Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1893-05-04 / 18. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség: IX. keríllot, Pipa-utca 23. .szám, hovi a kéziratok cimzendök. Kinil<t-liivatnl : Hornyánsttky Viktor könyvkereskedés« (Akadémia bérháza), hová az elöfiz. és hirdet, díjak intézendök. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : SZŐTS FARKAS. Kiadja: HORNYÁNSZKY VIKTOR. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési ára : Félévr«: 4 frt SO kr; egész évre : 9 frt, Kgyes szám ára 20 kr. A hét történetéhez. Eseményes hét volt a mult hét. Parlamentünkben egyházunkat is közelről érdeklő iskolai ügyek tárgyalása, a minisztériumokban egyházi életünket közvetlenül érintő két törvényjavaslat elkészítése, a tiszáninneni egyházkerületben egyházpolitikai fontosságú közgyűlés. Íme a hét egyházi és iskolai eseményei, melyekkel e helyen is foglalkozni kívánunk. A tiszáninneni egyházkerület miskolczi közgyűlésével s alább olvasható egyházpolitikai nyilatkozatával kezdjük. Előre kijelentjük, hogy az egyházkerület egyházi intencióját és felterjesztése meritumát helyeseljük, mert az 1868-iki vallásügyi törvényhez mi is ragaszkodunk. És mégis jobb szerettük volna, ha a miskolczi egyházpolitikai nyilatkozat elmarad vala. Nem tartjuk időszerűnek, nem véljük helyesnek ezt az egyházpolitika csinálást, több fontos okból. Először azért nem, mert ugy látjuk a helyzetet, hogy zsinatunknak és konventünknek általánosságban kifejezett várakozó állásából kilépnie ref. egyházunknak még nincs oka, abban megmaradni pedig számos ok tanácsolja. Mert hogy áll az egyházpolitikai helyzet? A kormány beterjesztett két egyházpolitikai törvényjavaslatot. Bántja-e ebben az egyházat? s bántja-e különösen a református vagy általában a protestáns egyházat? s a mi legfőbb, eltörli-e javaslataival az 1868. évi vallásügyi törvényt vagy annak a vegyes házasságból származó gyermekek vallását szabályozó 12. §-át? Nem, sőt inkább megerősíti, midőn a szülők vallásának bejegyzését is elrendeli a behozandó állami anyakönyvbe. Az 1868-ik évi vallásügyi törvényt mi most még nem látjuk veszélyeztetve, tehát a riadó megfuvását, az önvédelmi harc megindítását elsietettnek, időelőtlinek tartjuk. Aztán van a dolognak egy másik oldala is, mely szintén a zsinat és konvent csöndesen legyünk jelszavát tanácsolja. A római keresztyének püspöki memoranduma, soproni és komáromi csődületei »katholikus politika«, »kathol. társadalom«, »katn. párt« szervezésére adták ki a jelszót, melyet azonban épen a szabadelvű és művelt katholikus elem hibáztat leginkább. Vájjon bölcs dolog-e a kath. politikával szemben protestáns politikát, a kathol. párttal szemben protestáns pártot szervezni akarni? Vájjon helyes dolog-e a művelt kath. elem természetes szövetségét prot. felekezeti politika proklamálásával elriasztani? Vájjon okszerü-e vallási meggyőződés szerint sorakoztatni akarni ennek az országnak politikai erőit? Vájjon a hitfelekezetek szerint alakulandó pártviszonyok között számíthatna-e többségre a számbelileg nagy kisebbségben levő protestántizmus? Vájjon nem az lenne-e természetes következménye a felekezeti politikának, hogy klerikális többség és klerikális kormány alakulna, mely aztán egész erejével a protestántizmus ellen fordulhatna?! Mindezeket meggondolva, mi azt tartjuk, legyünk csendesen, ne vegyüljünk bele az állam és a klérus közötti kultúrharcba, ne csináljunk felekezeti kérdést abból, a mi első sorban állami kérdés, hadd vivja meg az állam és a nemzet szabadságérzete a harcot az ultramontánizmussal, A protestántizmus, e vén sas (Eötvös K. szavai szerint) nyugodtan várhatja be az alkotmány, a törvény és a magyar nemzet szabadságszeretetének kőszikláján a küzdelem végét. Az egyházpolitikai reform-javaslatok közül kettőt hozott nyilvánosságra a kormány. Az izraelita vallás recepciójával foglalkozót külön cikkben méltatjuk. Az állami anyakönyvezésről szóló törvényjavaslattal bizonyára még sokszor fog foglalkozni e Lap. Most csak néhány előzetes megjegyzésre kívánunk szorítkozni erre vonatkozólag. Elvét, rendszerét helyeseljük. Ha már szükségessé vált az anyakönyvezés államosítása, akkor azt az általánosan kötelező egységes rendszer alakjában kell megcsinálni. Félig állami, félig egyházi kettős anyakönyvelési rendszer »medicina