Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-05-11 / 19. szám

ról. E minták nagyon csinos kiállításnak. Már négy évvel ezelőtt, mikor e minták Lapunkhoz először beküldettek, kiemeltük, hogy az összes forgalomban lévő konfirmáció bizonyítványok között ugy tartalomra, mint külső kiállításra ezek a legcsinosabbak. Azóta három kiadás fogyott el e bizonyítványokból, s most a negyediket bocsátotta közre a kiadó. A szép fehér papírra nyomott bizonyítványok ára 100 darabnak 2 frt, 500 darabnak 8 frt, 1000 darabnak 12 frt; 100 darabnál kevesebbet a kiadó nem szállíthat. Most a konfirmációi időszakban felhívjuk e bizonyítványokra a lelkésztársak figyelmét. Szép szokásnak tartjuk, hogy a konfirmált növendékek csinos kiállítású bizonyítványokkal láttatnak el. ** A kötelező polgári házasságról. Irta dr. Kovács Pál, a kecskeméti ev. ref. jogakadémia igazgatója. Kecskemét, 1893. 39. lap. — Biztos tárgyismerettel, tárgyilagos modorban és szépen irott apologiája a kötelező polgári házasságnak. Először arra mutat rá, hogy 1867 óta fontosabb s a nemzet életére nagyobb horderővel bíró kérdések, nem vettettek föl, mint az egyházpolitikai reformok s köztük a polgári házasság kérdése. Azután konstatálja, hogy a kötelező polgári házasság egy részről a szabad és fölvilágosodott népeknek, egyik legszabadelvübb és legüdvösebb intézménye, más részről a házassági jognak a legtisztább formája. Majd sorban cáfolja a szokásos ellenvetéseket, 1-ször azt, hogy a polgári házasság a kath. egyház hitelvébe ütközik; 2-szor azt, hogy feldúlja a családok valláserkölcsi életét; 3-szor azt, hogy népünk egyáltalában nem érett még erre meg. Majd a polgári házasságkötés ismeretes bárom alakzatát ismerteti, kimutatva, hogy a kötelező polgári házasság a legtisztább és a legcélszerűbb alakzat. Idézi Kossuth szavait, hogy »Magyarország a kötelező polgári házasság s az ezen felépülő családjog által jövőjének egyik alapját rakja le.« Végül szintén Kossuthra hivatkozva arra int, hogy e reformmal szemben nem szabad pártpolitikai állást elfoglalni. Minden jó hazafinak kötelessége bármely kormányt, s bárkit segíteni abban, hogy az egyházpolitikai programm megvalósuljon. KÜLÖNFÉLÉK. * A király adományai. Király ő felsége a garamvezekényi református egyházközségnek temploma és iskolája helyreállítására 100 frt, a répási evangélikus leányegyházközségnek leégett iskolája és templomtornya felépítésére 50 frtnyi segélyt adományozott. * Lelkész választások. A zalátai ref. egyház lelkészévé, öt pályázó közül, egyhangúlag Nagy Bertalan belvárdi papot választották meg. — Tápió-Szt-Mártonban bárom jelölt közül liuffay Sándor beszterczebányai gimnáziumi tanárt választották az ev. egyház lelkipásztorává. — A Hethii ref. egyház egyhangúlag Galambos László komáromi segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. — A zsarolyáni ref. egyház lelkészévé Csiszár István segédlelkészt, az istvándi egyház lelkészévé egyhangúlag Kassai Béla debreezeni segédlelkészt választották meg. Áldás reájok és gyülekezetökre! * Lelkészi jubileum. A székesfehérvári református egyház szép ünnepet rendezett április 30-án, papjának, Tatay Imrének huszonötéves lelkészi jubileumán. Az ünnep délelőtt 10 órakor a mostanában újjáalakított templomban kezdődött a mezőföldi református egyházmegye tanítói karának énekével. Az ének után Szűcs Dezső csajági lelkész lépett a szószékre s tartalmas beszédben fejtette ki a lelkész nemes hivatását, melyet az ünnepelt minden tekintetben híven betölt. Az iskolaépület disztermében gyűltek össze istenitisztelet után a hivek, hol megjelentek a város notabilitásai közül is sokan, igy Sárközy Aurél alispán, Havranek József polgármester, Seidel Lajos főkapitány, Gergey Károly kúriai biró, Zóbel Gyula pénzügyigazgató. Itt Páll ffy Károly fögondnok mondott üdvözlő beszédet, rámutatva a jubiláns sokféle érdemeire, melyeket ugy egyházi, mint társadalmi téren szerzett. A fögondnok szavaira Tatay válaszolt, s könyező szemmel köszönte meg a kitüntetést. Végül a daloskör a Himnusz-t és a Szózat-ot énekelte el, mire az ünnep véget ért. Utána a lelkész tisztelői lakomára gyűltek egybe a Katics-vendéglő nyári helyiségében. * Lelkészbeiktatás. Kóróson, mint lapunknak irják, f. évi április 30-án iktatták be lelkészi hivatalába Nagy Imre uj lelkipásztort, ki előbb Garéban lelkészkedett. Nagy Imre Budapesten tanult, több helyen káplánkodott, néhány évvel ezelőtt Garéba választatott rendes lelkésznek. Garét szellemileg és anyagilag rendezte: »népbank szövetkezetet* alakított, iskoláját megjavította, gyülekezetének szőlőt vásárolt stb. Kóróson nagy várakozással néznek a tehetséges és tevékeny lelkipásztor működése elé. Beköszöntő beszédje (2. Krtb. 6.: 4, 6, 13, 18.) vallásos erővel és szónoki lendülettel szólott először a lélkiatya hivatásáról, másodszor a hivek kötelességéről lelkészök iránt. Beszédével meghódította mind a nagy számban jelen volt inteligenciát, mind az egyszerű polgárokat; alkalmi imája pedig vallásos melegségével és költői szépségeivel magával ragadta a jelenlevőket. A beiktatást maga a felsőbaranyai esperes Kovács Antal teljesítette a nála szokásos kenetességgel és méltósággal. A fiatal lelkipásztor működéséhez Kóróson is szép reményeket füzhetünk. * A hét történetének jelentősebb eseményei, nevezetesen az evang. zsinati törvények kihirdetése és a tanítói fizetések rendezéséről szóló törvényjavaslat letárgyalása, külön cikkekben vannak méltatva Lapunk mai számában. De ezekkel nincs kimerítve a hét története. A római klérus sajtója megkezdte az akciót az állami anyakönyvezés ellen is. A Magyar Állam felszólítja a klérust, hogy tiltakozzék az anyakönyvi törvényjavaslat 63. és 65. §-ban involvált kooperáció ellen. E célra a következő mintát ajánlja: »Az ... egyházmegye . . . esperesi kerülete a polgári anyakönyvekről benyújtott javaslatnak 63. §-át a szülők istenadta természetes jogával és a szabad lelkiismerettel ellenkezőnek jelenti ki s mivel e