallott szabadelvüségének arculcsapása, végzetes, meri Örvendetesen előre haladó közélete továbbfejlődésének megakasztása volna az ultramontánizmusban lappangó papuralom. Avagy nem látják ezek az ultramontánokkal rokonszenvező jó urak, hogy a főpapságnak diplomatice formulázott álláspontja s az alsó papságnak féktelen izgatása egyszerű magyarra fordítása a vatikán papuralmi érdekpolitikájának, mely most a hármas szövetség gyengítésére, azután a pápa világi hatalmának visszaállítására s a jól ismert klerikális programm többi pontjának megvalósítására tör? Ha most a magyar nemzet beereszti a maga közéletébe a klerikális elveket, s általok rést töretni \enged liberális intézményein, a belviszály oly mögvát hinti el e szép hazában, hogy emberöltőről emberöltőre lesz miért keseregni a szegény magyarnak. Még a tisztán római katholikus nemzetek körépen is állandó belzavarok szülőoka a klerikálizimus; mennyivel több viszály és egyenetlenség szerzőbe lenne nálunk, hol a lakosságnak igen nagy része, jelesen 48 percentje, mint nem római katholikVs természetes ellensége a klerikális elveknek! Századokon át nyögtünk Ausztria politikai zsarnoksága alatt s most, midőn ettől békés kiegyezéssel megszabadultunk, Róma és klérusa papi igája alá akarnak hajtani bennünket ultramontán honin ok? Mi nem kérünk ezekből a római áldás 1 JÍ, mi szaba <ok és protestánsok, magyar protestánsok akarunk maradni továbbra is. Támadni nem támadunk senkit, de a ki minket bánt, az ellen, a jogos önvédt em minden erkölcsi eszközével, sikra szállunk. Védjük magunkat, mint szabad protestánsok alkotmányos és törvényes eszközökkel a törvényhozás\ , \ Feladataink az uj esztendőben. Mióta az időszaki sajtó munkásai közé álltunk, ily szorongó szivvel^m^f egyszer se léptük át az uj év küszöbét. S< -em éreztük ennyire a helyzet nehézségeit, a -,ajtó nagy hivatását s erőink csekélységét. A 1; : ; u; és zavaros egyházpolitikai viszonyok. akis 1 'an jövő aggasztó bizonytalansága, a látha'.aí. eil^rító komor fellegek, és ugyanakkor a nemzet és avorotestantizmus készületlensége, a küzdelemre szervezetlensége: mindezek ólomsulylyal nehezednek aggódó lelkünkre az uj esztendőben. Az általános egyházpolitikai helyket nagyon nyugtalanító. Csak elvben és nagy áltafeno r ágban proklamálta országos kormányunkVbölcse sége az egyházpolitikai viszonyok rendezd; íme, az egész klerikális világ egyszerre sark ira állt ellene. A főpapság a maga fölterjesztéseibe^ simán és diplomatikusan, de félreérthellen világossággal, kiadta a jelszót a zsidó recepció, az állami anyakönyvezés és különösen a polgári házasság ellen, azon ravasz záradékkal ellátva, hogy megállapodásait hivatalosan nem közli az alsó papsággal. Az ultramontán sajtó és alsó papság azonban kíméletlen nyíltsággal, sok helyt már templomi szószékekről, nagy kiterjedésű egyesületi tevékenységben, igen sokszor hazug mesék terjesztésével, mindenütt és mindig nagy szenvedélyességgel formaszerü izgatást, valóságos vallási háborút indított az »anyaszentegyház ü!dözésének«, a »házasság szentsége profanálásának« s több eféle borzasztóságok szülőjének feltüntetett reformok ellen. A legelszomorítóbb pedig az a jelenség, hogy a napi sajtó túlnyomó nagy része vagy egyenesen tolja, vagy egykedvűen nézi e végzetessé válható vallási izgatást. Ellene csak néha-néha emelkednek hangok nagy óvatossággal a «Nemzet«-ben, egész határozottsággal a »Pesti Hir]ap«-ban, elég gyakran a »Magyar Hirlap«-ban, meglehetős^MforF talansággal az »Egyetértés*-ben. / y ( REFOr-