Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-04-27 / 17. szám

a tiszáninneni evangelikus református egyházkerületben: a miskolczi és rimaszombati főgimnáziumokhoz dr. Schilling Lajos kolozsvári egyetemi tanárt, a sárospatakihoz Szots Farkas budapesti evang. ref. theologiai akadémiai tanárt; a tiszántúli ev. ref. egyházkerületben: a debreezeni főgim­náziumhoz Szöts Farkas budapesti ev. ref. theologiai aka­démiai tanárt, a hódmezővásárhelyi főgimnáziumhoz ZSÍ-linszky Mihály zólyommegyei főispánt, a mármarosszigeti főgimnáziumhoz dr. Hegedűs István budapesti egyetemi tanárt, a szatmári főgimnáziumhoz dr. Ballagi Aladár budapesti egyetemi tanárt; az erdélyrészi ev. ref. egyház­kerületben: a zilahi főgimnáziumhoz dr. Ballagi Aladár budapesti egyetemi tanárt, a kolozsvári főgimnáziumhoz dr. Högyes Endre budapesti egyetemi tanárt, a maros­vásárhelyi főgimnáziumhoz dr. Felméri Lajos kolozsvári egyetemi tanárt, a szászvárosi és nagyenyedi főgimnázium­hoz dr. Csiky Kálmán műegyetemi tanárt, a székely udvar­helyi főgimnáziumhoz dr. Török József debreezeni főiskolai tanárt, a sepsiszentgyörgyi főgimnáziumhoz dr. llosvay Lajos műegyetemi tanárt; a dunáninneni ág. ev. egyház­kerületben : a pozsonyi főgimnáziumhoz Hörk József eper­jesi theologiai akadémiai igazgatót; a dunántuli ág. ev. egyházkerületben: a soproni főgimnáziumhoz dr. Horváth Ödön eperjesi jogakadémiai tanárt, a bányai ág. ev. egy­házkerületben a budapesti főgimnáziumhoz dr. Heinrich Gusztáv budapesti egyetemi tanárt, a szarvasi főgimná­ziumhoz Kenessey Béla budapesti theologiai akadémiai tanárt, a selmeezbányai főgimnáziumhoz dr. HorváXh Ödön eperjesi jogakadémiai tanárt; a tiszai ág. ev. egyházkerület­ben : az iglói főgimnáziumhoz Gömöry Oszkár vallás-és közoktatásügyi minisztériumi miniszteri tanácsost, a kézsmárki és eperjesi főgimnáziumokhoz Klein Gyula műegyetemi tanárt, a rozsnyói főgimnáziumhoz Maurits Rezső budapesti állami reáliskolai igazgatói, a nyíregyházi főgimnáziumhoz dr. Frölich Izidor budapesti egyetemi tanárt; az erdélyrészi ág. ev. egyházkerületben; a nagy­szebeni főgimnáziumhoz és főreáliskolához dr. Medveczky Frigyes budapesti egyetemi tanárt, a segesvári főgimná­ziumhoz dr. Asbóth Oszkár budapesti egyetemi tanárt, a medgyesi és brassói főgimnáziumokhoz Elischer József nagyszebeni tankerületi kir. főigazgatót, a beszterczei főgim­náziumhoz dr. Heinrich Gusztáv budapesti egyetemi tanárt; az unitárius püspök főhatósága alatt álló kolozsvári főgim­náziumhoz Kuncze Elek kolozsvári királyi tankerületi főigazgatót. * A heves-nagykunsági egyházmegye Török-Szent-Miklóson rendkívüli közgyűlést tartott, melynek lefo­lyásáról kapott tudósítást jövőre közöljük. E közgyűlésen foglalta el székét az újonnan választott tisztikar. Ésperes Dorogi Lajos kisújszállási lelkész, gondnok Horthy István kenderesi földbirtokos. Lelkészi tanácsbirák: Tóth László, Rácz Miklós, Pinkóczy M. Lajos, Győry Lajos, Gulyás Lajos és Vaday Ferencz; világi tanácsbirák: Mészáros Illyés, id. Széki Péter, Bagossy Lajos, Gsávás Imre, Losonczy Mihály és Jakucs Gábor. Főjegyzők: Győry Lajos és Jakucs Gábor; aljegyzők: Szűk Károly, és dr, Végh Sándor: pénztárnokok: Szügyi Dániel a közigazgatási, és Rácz Miklós a gyámintézeti pénztárhoz;, egyházmegyei ügyész lett Bagossy Lajos. Mindannyian már a mult tiz évi cyclus végén hivatalt viselt, kipróbált erők! * Nyilt levél a »Pesti Hirlap« szerkesztőségé­hez. Tekintetes szerkesztő ur! Baranyamegye április 10-én tartott évnegyedes közgyűlésén, a kormány egyházpoliti­kájára vonatkozó igénytelen felszólalásom alkalmából, becses lapja f. évi 99-ik számában a következők foglal­tatnak: »Ambrus Zoltán református lelkész, a szeretet nevében tartja szükségesnek a vallásszabadságot és polgári házasságot. Az anyakönyvek rosszul vannak vezetve, azért kell azokat államosítani.