Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-23 / 12. szám

közönségünket nem tévesztve szem elöl: az irodalomtörténeti tudomány jelen színvonalán alaposság mellett előadásban nemesebb értelmű népszerűségre törekszünk. Arra, hogy könyvünket a míveít közönség minden osztálya haszonnal és gyönyörűséggel olvashassa. A könyvet a magyar irodalomtörténet kiváló munkásainak egy nagyobb társasága irja. Igy egyfelől minden egyes cikk oly szakember tollából kerülvén, kinek sajátlagos tanulmányai körébe esik az illető tárgy: megbízhatóság és alaposság tekintetében a vállalat készültének ez a módja a legnagyobb biztosítékot nyújtja. Másfelől, kiváló irók közreműködése által, a munka érdekes és becses emléke lesz irodalomtörténetirásunk jelen állásának. Köre: a szorosabb értelemben vett nemzeti irodalom. Tehát első sorban a költészet s mellette a tudományoknak oly ágai és képviselői, kiknek a nemzeti művelődésre jelentékenyebb és általánosabb befolyásuk volt : szónokok, történetírók, bölcselkedők, nyelvészek. A tárgyalás formája lehetőleg biografikus lesz: munkáik kapcsolatosan mutatva be fontosabb életrajzi adataikkal s koruktól vett és korukra gyakorolt hatásukkal. Az egyes korok történetét mivelődéstörténeti bevezetések nyitják meg. Ezen kivül a mivelődési életnek fontosabb s az irodalommal szorosabban kapcsolatos mozzanatait (iskolák, könyvtárak, könyvnyomtatás, hírlapirodalom, művészet) külön cikkek tárgyalják. A munka gazdag és díszes illusztrációkkal jelenik meg: külön, részint színes képekkel és a szövegbe nyomott rajzokkal. Miniaturák és kodexlapok, cím-rajzok, régi nyomtatványok és illusztrációk, kéziratok és aláírások másolatainak, arcképeknek s az irodalomtörténet tekintetében emlékezetes tájak és épületek rajzainak gazdag, hü és művészi kivitelű sora fogja díszíteni. Az egész könyv 45 —50 ivre fog terjedni. Két-három ives fél havi füzetekben adatik ki a folyó év március havától fogva ugy, hogy egy év alatt az egész mű be egyen fejezve. Minden füzet ára 40 kr. A mű munkatársai: Alexander Bernát, Angyal Dávid, Badics Ferencz (egyszersmind segédszerkesztő), Ballagi Géza, Bayer József, Bánóczi József, Erdélyi Pál, Fraknói Vilmos, Gyulai Pál, Hahn Adolf, Haraszti Gyula, Hegedűs István, Horváth Cyrill. Imre Sándor, Jancsó Benedek, Kardos Albert, Kelemen Béla, Lánczy Gyula, Marczali Henrik, Négvesy László. Péterfy Jenő, Pulszky Ferencz, Radó Antal, Rákosi Jenő, Réthy László. Riedl Frigyes, Sebestyén Gyula, Sebestyén Gyula (dr.), Simonyi Zsigmond, Szász Károly, Széchy Károly, Szilády Áron, Szilágyi Sándor, Szilv Kálmán, Szinnyei József (id.), Szinnyei József (dr.), Takáts Sándor, Vadnai Károly, Váczy János, Zichy Antal. Feladatunkat hazafiúi és mivelődési szempontból egyaránt fontosnak érezzük. Bár értéke és sikere is megfelelne fontosságának és jó igyekezetünknek! A mű az Athenaeum irodalmi társulat kiadásában jelenik meg, mely irodalmunkat csak a közel-multban számos díszmunkával és ifjúsági irattal gazdagította, és a mult napokban Jókai képes kiadásával, most pedig a Képes irodalomtörténettel készül gazdagítani. Mindezen vállalatokat közönségünk meleg pártfogásába ajánljuk. BELFÖLD. Az ev. ref. egyház konventje. Az ülést március 14-én Kan Bertalan püspök imával nyitotta meg. Mély meghatottság kisérte a nehéz betegségből felépült agg patriárka kenetes imáját, melyben Istennek áldását, kegyelmét kéri a konvent tanácskozásaira, a hozandó intézkedésekre, hogy legyenek azok javára az egyháznak s mozdítsák elő a jelen válságos időben a testvéries békét és a felebaráti szeretetet. Ima után örömmel üdvözli a szépszámmal összegyűlt konventi tagokat, mely körülményben előre is szilárd biztosítékát látja annak, hogy az egyetemes konvent közigazgatási jogkörét az eddigiekhez méltón fogja teljesíteni; majd őszinte sajnálatának kifejezésével tudatja br. Vay Miklós konventi elnöknek hozzáküldött átiratában jelzett betegsége miatt való távolmaradását s egyúttal Tisza Kálmán főgondnokot kéri fel az elnöki szék elfoglalására. Névsor olvasás után a megjelent tagok igazoltattak. Tóth Sámuel jegyző ezután különböző jelentéseket terjeszt a konvent elé. Nevezetesen jelenti Horthy István egyházmegyei gondnoknak a szintén gyöngélkedő Vállyi János tiszántúli főgondnok helyett és Tisza István póttagnak behívását. Előterjeszti a mult konventből a nagyméltóságú vallás- és közoktatási miniszterhez intézett feliratokra érkezett válaszokat, melyek szerint a nagyenyedi és székelyudvarhelyi főgimnáziumoknak állami segélyezése kilátásba helyeztetik; a székelyudvarhelyi főgimnáziumnál népiskolai négy tanító után a kért 816 frt töröltetik; a hódmezővásárhelyi főgimnázium segélyezési ügye folyamatban van, a mennyiben már építési biztos kiküldése eszközöltetett véleményadás végett; a miskolczi és nagykőrösi gimnáziumok állami segélyben részesíttettek; a halasi gimnázium harmadik részletül 5000 frtot nyert. A csurgói főgimnázium ügyében felterjesztett szerződés visszaérkezvén, egy példánynak a levéltárba helyezése határoztatik el. Továbbá előterjeszti az olaszországi evangélikus egyház evangéliom terjesztő bizottságának átiratát, melyben nevezett bizottság tesvéries érzelmeinek kifejezést adva, kéri a konventet ez év október havában tartandó rendes évi zsinatán való képviseltetésére. A konvent Fejes István indítványára megbízza az elnökséget, hogy az olasz hittestvéreket annak idején egy testvéries iratban üdvözölje. Horváth Mihály volt lepsényi lelkész hagyományát, mely felerészben az országos egyházi közalap, felerészben a pápai főgimnázium részére hagyatott, minthogy az ügy még teljesen tisztázva nincs, tudomásul veszi és a hagyományozó nevét jegyzőkönyvében megörökíteni határozza. Az állandó államsegélyi összegen felül az öt egyházkerületnek adott 8000 frtot köszönettel fogadja, egyúttal Fejes István indítványára elhatározza, hogy az államsegélyezési ügyet, mint az evangélikus egyházzal közösét, a közös tanácskozások tárgyai közé sorozza. A barlangligeti közös protestáns imaház építése ügyében felterjesztett kérvényre nézve kimondja, hogy a tiszáninneni református egyházkerület tegye magát érintkezésbe az evangélikus főhatósággal a módozatoknak miként való megállapítása végett.