Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-23 / 12. szám

Sopronban, Kassán és H.-M -Vásárhelyit, Miskolczon és Eperjesen stb. követnék a jó példát. Sőt a fővárosban óhajtandó volna, hogy az esztendő téli felében pl. októbertől áprilisig havonként egyszer az Írod. Társaság rendes nyilvános felolvasó ülést tartana, melyen fővárosi és vidéki tagok értekezéseket, tanulmányokat mutatnának be. Ez az evang. prot. eszmék irodalmi terjesztésére, a vallási és egyházi tudományok népszerűsítésére, a vallás-erkölcsi öntudat szilárdítására nagyon áldásos intézkedés volna. Szerit.) — A közgyűlés a »Szemle* havi folyóirattá való átalakítását, a választmány javaslatára, elhatározta. Elhatározta egyszersmind azt is, hogy a népies kiadványokat megbízás utján való Íratással még ez évben megindíttatja; a költségek fedezésére a Károli-alap kamatjövedelme és Hegedűs Sándor orsz. képviselőnek az a nagy tetszéssel fogadott ajánlata szolgál, hogy a népies iratkák első évi költségeit, a mennyiben a Károli-alaptól nem telik, ő a sajátjából fogja fedezni. — A szellemiek között említem fel annak a pályakérdésnek eldöntését is, melyet Szöllösy Antal makói ref. lelkész tűzött ki Szegedi Kiss István 1545—1552. közötti reformátort működésének a feltüntetésére. A beérkezett egyetlen pályaművet a felkért bírálók (Farkas József theol. tanár és Révész Kálmán lelkész) egyértelmüleg jutalomra méltónak ítélték; a 100 frtos pályadíj nyertese Földváry László váezhartyáni lelkész, kit, midőn neve a felbontott jeligés levélből felhangzott, a közgyűlés lelkesen megéljenzett és többen melegen üdvözöltek. A nyertes mű a" Szemlében fog megjelenni. Az indítványok során fölolvastatott dr. Szabó Aladár beterjesztése, melyben több rendbeli javaslatot tesz a társaság élettevékenységének fellendítésére. Indítványozza, hogy pályadíjak tűzessenek ki általános érdekű valláserkölcsi kérdések megfejtésére, hogy általános érdekű kitűnő külföldi művek lefordíttassanak, hogy a biblia-terjesztés a társaság által felkaroltassék, hogy a traktatustársaságnak évi adomány küldessék, hogy istenitisztelettel és felolvasásokkal összekötött közgyűlések tartassanak s hogy az alapszabályokon némi változtatások tétessenek. A javaslatok véleményes jelentésre kiadattak a választmánynak. Dr. Zelenka Lajos indítványára kimondatott, hogy a társaság fővárosi közgyűlései jövőre felváltva a református és az evang. konvent idején fognak tartatni, ugy azonban, hogy ezért a vándorgyűlések eszméje el ne ejtessék, hanem amint a társaság egyik vagy másik vidéki városba meghívást kap, ott felolvasásokkal kapcsolatos dísz-gyülést tart. A titkári jelentés melegen emlékezett meg a társaság mult évi halottjairól, közöttök Doleschall Sándor budapesti evang. lelkész és a társaság választmányi tagjánsk haláláról; helyébe a közgyűlés egyhangúlag dr. Györy Elek fővárosi ügyvédet választotta be az igazgató választmányba. A három óra hosszat tartott ülés végén Szász Károly elnök a választmány megbízásából, abból az alkalomból kifolyólag, hogy egyik vidéki egyházi lapunk a titkárra vonatkozólag, kit mult évben az országos közalap jegyzőjévé választottak, a munka-incompatibilitás kérdését vetette fel, minek következtében Kenessey a titkári állásáról lemondott, nyilatkozatra kéri fel a közgyűlést arra nézve, hogy lát-e a két állásban összeférhetlenséget; egyszersmind jelenti, hogy a választmány nem lát incompatibilitást. A közgyűlés Papp Károly és Zelenka Pál tagok lelkes felszólalására egyhangúlag kimondja, hogy a két tisztséget nem tartja összeférhetlennek, mire Kenessey Béla a gyűlési tagok zajos éljenzése közben kijelentette, hogy a mig testi és lelki erővel birja, tovább is az eddigi buzgósággal kívánja szolgálni a társaság magasztos céljait. Csak szolgálja is tovább azzal az ő nemes zélusával, pedáns pontosságával, mely ha a tagok mindenikénél megfelelő támogatásban részesülne, bizony-bizony nagy dolgokat vinne véghez a Társaság által az Ur! Ügyünket — jól mondá a lelkes titkár — szolgálnia kell minden magyar protestánsnak Azt az elültetett makkot, mely kihajtott szikleveleiben életképességet mutat, minden magyar protestánsnak ápolnia, védenie, erejével táplálnia kell, s akkor — nem kell hozzá semmi jóserő —• a kisded makk sudárba szökken s terebélyes koronát hajtand. Adja Isten. Dr. Rusticus. A közalapi segélyek 1893-ban. — A konvent március 16-iki ülésében megállapítva. — I. A dunamelléki egyházkerületben segélyezett a) Egyházak: Belvárd 100 frt, Besencze 150, Garé 100, Magyar Peterd 50, Magvar-Mecske 50, Nagytótfalu 50, Okorág 80. Ronádfa-Hernádfa 150. Terehegy 100. Tésenfa 100. Törtei 200. Bábony 150, Megyer 100, Nyim 100, Duna-Bogdány 100. Kisszent-Mildós 100, Pócsmegyer 150. Áporka80, Kölesd 100, Váralja 150, Tinnye 200 frt. b) L e 1 k é s z e k: Kulifay Elek 50, Schmidt Reinhárd 50, Széles Áron 50, Tóth József 50, Bóna Sándor 50, Nagy Bertalan 50, Földváry László 80, Draskovics Zsigmond 50, Gyarmathy Károly 50 frt. II. A dunántuli egyházkerületben, a) Egyházak: Nagy-Szecse 100, Galambok 80, Homok-Szt.-György 100, Magyar-Egres 100, Hatvan 100, Nagy-Maros 100, Martos 100, Berhida 100, Simontornya 150, Sár-Egres 75, Szent-György-Völgye 150, Kup 100, Nagy-Acsád 100, Vecse 80. Padrag 50, Ászár 100, Moha 100, Balaton-Kis-Szöllős 50, Balaton-Udvari 50, Balaton-Kövesd, Csopak, Patornak 100 frt. b) Lelkészek: Fáncsik János 60, Nagy Lajos 50, Pethes Endre 50, Csiba Mihály 60, Kocsis József 80, Puskás Lajos 50, Horváth Endre 80, Vikár János 50, Lanczinger János 50, Antal Lajos 50, Pályi Pál 50, Csöngei Kiss Dávid 50 frt. III. A tiszáninneni egyházkerületben a) Egyházak: Abauj-Vajkócz 45, F.-Regmecz 45, A.-Szala 70, Hernád-Szurdok 70, Abauj-Szina 55, Pusztafalu 70, Pamlény 45, Felső-Kázsmárk 45, Abauj-Kér 70, Borsod-Harsány 50, Mályi 90, Zsércz 90, Erdő-Horváti 45, Karos 45, Legyes-Bénye 50, Mád 45, Takta-Kenéz 130, Tolcsva70, (B.-Szentesre nézve kimondja a konvent, minthogy temploma a műemlékek közé tartozik, kijavíttatását az országos mű-