Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-30 / 13. szám

sincs szükség más vallású tisztviselőkre, mert hiszen a Felség minden hivatalra képesekké tette őket. Végre a ker. szeretet nem vert még oly erős gyökeret az országban, hogy egész jövőjüket idegen kézre bizhatnák. Nem szabad alkalmat nyújtani arra, hogy egyik felekezet a másiknak árthasson. A protestánsok megjegyzései ismét az udvari bizott­ság elé kerülnek. Ez a methodus ellen emelt vádakat mellőzve, a protestánsok megnyugtatására, gyanujuk eloszla­tására következőket hozza javaslatba: Maradjanak meg a régi iskolák, de lépjenek melléjük a közös iskolák, melyek a közös nevelés mellett a térítéstől való félelmüket meg­szüntetik. Ez iskolák számára közös imák készíttessenek, melyeket elmondhat minden keresztyén. A vallástanítást külön órákon a lelkész végezze. Minden gyanú eloszlatása végett célszerű volna a kiskorúak áttérését eltiltani. A főiskolákban külömböző vallású tanárok alkalmazandók, kiket az állami fundusból fizetnek. Az előirt tanterv szerint s az udvari bizottság jóváhagyása mellett készítsék ők tankönyveiket és gyakorolják a közvetlen felügyeletet. Egész iskolaügyük azonban a királyi tanfelügyelők alatt áll, kik világiak és legyen közülük kettő protestáns. * Az udvari bizottság javaslatát a császár elfogadta, s 1785-ben elrendelte: 1. A protestánsoknak mindazon iskolái, melyekhez régi joguk van vagy a melyeknek a türelmi parancsnál fogva birtokában vannak, sajátjaikul meghagyatnak. 2. Oly helyeken is, hol eddig a protestán­soknak puszta vallásgyakorlat engedtetett, kántoraik által ezután a vallástanításon kivül egyébféle tárgyakat is tanít­hatnak, azonban ily helyeken önálló iskolák helyett a római katholikusokkal közös iskolát tarthatnak. 3. Az ily tanítás oly helyeken is megengedtetik a protestánsoknak, hol a családok kevés száma miatt a vallásgyakorlás sincs részükre megengedve; de ha módjukban van, kántort vagy tanítót tarthatnak. Ha ezt egyes helységben meg nem tehetnék, megengedtetik, hogy ily célból a közelebb fekvő helységgel egyesülhessenek. 5. A hol ezeket megtenniük nem lehet s a községben egyedül csak római katholikus tanító van, szabadságukban áll gyermekeiket a közelebbi nem-katholikus iskolába járatni, s az ily gyermekeket nem szabad a katholikus iskolába járásra kényszeríteni. 6. A tanításra alkalmazandó kántoroknak a szabály­szerűen képzett tanítóknak kell lenni. 7. Az iskolák fen­tartásáról a nem katholikus község tartozik gondoskodni mindenütt. 8. Oly különféle vallású lakossággal biró helye­ken, hol főelemi iskolák vannak vagy legalább ilyen iskoláknak kellene lenni, a tanítókat is a helyi vallások szerint a különféle vallásúak közül kell választani. 9. Az ily helyeken állított vegyes iskolák nem katholikus tanítói, ép ugy, mint a katholikus tanítók, fizetésüket az iskolák fentartására rendelt közös alapból húzzák. 10. Ez a segély az oly tisztán protestáns főelemi-iskoláknak is jár, melyek a kiadott hivatalos szervezet szerint vannak rendezve. 11. A vegyes iskolákban a katholikus és nem katholikus növendékek számára közös könyörgést kell készíteni, hogy igy a tanulást egy időben lehessen kezdeni s végezni. 12. Az ily iskolákban a vallástanításra bizonyos napokat vagy órákat kell rendelni. 13. A vallástanításra nézve a Ilatio Educationis-ban elrendelt szabályzat megtartassék. 