Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-04-20 / 16. szám

tént, mert az országgyűlés a koronázási diploma 22. pontjába már beiktatta, hogy a király a nevelés ügyét a »nemzeti nevelésnek országgyülésileg megállapítandó általános elvei szerint, egyik felekezet iskoláinak a másiktól való függetlenségének teljes fentartásával« intézendi el. E diploma-tervet ugyan a király nem fogadta el, de az újonnan készített, most már elfogadott és törvénybe iktatott diploma is a nevelés ügyében lényegileg megegyezett az elsővel s >nem kivánt többet a protestáns iskoláktól, hanem csupán annyit, hogy az országgyülésileg meghatározandó egyetemes nevelési elvekhez alkalmazkodjanak.® * De a vegyes bizottság javaslatában az országgyűlés nem egyezett meg. Hosszú, eredménytelen vita után a különböző törvénytervek felküldettek az uralkodóhoz, hogy ő válassza ki azt, a melvik neki tetszik. November 7-én kelt válaszában tudatja a király, hogy az evangélikusok javaslatát fogadja el, de azon módosítással, hogv a felsőbb iskolák állításához megkívánja az előleges királyi jóváhagyást és fentartja a legfőbb felügyeleti jogot. A klérus által izgatott katholikus rendek azonban ekkor már túlságosnak találták a királyi leiratban a protestánsok számára nyújtott iskolai önkormányzati szabadságot; többféle ürügy alatt kifogásokat tettek s kívánták, hogy a protestánsok iskolaállítási szabadsága megyei vegyes küldöttségek nyomozása és a vármegye megengedő határozata által korlátoztassék. Miután az országgyűlés a vallás ügyében megegyezésre újra nem juthatott, utóvégre is a január 18-án kelt második királyi válasz emeltetett törvénynyé. Ez a nevezetes XXVí. t.-c., melynek 5. pontja intézkedik a protestáns iskolákról és biztosítja a mindkét hitvallású evangélikusokat, hogy jövőre mindenkor szabad legyen iskolákat, szintúgy alsókat, mint nyelvtaniakat, nemcsak a melyeket birnak, megtartani, de ujakat is, akárhol szükségesnek látandják, valamint főbbeket is előleges királyi jóváhagyás mellett felállítani és ott iskolatanítókat. tanárokat, igazgatókat, aligazgatókat meghívni és elbocsátani, számukat szaporítani vagy kevesbíteni, úgyszintén bármely iskolák igazgatóit vagy gondnokait saját hitvallású embereikből választani, a tanítás és tanulás módját, szabályait és rendjét (épségben maradván ő Felségének ezen iskolákra nézve is az ország törvényes kormányszékei utján gyakorlandó főfelügyeleti hatalma) meghatározni; azonban a KK. és RR. alázatos felterjesztése nyomán ő Felsége által meghatározandó közoktatási rendszer ezen iskolákra is ki lesz terjesztendő. A törvénycikk tehát a királyi engedély, legfőbb felügyelet és a coordináció kikötése mellett széleskörű önkormányzati jogot biztosított a protestáns iskolák számára. Kérdés azonban, hogy mit értett az országgyűlés a később különféleképen magyarázott coordinatio alatt. E kérdésre megtaláljuk a feleletet azon országos bizottság felfogásában, mely a nevelésügy rendezésére vonatkozó terv készítése végett az 1790/1-iki országgyűlés által kiküldetett. E bizottság mindjárt első ülésében 1791. aug. 12-én nyíltan kifejezi, hogy miután az 1791. XXVI. t.