Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-03-16 / 11. szám

NEKROLOG. Szilágyi Benő. 1836—1893. Ott porlad már a gyömrői temetőben, hivei között, a jó pásztor, a szerető szivü ember és családapa; de emlékét nem födi el a sir, az élni fog örökké azoknak szivében, kiket életével, szeretetével boldogított, s kiket halála gyászra és siralomra juttatott; élni fog azoknak lelkében is, a kiknek tiszteletét és barátságát nyájas, lekötelező modorával, feddhetlen jellemével, s bölcs tanácsával megnyerte. A halála által okozott veszteséget és fájdalmat híven tolmácsolták temetése alkalmával a koporsója felett elhangzott szónoklatok, s bizonyítá a messze vidékről is összegyűlt tisztelők fényes serege. Csak néhány sorban kívánok azért az elhunyt iránt érzett kegyeletemnek áldozni. Szilágyi Benő született Halason 1836. október 24-én. Szülői, Szilágyi János és Gál Zsuzsánna, szegény sorsú emberek voltak, de a kik fölismervén egyetlen gyermekük szép tehetségét, a tudományos pályára szánták, s a gyenge testalkatú kis fiu becsülettel meg is felelt a benne helyezett bizalomnak. A gimnázium négy alsó osztályát Halason, hármat Budapesten a piaristáknál végezett, az érettségi vizsgát pedig Kecskeméten tette le, kitüntetéssel. Itt kezdte a theologiát is, majd a theologia Budapestre tétetvén át, itt végezte be 1856-ban. Ekkor Feketehegyre ment rektoriára s itt maradt három évig. 1859-ben Török Pál püspök, Jász-Kis-Érre exmittálta, 1861-ben letette a kápláni vizsgát, 1862-ben a papi vizsgát, hogy mily szép eredménynyel, erre nézve elég, ha megemlítem, hogy Ballagi Mór méltónak találta a vizsgára irt prédikációját arra, hogy e Lapban közölje. Ekkor Török I 'ál püspök magához vette káplánnak. 1865-ben ment GyömrŐre adminisztrátornak, a hol 1866-ban pappá választatott. Első dolga volt a hálás fiúnak, hogy kedves szüleit magához vegye; atyját el is temette, de 80 éves anyjának látnia kellett egyetlen gyermekének halálát és siratni reményeinek meghiúsulását. 1870-ben házasságra lépett elődjének, Kiss Lajos pesti esperesnek leányával Erzsébettel, a kivel, és négy gyermekökkel, a legszebb és legboldogabb családi életet élte. Mint pap egyike volt — fájdalom — azon ritka egyéniségeknek, a ki a kálvinista papi egyszerűséget s egyenes őszinteséget, a legszebb harmóniában tudta tartani a főúri körökben megkívánt és szükséges finomsággal; a ki a nép legegyszerűbb gyermekének szivét ép ugy meg tudta nyerni nyájas, kedves modorával, mint a hogy ki tudta vivni a vele érintkező nagy uri családok tiszteletét és rokonszenvét. A legerősebb kötelességérzet jellemezte hivatalos teendőiben, legtöbbnyire saját maga által irt, jól betanult, s kiváló szónoki erővel előadott prédikációk hangzottak el ajkairól. Különösen alkalmi, temetési, esketési, keresztelési beszédei valódi remekek valának, ennek tulajdonítható, hogy pl. a gróf Teleki-család, bárhol volt is szüksége papi szolgálatra, mindenüvé az ő kedves gyömrői papját hivta és vitte. Egyházának anyagi ügyeit a legnagyobb rendben s bölcs előrelátással vezette. A templomba orgonát készíttetett, gyülekezetébe uj tanítói állomást szervezett, és mintegy négy ezer forint tőkét gyűjtött. A pesti egyházmegye korán méltányolva tehetségeit, főjegyzőjévé választá, s Szilágyi a legnagyobb buzgósággal viselte több mint 20 évig, mikor is szemeinek gyengesége miatt lemondott; ugyancsak ez ok miatt nem fogadta el az egyházkerületi aljegyzőséget, melyre 1880-ban választatott. De elfogadta s haláláig híven viselte az egyházmegyei pénztárnokságot. A debreczeni s budapesti zsinatokon mint a pesti egyházmegye pót-képviselője volt jelen. Az egyházi közügyek intézésében mindig tevékeny részt vett, de nem annyira a zöld asztal mellett szeretett vitatkozni, mint inkább előzetes, barátságos megbeszélésekben, levelekben fejté ki nézeteit, a melyek talán épen ezért paptársai által a legtöbbször helyeseitettek és elfogadtattak. Soha senki ellen nem intrikált, nem személyeskedett, nem tolakodott és épen ez által nyerte meg paptársainak szeretetét és barátságát. A közéletben is mindig meg tudta őrizni szeplőtlenül papi karakterét, soha semmiféle politikai vagy községi pártküzdelmekben részt nem vett, sőt ezektől valósággal iszonyodott, igy kerülte el, a közéletben különben elkerülhetlen gyanúsításokat és sértéseket, melyeknek a legbecsületesebb ember is ki van téve. A ki igy élt. igy munkálkodott; a ki egyedül az Isten országának fölépítésén fáradozott, bizony nem ért rá arra, hogy vagyont gyűjtsön. Családja: édes anyja, hü felesége és négy kiskorú árvája mint annyi száz meg száz protestáns papi család, szegénységre maradt, egyedüli örökségük a becsületes név és az Istennek vigasztaló kegyelme. Kiss Benő. IRODALOM. ** A magyar klérus törekvései a múltban és a jelenben. Irta Historikus. Budapest, 1893. Singer és Wolfner (Andrássy-ut 12.) 80 lap, ára 80 kr. — Tiszta észjárással, erős hazafias szellemben, tárgyilagosan és sok tudással irt röpirat. A mai helyzetet veszélyesnek látja, konstatálja, hogy a klérus hadat üzent a modern haladásnak, a magyar nemzeti államnak és kormányának. A kulturharc oka a Vatikán világi uralomra törekvése s a katholikus püspököknek ezzel való solidaritása. Történelmileg kimutatja, hogy a katholikus papság türelmetlensége, nagyravágyása és hazafiatlansága okozta a magyar nemzetnek a múltban is a legnagyobb bajokat, s hogy a magyar nemzet valódi haladását 1790/91-ben. 1848-ban, 1868-ban és jelenleg is a klérus uralomvágya és hazafiatlan