Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-04-27 / 17. szám

bizottség jelentése, i) Kérvények tárgyalása és k) egy fegyelmi ügy. Elvi jelentőségűvé csak a szatmárnémeti gimnázium államsegélyezésének ügye emelkedett, melyhez az egyházmegye pártolólag járul hozzá. Fontos tárgyunk volt a gyűlési székhely kérdése. A n.-bányai egyházm. ugyanitt most egy éve beadott indítvány alapján a mult nyári közgyűlésében a vándorgyűlések intézménye ellenében, szavazatával és döntvényével N.-Bánvát határozta állandó gyűlési székhelvlyé három forint napidíjat és útiköltséget állapítván a küldő egyház pénztára terhére a képviselőknek. A régibb patriárchális szokás pedig az vala, hogy az egyházmegye 15—16 gvüléstartó körre osztatott és a nagyobb egyházak közül egy, vagy kettő, a kisebbek közül három vagy négy tartozott a következés rendi szerint 15—16 évben egyszer, az egyházmegyei gyűlést ellátni; az egyházak képviselőinek . minden terhelése nélkül, élelemmel, szálással, takarmánynyal az előfogatokat; faluhelyen előre beszerezzék a két szekér szénát, a levágandó barmot és a hordó bort. E patriárchális mód méltányosabbnak tünt fel némely autonomikusabb érzelmű egyház szemében nemcsak azért, mert a 15—16 évben egyszer előforduló költség még ha nagyobb összeget tenne is ki az illeték egyenérték módjára állandó, évenkinti gyűlési adónál, ritkasága miatt, ha nem is rokonszenvesebb, de — viselhetőbb — hanem főleg azért, mert a teher az erő arányában lőn a régibb mód által megosztva : egy nagyobb egyházzal szemben négy kisebb viselte 15 évben egyszer; mig az uj módozat szerint a legkisebb egyháznak is gyűlési költsége két képviselő után évenkint 15—17 frt épugy, miként a legnagyobbé, tehát aránylag legalább is négyszer annyi konkrét példát hozva fel. Az egyház a 15-ik évben fizetett egyházmegyei gyűlési költségül 42 frtot. most ha önkormányzati jogával, mint eddig, élni akar, fizetni fog évenkinti csak 15 frtjával 225, kétszázhuszonöt frtot. Mind e tekintetek azonban háttérbe szorultak az egyházmegyei határozat azon főszempontja előtt, hogy a polyglott vidéken imposáns megjelenésével a nemzeti állam érdekeit is fogja szolgálni a protestáns egyház. És valóban az az előzékenység, melylyel a nagyobb felében és főtisztjében róm. kath. városi tanács, tanácstermét a közgyűlés rendelkezésére bocsátotta; az a testvéri bizalom, melylyel az egyházmegyei kormány a tanácsot, saját hajléka, az Istenháza biztos fedelét oda hagyva házi gazdájává elfogadta, azt szive minden dobbanása, lelke minden gondolata tanujává tette: nem kicsinylendő bizonyságai a felekezetközi békének a nemzeti egyházak között. Faxit Deus ! Vajha ugy volna! Ha megemlítem még, hogy a tárgyak határozati javaslattal ellátva kerülvén ki a jegyzői kar kezei közül, példás gyorsasággal jutottak döntvények sorába, hogy az első napi ünnepélyt déli banquette sok lelkes áldomással és esti barátságos összejövetel a polgári kaszinóban fejezte be; hogy az uri kaszinó is termeit, lapjait, könyveit s egész konfortját a gyűlés tagjainak rendelkezésére bocsátotta; hogy a vendégszerető Nagy-Bánya népe példabeszéddé vált szivélyességéhez most is hű maradt és bár a gyűlés ellátásához járulni semmivel nem tartozott, mégis asztalát, szivét nyitva tartá a gyűlés előtt; ha megemlítem, hogy heves küzdelem után a gyámintézeti közgyűlés 75 frt helyett félosztalékot (egész osztalék egy özvegy részére 174 frt) szavazott meg azon szerencsétlen papi árvák részére évi járadékul, a kik testi vagy szellemi gyarlóság miatt kiskorúak maradván, életök 24-ik éve után is és mind halálokig kénytelenek igénybe venni az