-c. a protestánsok iskoláit teljesen azok tetszésére, szabad rendelkezésére hagyja, a küldöttségnek a prot. iskolákra vonatkozólag nincs más teendője, mint csupán az, hogy meghatározza az ország törvényes hatóságai utján gyakorlandó királyi legfőbb felügyelés módját és hogy a nemzeti nevelés egyetemes elveinek réndszere előlegesen megállapíttatván. ehhez képest az oktatás módját rendezze. A bizottság munkálatát rövid idő alatt bevégezte s feladatát a protestáns iskolákra nézve ügy oldotta meg, hogy a királyi inspektorok felügyeletét reájuk nem terjesztette ki, * Révész : Adalékok 40; 1. munkálatáról pedig ismételten ugy nyilatkozott, hogy az csak egyedül a római katholikusokra tartozik, az evangélikusokra csak annyiban, amennyiben kötelesek leendenek a benne foglalt egyetemes elvekre tekintettel saját iskoláik tanrendszerét megállapítani. (Folyt, köv.) Marton Sándor. BELFÖLD. Dunántuli főiskolánk székhelykérdése. A dunántuli egyházkerület sz.-fehérvári közgyűlésén. Dunántuli egyházkerületünk közgyűlése április 12-én Székesfehérvárit döntött ama kérdés felett, mely hónapok óta izgatottságban tartja az érdekelt feleket, vájjon áttétessék-e a református főiskola Pápáról Komáromba? A közgyűlés rendkívül látogatott volt, az érdeklődők megtöltötték a vármegyeház nagy termét. Pap Gábor püspök kenetes imája és Tisza Kálmán főgondnok megnyitó beszédje után, melyben nyugodtságot és tárgyilagosságot ajánl a kérdés pro és contra indokainak elbírálásában, első tárgyul a főiskola székhelyeinek kérdését tűzték ki és pedig érdemleges tárgyalásra. Molnár Béla előadó röviden ismerteti a kérdés előzményeit, (melyeket Lapunk olvasói többszöri közléseink alapján eléggé ismernek. Szerk.) azután felolvastattak az összes ügyiratok s megkezdődött a vita. Elsőnek felszólalt: Beöthy Zsigmond kijelentvén, hogy a főiskolának sem a Komáromba való áthelyezése, sem a Pápán való megmaradása érdekében megindult mozgalom egyáltalában nem Ítélendő el; sőt inkább tisztelni való az a nemes buzgalom, melylvel a főiskola emelésén fáradoznak. Elhamarkodott határozatot hozni azonban nem volna helyes. Ő magának a főiskolának meleg barátja, akár Pápán marad, akár Komáromba helyeztetik át. A fődolog az, hogy az iskolát lehetőleg magasabb színvonalra emeljék. De ő ugy látja, hogy a kérdés most még nem érett a döntésre. Különösen az alapok jogi természetét kell először tisztázni. Ép azért a következő indítványt terjeszti a közgyűlés elé: »Tekintve, hogy azon mozgalom, mely Komáromban, illetve ennek vidékén a végből indult meg, hogv a dunántuli egyházkerület pápai főiskolájának felvirágzása nagyobb arányú áldozatokat követel és hogy az egyházkerület anyagi ereje biztosíttassák; tekintve, hogy e mozgalom oly nemesirányu ellenmozgalmat, illetve versenyt keltett, a mely a kilátásba helyezett ujabbi áldozatokkal szintén a kerület főiskolájának virágzását célozza : tekintve, hogy e két mozgalom, illetőleg a verseny oda irányul, hogy a főiskola szellemi tekintetben a kor igényeinek megfelelő színvonalra emeltessék: ugyanazért a dunántuli egyházkerület jelen közgyűlése mindkét mozgalmat beható tárgyalásra méltónak tekinti. Épen azért, mielőtt a főiskola további székhelyének kérdésében döntene, szükséges, hogy egy bizottság küldessék ki. mely a kérdésben forgó ügyet alaposan tanulmányozva, oly jelentést tegyen, mely a székhely kérdésében szavazattal biró közgyűlésnek tájékozást nyújtson arra nézve, hogy a főiskola székhelye jövőben Pápán legyen-e vagy Komáromban.« Antal Gábor ácsi lelkész szerint ha ma egy uj főiskola létesítéséről volna szó, akkor csakugyan vita tárgyát képezhetné, hógy Komárom vagy Pápa legyen a székhely. De mikor a protestantizmusnak három százados nyugati védváráról van szó, fontos ok nélkül annak elmozdítását nem tanácsos elhatározni Kalapot emel Komá-