« Tisztelet becsület a tudósítónak, de én ily pongyola együgyűséget nem mondtam, nem mondhattam. A valóságnak a következők felelnek meg : Két megyebizottsági tag, az általánosan kötelező polgári házasság ellen, egyéb érvelések mellett, hitelvi álláspontra is helyezkedve, tette meg ellenvetéseit. Ezek ellenében a mit mondtam, veleje ez: »általános tapasztalat és a közérzület szerint, a boldog családi életnek soha sem a házastársak vallásfelekezeti azonossága képezte alapját, hanem mindig az a szeretet, melyről Pál apostol azt mondja, hogy az mindeneket eltűr, mindeneket elfedez, tehát bizonyára a vallásfelekezeti külömbséget is.* Vallás­szabadsági vita nem provokáltatott, nem is volt arról szó. Egy harmadik bizottsági tag, az anyakönyvek mostani vezetéséről azt mondta: »Ugy hiszem, hogy azok teljesen megfelelnek a kívánalmaknak.* Ennek ellenében én nem azt mondtam, hogy azok »rosszul* vannak vezetve, ennél valami általánosabbat és jelentősebbet mondtam, t. i. azt, hogy: »általánosságban azoknak mai vezetése épen nem felel meg a kivánalinaknak, mert ha tekintjük a külön­böző vallásfelekezetek anyakönyv vezetésének formáját és nyelvét, azt kell látnunk, hogy a hány ház, annyi szokás; e tekintetben pedig vallásfelekezeti külömbség nélkül — különösen a mi az anyakönyvek méltán köve­telhető magyarságát illeti — teljes egyöntetűségnek kellene lenni. S ki kötelezze az illetőket az egyöntetűségre? Talán egyik felekezet a másikat ? Hisz ez képtelenség! Gyako­rolja tehát az állam teljes rendelkezési jogát, ugy a mint az állampolgárokra és magára az államra nézve legjobb­nak és legüdvösebbnek látja, mert ez nagyon fontos dolog: egyik legkitűnőbb államférfiú, midőn a német birodalmi gyűlésben annak idején erről volt szó, azt mondá: bizo­nyára az anyakönyvek a legfontosabb okmánytárakul tekintendők, mert az állampolgárok vagyona és becsülete van azokban letéve.« Ily értelemben szóltam s lehető félreértések elkerülése tekintetéből tartottam e kijelentéssel, illetve helyreigazítással lelkésztársaimnak és magamnak, ki egyébként a legmélyebb tisztelettel vagyok Viszlón, 1893. április 14-én, nem Zoltán, hanem igazi néven Ambrus József, ev. reform, lelkész s megyebiz. tag. (Mult számunkra későn érkezett. Szerk) * Lelkészi jubileum és kitüntetés. Kishartán mult vasárnap szép ünnepély folyt le. A 83 éves Gallé Andor ágostai evangélikus lelkésznek, 54 évi szolgálatai alatt szerzett érdemeinek elismeréseül a király által ado­mányozott Ferencz József rendjelet nyújtotta át Földváry Mihály alispán, az agg lelkész egykori tanítványa. Az ünnepelt könyezve mondott köszönetet a kitüntetésért és buzgó imát rebegett a királyért. Déli egy órakor 100 terí­tékű bankét volt, melyen az ünnepelten és családján kivül jelen voltak: Földváry alispán, Podmaniczky Géza br. espe­rességi felügyelő, Teleki József gr. orsz. képviselő, Föld­váry József, ifj. Földváry Mihály felügyelők, Halász és Csikay szolgabirák, Hauer Béla földbirtokos, Csató kir. ügyész és a környékbeli földbirtokosok. Ifj. Földváry Mihály főszolgabíró a királyra emelt poharat. Podma­niczky br. az ünnepeltet, Földváry alispán Murányi drt., Földváry főszolgabíró Hajós képviselőt, Hauer a Földváry­családot éltette. Ebéd után az ünnepeltet és a notabili­tásokat lovasbandérium kisérte ki a hajóállomáshoz. * Gyászrovat. »A szarvasi ág. h. evang. főgim­názium tanári testülete mély fájdalommal jelenti, hogy Korén István a fáradhatlan tanférfiu, a prot. tanárok Nestora, életének 88-dik, tanári pályáján eltöltött 50 évi szolgálata után, nyugalomba vonulásának 9-dik évében f. évi április hó 17-dikén jobblétre szenderült*. A boldogult

Next

/
Thumbnails
Contents