Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-06-22 / 25. szám

KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hirek. A veszprémi egyházmegyében megejtett tisztújítás alkalmával esperessé Pap Sándor iszkaszentgyörgyi lelkész, gondnokká Véghely Dezső királyi tanácsos, Veszprém vármegye alispánja, főjegyzővé Nyikos Kálmán literi, aljegyzővé Thury Etele vámosi lelkész (világi jegyzők nem kaptak abszolút többséget), tanács­birákká világi részről Móroeza Kálmán királyi tábla­bíró, egyházi részről Cseh Sándor felsőőrsi, Nyikos Kálmán és Segcsdy Miklós b.-füredi lelkészek (három világi és egy egyházi tanácsbiróra uj szavazás lesz), pénz­tárnokká Seges'ly Miklós; számvevővé Szőke Ignácz, ügyészszé Fodor Gyula választattak meg. Az egész tiszti­karban csak Thury Etele az uj ember. * Lelkészjelölés. Felső-Szabolcsban a geszteréd­hugyaj-bökönyi misszióvá szervezett társegyházban a lel­készi állásra junius 10-én Balogh Pál szakolyi lelkész, Balogh József, Zsindely Jenő, Farkas György és Vitéz Ignácz segédlelkészek jelöltettek ki. A választás julius hó 2-án lesz. * Lelkészválasztások. A munkácsi ref. egyház lelkészévé, Peterdy Károly utódjává Sütő Kálmán bereg­somi lelkipásztort, a beregi egyházmegye főjegyzőjét vá­lasztolták a gyülekezet tagjai. — A kunágotai ref. gyü­lekezetben if. Szabó János, a békésbánáti esperes fia választatott rendes lelkipásztorrá. Mindkét választáshoz melegen gratulálunk: ott egy kipróbált erő nyert jól meg­érdemelt előkészítést, itt egy jeles kezdő kapott tehetsé­géhez mért munkatért. Áldás munkájokra! * Budapesti theologiai akadémiánkon az év­zárás f. hó 17-én volt. Junius 1—15-én voltak a záró kolloquiumok, 16—17-én a záróvizsgálatok, melyeken Szász Károly püspök elnökölt, és a tanárokon kívül Ádám Kál­mán, Baksay Sándor, Décsey Lajos és Szilassy Aladár theol. választmányi tagok voltak jelen. Ekkor osztattak ki az ösztöndíjak és pályadíjak is. A választmány mindenek­előtt 200 frt segélyt szavazott meg a Csontos-alapból dr. Kecskeméthy István budai s.-lelkésznek, mint az aka­démia volt növendékének külföldön teendő tanulmány-út­jára. Ösztöndíjakat nyertek továbbá Gergely Antal. Mol­nár Sándor és Horváth József, mint osztálytársaik közt legkiválóbbak a Csontos-alapból 100—100 frtot; ezen­kívül Pataki Dezső, Müller Lajos és Kovács Kálmán 50— 50 frtot; Bitai Mihály a Ballagi-alapból. 30 frt 20 krt; Udvardi Gyula, Csűrös István és Szeless József különféle alapokból 25—25 frtot. Ugyanezen alkalommal magvar-és német nyelven verseny-szónoklat tartatott, a melyen a Nagy István-féle 16 frtot 7 versenyző közül magyar szónoklattal Gergely Antal, a György László által kitűzött 10 frtot 3 versenyző között, német szónoklattal Udvardi Gyula nyerte el. Önképzőköri pályadíjakat nyertek: dog­matikai dolgozattal 20 frtot Osváth Elemér, biblikai dol­gozattal 20 frtot Szádeczky Béla, egyháztörténelmi pálya­művel 25 frtot Garzó György, bölcseleti pályamunkával (kiváló szép dolgozat) 15 frtot Vásárhelyi József, imád­sággal 10 frtot Osváth Elemér, ki mellett Vas Árpád dicsé­retben részesült. A Szász Károly-féle 3 aranyos prédikáció­pályadíja nem adatott ki. Az ünnepély végén Szász Károly püspök meleg szavakban mondott elismerést és köszöne­tet munkájára a tanári karnak és intette további szor­galomra az ifjúságot. Az elismerésért