14. A gyermekeket szüleik engedelme nélkül vallásuk meg­változtatására birni nem szabad. 15. A tankönyvekből minden oly helyet, mely a protestáns érzületet sérti, ki kell hagyni s az oly helyeket magukkal a protestánsokkal kell kijelöltetni. 16. Iskolai olvasókönyveiket a róm. katho­likusokéi mintájára s maguk a protestánsok készítsék, * Közölve Marczali H. II. József és kora II. k. 311 hogyha a felső ausztriai protestáns superintendens által készítettet magukra nézve alkalmasnak s elfogadhatónak nem tartják. 17. Saját iskoláik feletti közvetlen felügyelet ő rájuk magukra bizatik. 18. Egyéb tekintetben a kerületi tanfelügyelő alá rendeltetnek. 19. E végre azonban protes­táns tanfelügyelők neveztetnek ki* A császár valóban beváltotta szavát. Tanfelügyelőkké protestánsokat is nevezett ki (Vay István, Kazinczy); fel­hívta a protestánsokat, hogy a kormány által kiadott normális iskolai kézikönyvekre megjegyzéseiket tegyék meg és olvasókönyvet református egyén által is (Eőri Fülöp Gábor) készíttetett. 1785. augusztus 31-én pedig a vegyes iskolák felállítását elrendelte s ugyanazon év október 4-én az egyetemes tanrendszert és kir. direktorok hatóságát a protestáns iskolákra is kiterjeszteni rendelte. (Folyt, köv.) Marton Sándor. BELFÖLD. Az ev. ref. egyház konventje. A március 16-iki ülésen a jegyzőkönyv hitelesítése után a közjogi bizottság jelentései tárgyaltattak dr. Kolozs­vári Sándor előadásában. A felsönyárádi elkeresztelési ügyet, minthogy a kor­mány a hasonló sérelmek orvoslására vonatkozó törvények létesítésével épen most foglalkozik, egyelőre a konvent függőben hagyja. A kaposvári egyházra vonatkozó községi segélyezés kérdésében, minthogy az egyház az őt illető részt utólag megkapta, vallásügyi sérelmet ez idő szerint nem lát a konvent. Bartha Mór lelkész azon kérelme, mely szerint a konvent hasson oda, hogy a világi bíróságok az egyházi törvényeket nagyobb respektusban tartsák, a zsinati törvény­hozás által tárgytalanná válván, a kérvények levéltárába helyeztetik. Ezután tárgyaltatott az iskolaügyi bizottság jelentése, melyet Mitrovics Gyula előadó terjesztett elő. A kecskeméti egyház presbyteriuma, mint a jog­akadémia egyik fenntartó testülete felebbezett azon egyház­kerületi végzés ellen, mely a jogakadémia másod segéd­tanárának évi fizetését a presbyterium által megszavazott 400 frt ellenében a jogakadémia tanári kara felebbezésére 600 frtban állapítja meg. Ezen felebbezésre a konvent a bizottság javaslatára kimondja, hogy mivel érvényben lévő köznevelési és közoktatási szervezetünk szabályai a közép és felsőbb iskolák tanárainak más törzsfizetésük meg­állapítását az iskolát fenntartó testületek és hatóságok belkörü intézkedéseinek tárgyául hagyják fel, annál kevésbé intézkednek a tanári helyettesítésekből esetleg szükségessé vált tiszteletdíjak meghatározása felől: épen ezen oknál fogva a kecskeméti egyház és a általa fenntartott jog­akadémia igazgatótanácsa között a helyettesítésből elő­állott díjazás miatt ide felebezett ügy iskolai közigazgatási ügy lévén, a konvent azért sincs hivatva Ítéletet mondani, mert az egész ügy nem az illetékes dunamelléki egyház­kerület által terjesztetett fel. Az erdélyi egyházkerület igazgató-tanácsának azon indítványára, mely szerint hasson oda a konvent, hogy * Közölve dr. Kiss Áron által. A magyar népiskolai tanítás ete c. in (ívének I, kötetében.

Next

/
Thumbnails
Contents