Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-01-12 / 2. szám

minden községben gyűjtendők, nemcsak a választóktól, hanem mindenkitől, esetleg más vallásuaktól is. Harmadszor kötelezem a tiszt, lelkész urakat, hogy a farsang folyamán gyakrabban a házasság szentségéről prédikáljanak és ezzel összehasonlítsák a tervezett polgári házasságot, melyet az egyház minden időben elítélt. Katho­likus embernek pedig elengedhetlen kötelessége, hogy az egyházra hallgasson Krisztus Urunk ismeretes szavai szerint: quod si ecclesiam non audierit, sit tibi sicut ethnicus et publicanus. Ne ámítsák magokat az álpoliti­kusok hangzatos szavai által, hogy ők is katholikusok. másutt is elfogadták a polgári házasságot. Az elsőre Sz. Gergelynek szavaival feleljenek, ki azt mondja: ille enim vére credit, qui exercet, quod credit. A második állítás sem felel meg az igazságnak: a katholikus egyház a polgári házasságot soha és sehol el nem fogadta. Azért óvják meg híveiket az ismeretes hamis prófétáktól, kik jellemtelen bérencek és nem a közt, hanem saját érde­köket képviselik. Küzdelmes napok várnak reánk, de azért ne csüg­gedjünk, ne legyünk gyávák, hanem istenbe vetett biza­lommal viseljük az Ur hadait. Emlékezzünk meg szent Pálnak ámult napokban többször hangoztatott szavairól: ugy tekintsen minket az ember, mint Krisztus szolgáit és az Isten titkainak sáfárait. Itt már az kívántatik a sáfár­tól. hogy kiki hivnek találtassék. Emlékezzünk meg, hogy Krisztus küldöttei vagyunk, kiket azon Ígérettel bocsátott a világba: non relinquam vos orphanos. Boldog újévet kívánok!« Eddig a pásztorlevél, melynek szenvedélyes hangja, éles kifejezései. György püspök ismert zelusára vallanak. Az a körülmény, hogy egy állami javadalmazásu főpap igv packázik a kormánynyal és közvéleménynyel, a ma­gyar állam és a közvélemény gyengeségére mutat. Hogy püspök ír ily hangon, abból a római szervezetet ismerő kétségtelenül következtetheti, hogy, ha a modor és hang György püspöké is. de a pásztorlevél tartalma és inten­ciója az egész főpapságé. A rozsnyói ordas zelotát követni fogják a báránybőrbe öltözött farkasok. íme, ide vezetett a hires pax jelszó; ime, ilyen az a feldicsért klerikális hazafiság! No, de nyilnak ám a magyar hazafiak szemei is. A sajtó más húrokat penget. A felvilágosult katholikus haza­fiak is kezdik sokalni a hazafiatlan üzelmeket. .. . Csak késő ne legyen ébredésök! A biharmegyei nőegylet országos hirre emelkedett. A héten tartott 25 éves jubileumán bezzeg volt nagy tüntetés a buzgó elnöknő, b. Gerliczyné mellett. Jól teszi, buzgólkodjék, csak ne bántsa, ne sértse a protestáns ér­dekeket. De azzal legyen tisztába, hogy míg apácák ne­velik a protestáns gyermekeket, addig a protest. érzület mindig és erősen sértve lesz s a mostani vezetésbe bele nem nyugodhatik. Protestáns egyházunkban az Irodalmi Társaság Fel­hívása és a »Kis Tükör* megjelenése közérdekű irodalmi események. Az Irodalmi Társáság eleveníteni, fejleszteni akarja társulati működését. Nagyon helyesen, mert eddig nagyon vontatott, nehézkes tempóban haladt. Szemléje, monográ­fiái jók, de csak tudományos érdeket keltenek, tudós ér­deklődése pedig még nem sok embernek van a magyar protestáns egyházban. Társadalmi erőteljes tevékenységet kell kifejtenie, hogy hivatásának megfeleljen. Bele kell vegyülnie a jelenkor egyháztársadalmi, valláserkölcsi és egyházpotitikai életbe. Elvi és eszmei tájékozást kell nyúj­tania a kort mozgató, a nagy közönséget érdeklő törek­vésekről. Le kell szállania tudományos magaslatáról a néphez, a tudományos ismeretek népszerűsítéséhez. Ez irányban a társaság elnöke és titkára érdekes »Felhívás*-t bocsátott ki, melyet nem tudunk eléggé figyelmébe aján­lani a közügyek iránt érdeklődő közönségnek. Megjelent a »Kis Tükör«, a népies időszaki sajtó ez első fecskéje. Mit ér ? hogy mutat ? azt mondja el más, illetékesebb. Én csak azt konstatálom, hogy a hol csak látták, mindenütt rokonszenvesen fogadták. Vajha minél szélesebb körben terjesztené az evangéliumi világosságot és keresztyén hit buzgóságot! Dr. Rusticus. Irodalmi társaságunk köréből. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság elnöke és titkára következő nagy fontosságú »Felhívás«-t küldötték szét a »Protestáns Szemle« ez évi I. füzetével a társulat tagjaihoz: »A < Magyar Protestáns Irodalmi Társaság* megala­kulásának immár hetedik évébe lép és kiadványai a jelen évvel az ötödik évfolyamot kezdik meg. Megalakult 700 és néhány taggal s ma már ezerkétszáz taggal dicsekedhetik. Alaptőkéjében is gyarapodott közel tizezer forinttal. Szel­lemileg pedig, — úgy véljük, hogy ezt. bátran elmond­hatjuk, — a mit eddig termelt, nem volt szégyenére sem a. szűkebb egyházi, sem az általános hazai irodalomnak. Külső terjedelemben, ivszámokban is eleget nyújtott; tar­talomban pedig, azt hiszszük, sok becses anyagot szolgál­tatott egyháztörténelmünkhöz és gazdagította theologiai irodalmunkat. De a míg e tényekre, talán az ellenmondás kihí­vása nélkül, bátran hivatkozhatunk és a legnagyobb elis­meréssel szólhatunk a Társaság ügvbuzgó tagjairól s iro­dalmi működésében őt támogató munkatársairól: addig másfelől arról is bizonyságot kell tennünk, hogy még mindig nem lüktet a Társaságban oly életelevenség és erő. mint a minő tőle igazán elvárható és hozzá méltó volna akár mint magyar, akár mint protestáns, akár pedig mint irodalmi társasághoz. És, hogy e legutóbbin kezdjük, fájdalommal kell fel­említenünk azt, a mit különben rajtunk kivül sokan érez­nek, hogy még tulajdonképen nincsen társasági életünk. Választmányunk szervezeténél fogva. — tekintettel a két­szeres számban levő vidéki választmányi tagokra, a kiket alig' tudunk egy esztendőben egyszer csak kisebb számban is egy-egy választmányi gyűlésen tisztelni, — alig képes egy-egy gyűlést tartani, a mikor legalább a választmányi tagok egymással való közvetlen, személyes érintkezése hozhatna létre közelebbi kapcsolatot egymás között s adhatna egyik a másiknak tevékenységre való erőt és czéljaink megvalósíthatásához való eszmét. Javasolnunk kell tehát, hogy a legközelebbi közgyűlés vagy hatalmazza fel a választmánynak fővárosi tagjait a Társaság egész ügykezelésére, tekintet nélkül arra. hogy a gyűléseken meg-

Next

/
Thumbnails
Contents