Petri Elek igazgató tolmácsolta a tanárikar köszönetét. * Egyházi aranykönyv. A somogy-viszlói ev. ref. egyházközség egyik hitbuzgó Thábitája: Nagy Lidia asszony, Istenben helyezett erős hitének azzal a keresztyéni cseleke­dettel adta fényes tanújelét, hogv f. év ápril 5-én elhunyt kis leánykájának emlékére, két díszes urvacsoraosztáshoz való kelyhet ajándékozott az Ür asztalára, p] nemes tett nem szorul hangzatos dicséretre, önmagában hordja a meg­érdemlett elismerést. A csínnal és ízléssel kiállított, gazda­gon aranyozott kelyhek J. L. Hermann úr fémárúk gyárá­ból (Budapest, Váci-utca 24. sz.) rendelvék, 30 frt jutá­nyos ár mellett. Jávory Nándor, ev. ref. lelkész. * Utóhang a pestmegyei püspöki vizitációhoz. Monorról kaptuk a következő sorokat. Igen tisztelt Nagy­tiszteletű ur! A »Prot. Egyh. és Isk. Lapok«-nak az elmúlt években igen kedves közleményei voltak az egyházlátoga­tásról szóló tudósítások. A budapesti egyházmegye — részemről azt állítom — mulasztást követett el, hogy a legközelebb volt püspöki látogatásról jó formán semmi tudósítást sem tett közzé e becses lapokban. Pedig itt is történtek közlésre méltó szép dolgok. Mi is gyönyör­ködtünk a kedves és jeles főpásztor remek beszédeiben. Itt is fogadták híveink az »áldott vendég«-et lelkes öröm­mel s külső fénynyel, még pedig nemcsak a nagyok, de a kicsinyek is. Tanuja voltam ennek hat egyházban. Mindegyik egyházban történtekről érdemes lett volna a részletes tudósítás, (Mi szívesen közöltük volna. Sz(rk). s hogy ez nem történt, elég baj. Engem ez a dolog igazán bánt. Néhány szó tudósítás volt a monori egyház látoga­lásáról is, de az is hibás. S épen ez az, a mi engem arra ösztönöz, hogy ama hibás közleményt kijavítsam. Közölve volt a 23. számban, hogy a monori egyház 500 korona alapítványt tett a látogatás emlékére a buda­pesti theol. akadémia javára. Ezen 500 korona alapítványt nem — mint közölve volt — a hivek között gyűjtötték, hanem a presbyterium szavazta meg az egyház pénztárá­ból. A tulajdonképeni cél meghatározását pedig a presby­terium püspök úrra bizza. Ez a valóság, s mivel igy van, a monori egyház e szép tette, igazán szép, mig a mult közlemény szerint nem olyan szép és dicsérendő. (Szerin­tünk is szép dolog ez igy is, de ha a hivek adják össze, még szebb lett volna. Szerk.). A mikor a lelkész pohár­köszöntőjében az ebéd alkalmával ezt tudtára adta püspök urunknak, a könnyekig meghatva köszönte meg a szives kitüntetésnek e nem mindennapi jelét az arra nagyon is érdemes főpásztor. Örül az ő szive, mondá, mert a szeretet e jele az ő >szeme fényének« a theol. intézetnek javát mozdítja elő. Nem lettt volna-e hát kívánatos és méltó ezt közzétenni részletesen ? De nemcsak ezt, hanem egye­beket p. o. Bárány Sándor rk. hivatalnok és neje Mikola Mária 50 frt ajándékát a templom megnagyobbítására, a kecskeméti traktus 12 tagu küldöttségét, két esperes s három — a budapesti, kecskeméti és külsősomogyi traktusok — gondnokainak, gróf Teleki József budapesti, Antos János kecskeméti, Décsey Lajos külsősomogyi gondnokoknak jelen­létét, 1.3 pap diszes csoportját stb. mind, mind kívánatos lett volna felemlíteni. Monornak filiái is kitettek magukért. Vasadon ugyan nem külső fénynyel, de a gyülekezet minden egyes tagjának a megjelenésével, templomban, iskolában

Next

/
Thumbnails
Contents