egyházmegyei gyámintézet jótékonyságát: körülbelül átadhatom a szót más egyházmegyei gyűlési referensnek. R. L. A felső borsodi egyházmegye közgyűlése. a A felső-borsodi ev. ref. egyházmegye ápril 11., 12, napjain Szilváson tartá tavaszi rendes közgyűlését Debreczeni Gábor esperes és Ragályi Béla világi gondnok elnöklete alatt szép számú közönség jelenlétében. Esperes ur buzgó imája utón egyházmegyei gondnok üdvözölvén a jelenvolt tagokat, a gyűlést megnyitottnak nyilvánítja. Először esperes ur terjedelmes s nagy gonddal összeállított jelentése olvastatott fel, melyben első sorban is rokonszenves hangon emlékezik meg a mult év veszteségeiről s leteszi az elismerés koszorúját a Tóth Menyhért volt kápolnai lelkész, kiérdemült tanácsbiró és egyházmegyei dékán sirjára; s áldást kiván a Farkas József szentpéteri kántortanító és Fodor József vadnai tanító nyugvó poraira, kik hűségesen és lelkiismeretesen végezték gyönyörűséges, de felette nehéz pályafutásukat. Egyházlátogatók jelentése szerint lelkészek és tanítók biven és ügybuzgalommal szolgálják Isten országát és a népnevelés fontos érdekeit. Kitűnő iskolánk van 16; dicséretes 28; kielégítő 11, — mely örvendetes haladásról tanúskodik. Iskolai takarékpénztár van Ecsegen 548 frt 50 krral. Kisebbnagyobb építkezés történt 21 helyen 5357 frt 79 kr. erejéig. Tőkepénz van egyházmegyénkben 38.524 frt 20 kr„ ezzel szemben adósság 11928 frt 50 kr. Egyes egyházak magtáraiban van 823 köböl gabona, 18 k. árpa, 80 k. zab. Az áldozatkészség és protestáns hitbuzgóság kiapadhatlan forrásaiból ez évben is 2918 frt 51 kr. csergedezett, mely szóló bizonyság arról, hogy nálunk nincs kialvó félben az egyháziasság s az evangeliom éltető szelleme lelkesedésre birja az egvház hiveit. Egvházi közalapra befolyt 1099 frt 20 kr." tehát 2 frt 50* krral kevesebb, mint az előző évben. Hátralék nincs. Lelkek száma 25.147. Született 486 fi. 439 nő; meghalt 456 fi, 416 nő; házasságra lépett 213 tiszta, 48 vegyes pár. Iskolakötelesek száma 1605 fi. 1565 nő. Iskolába jár 1570 ti, 1414 nő. Hitben erősítést nyert 222 fi, 240 nő. Hozzánk áttért 9; kitért 7. Felbontatván a megüresedett világi tanácsbiróra beérkezett 48 szavazat, kitűnt, hogy a gyülekezetek szótöbbségével Zsóry Gusztáv edelényi főszolgabíró választatott meg, ki tanácsbirói székét jövő őszi gyűlésen tartozik elfoglalni. Ezután az 1883. évi martonyi egyházmegyei tavaszi gyűlésen elfogadott állásponthoz hiven, következett az összes tisztviselők lemondása, kitüzetvén julius 1. napja a szavazatok beadására. Hivatalukban megerősítettek Szuhay Benedek f.-barczikai megválasztott rendes lelkész Kápolnára; Kohut Ferencz tanító Kondora; Szügyi László Szilvásra. Ez utóbbi ideiglenes minőségben. Ivánkára h. lelkész-tanítónak berendeltetett 400 frt fizetéssel Ferenczy Ferencz; Borsodra segédlelkészül Dakó Lajos. Nincs tanító: Vadnán, Felső-Kelecsényben, Meszesen, Hegymezen, Berentén; sőt Szent-Péteren is üresedésben van a kántortanítói állomás. Nehezíti az iskolák és tanítók helyzetét azon állapot, hogy a honvédelmi minisztérium legújabb rendelete értelmében azon tanítók, kiknek oklevelük nincs, ha besoroztatnak, 3 évre kötelesek tényleges szolgálatba lépni. E rendelet értelmében megint több iskola tanító nélkül lesz egyházmegyénkben, mely fontos dolgot figyelembe véve kimondta a közgyűlés, hogy az egyházkerület utján fel folyamodással él egyházmegyénk a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz, miszerint figyelembe véve a nagymérvű tanítói hiányokat s a népnevelés fontos érdekeit, ha elfogadható ok miatt nem szerezték meg oklevelüket, egyes alkalmazott tanítók U