Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-06-01 / 22. szám

Nagy László 1836. november 27-én született Sepsi (íidófalván (Háromszék). 1846 kezdette meg tanulói pályáját N.-Enyeden, itt végezte a gimnáziumot kitűnő sikerrel és ugyancsak itt a két első évi theol. tanfolyamot. 1860-ban Kolozsvárra ment s itt bevégezvén a theologiát, 1862. a papi vizsgát is letette. (Közbe nem érdektelen megjegyezni, hogy a szabadságharc alatt Gábor Áron tölténygyárában dolgozott, mint önkéntes). 1863-ban Kovács Alberttel együtt Utrechtbe ment s még ezen tanévben beutazta Hollandiát és Belgiumot. A nyári szünidőre Párisba ment és itt megalapította a magyar egyletet. 1864. december 26-án a szilágy-somlyói egyházközség rendes lelkészévé választatott meg. És ez időtől kezdve adjuk át a szót vármegyéje vezérlapjának a »Szilágy <-nak, mely tevékenységét igy ismerteti. >Állomását 1865. február 9-én foglalta el s az azóta lefolyt idő, majdnem három évtized, a lázas tevékenység, a régi mulasztások pótlásának korszaka, minden nevezetes mozzanatánál munkában találjuk Nagy Lászlót, nemcsak akkor, ha egyháza és városa, hanem akkor is, ha vármegyéje és egyházmegyéje történetét lapozzuk. Legtöbbször az elsők között, utolsók közt soha. Otf működik Sz.-Somlyó népiskolái létesítésénél, a krasznamegyei takarékpénztár megalapításánál, a somlyai kisdedóvoda megteremtésénél. Nyomdát alapít; létrehozza Sz.-Somlyó első lapját stb. Szóval nincs e kis városban e 30 év alatt keletkező egy oly társadalmi, egyházi és emberbaráti intézmény sem, melynek születéséhez, fejlődéséhez, virágzásához Nagy László neve ne volna hozzáfüződve. Egyházmegyéje érdekében, mely érdemei elismeréseül 1884. március 30-án közfelkiáltással esperesévé választotta, munkásságát már mint másfél éves pap megkezdette a dézma verifikálásával s e munkájának köszöni ez egyházmegye 23 egyháza kisebb-nagyobb mértékben jövőjének alapját. Ott találjuk a vármegye gyűlésein, a bizottságokban mindenütt, a hol dolgoznia kell. Most Kolozsvárra utazik egyházmegyéje érdekében, majd Budapesten zörget a minisztereknél szeretett vármegyéje épségben hagyásáért... Az erdélyi egyházkerület 1886-ban igazgatótanácsossá, 1889-ben közügvigazgatóvá (generális director), két ízben zsinati képviselővé választja. És e sokoldalú feladatok mindenikének, mint egész ember igyekezett megfelelni. Utolsó időkben is ott volt mindenütt, hova a közbizalom hívta, tettvágya, lelke küldötte. Pedig a test már gyenge, beteg volt«. A hála és kegyeletérzet minden oldalról letette koszorúját koporsójára, sirhalmára. A valódi pap, a hű hazafi, a nemes emberbarát megérdemelte, megvárhatta a könyek pergő harmatát. Kiszállott lélek, megdicsőült szellem, fogadd e helyen egy porszemnyi részét annak a hálának, annak az örökzöld repkényhez hasonló kegyeletnek, mely irántad szivemben él és élni fog. Budapest. Gáspár István. IRODALOM. ** Öt nyelvit szótár. liobiesek Zsigmond budapesti könyvkereskedő kiadásában és Somogyi Ede szerkesztésében érdekes és hézagot pótló füzetes vállalat indult meg. A vállalat cime: »Öt nyelvű szótár« és felöleli a magyar, német, angol, francia és olasz nyelvet. A műben azt a fontos és gyakorlati újítást tapasztaljuk, hogy mind az öt nyelvnek szókincse egyetlen folytatólagos ábécérendben van feldolgozva, a mi lehetségessé telte azt, hogy minden egyes szó valamennyi többi négy nyelvre le van fordítva. Már eddig is jelentek meg külföldön több nyelvű szótárak, de ezekben mindegyik nyelv szókincse külön önálló részt képezett, a mennyiben mindenik nyelv szavai önállóan, önmagukban voltak ábécé-rendbe foglalva. Az »Öt nyelvű szótár« 1536 oldalon, tehát aránylag nem nagy téren, összesen körülbelül 800 ezer szót fog tartalmazni. A hozzánk beküldött I. füzet az A betű szavait közli az Alapvonal szóig. A mű nyomdai kiállítása csinos. Az egész mű 32, két hetenként kibocsátandó füzeiben fog megjelenni és egy füzet ára 30 kr. Mindazoknak, a kik idegen nyelvekkel foglalkoznak, ajánljuk e közhasznú mű megszerzését. Megrendelések Robicsek Zsigmond könyvkereskedőhöz (Budapest, Fürdő-utca 8. sz.) küldendők. ** Az Athenaeum Képes Irodalomtörténete, melyet Beöthy Zsolt egyetemi tanár szerkeszt, az 5-ik füzetnél járja. Ebben Simonyi Zs. folytatja a Kódexek, mint nyelvmellékek vizsgálatát és Marczali Henrik középkori latin krónikáink értékét fejtegeti. E két cikkkel be van fejezve a mohácsi vészig terjedő korszak, melyben irodalmunk és közművelődésünk egész köre annyi becses részlettel s oly gazdag illusztrációkkal van bemutatva, a hogyan eddig egyetlen irodalomtörténeti munkában sem volt s nem is lehetett. Ugyané füzetben megkezdődik a XVI. század irodalmi viszonyainak ismertetése. Az első cikkben Kardos Albert ad áttekintést a protestáns korról (1526 — 1606.); a másodikban Hellebránt Árpád: A könyvnyomtatás kezdete Magyarországon cim alatt az ősnyomtatványokról s az első nyomdákról és könyvtárakról fenmaradt adatokat szövi érdekes képpé; a harmadikban ismét Kardos a Vallásos irodalom cimü fejezetben az első nyomtatott biblia-fordítókról értekezik. A szöveget 16 kisebb-nagyobb illusztráció díszíti: kódex-mutatványok (magyarázattal), arcképek, a legrégibb magyar nyomtatványok, végül első magyar disztichonok Sylvester Uj testamentumának bevezetéséből, mely lap, mint nyomdai termék is érdekes. Külön mellékletül: a Müncheni-kódex egy lapja (magyarázattal) és Temesvári Pelbárt Pomériumának címlapja van a füzethez adva. A minden tekintetben nagybecsű irodalmi vállalat két hetes füzetekben jelenik meg s minden hazai könyvkereskedés vagy a kiadótársulat utján füzetenkint vagy előfizetés utján beszerezhető. Minden egyes füzet ára 40 kr.