Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-02-23 / 8. szám

Pozsonyba vonult vissza, miután fizetetten zsoldosi nagyon is szökdösni kezdettek. Bocskay magyarországi diadalai hirére a székelyek mellette nyilatkoztak s a február 21-én Maros-Szeredán tartott országgyűlés fejedelemmé választá és ünnepélyes követséggel meghivta. 1605; ápril 17-én pedig a szerencsi országgyűlésen 22 magyar vármegye gyűlt össze s 20-án Magyarország fejedelmévé választá Bocskayt. Innen kiáltványt bocsátott ki Európa népeihez a fejedelem, csatlakozásra szólítá a Rudolf által szintén üldözött morva és sziléziai rendeket s barátságot ajánlott a lengyel királynak. Csapatai e közben Morváig s a Dráváig kalandoztak, és Ausztria és Stiria széleit pusztították. Végre az erdélyi szászok is meghódoltak s Bocskay Szász-Megyesen, 1605. szeptember 14-én esküt tett az erdélyi alkotmányra, fogadta a fejedelmi jelvényeket hozó török követséget; de minthogy Magyarország fejedelme is volt; Kassát választá székhelyül; erdélyi kormányzóul pedig Rákóczy Zsigmondot tették a rendek. Az országos végzések megerősítése után Rudolf biztosait és német hadait Lengyelországba kisérteté Erdélyből s maga Magyarországba indult, hogy a török nagyvezérrel találkozzék. 1605. november 10-én történt a találkozás a Rákos mezején, hol Lalla Mohamed, a nagyvezér kardot kötött Bocskay oldalára, királyi pálcát adott jobbjába, fejére1

pedig koronát tett s magyar királyul üdvözölte; de a fejedelem levette a koronát fejéről s csak mint a szultán barátságának jelét fogadta el; »nem lévén más czélja, mint helyreállítani az alkotmányt és biztosítani a vallás-szabadságot*.1 p] Bocskav-féle fölkelés előkészítésében és sikerében, Alvinczi Péter ugy személyes befolyásával, mint szenvedélyes szónoklataival, jelentékeny tényező vala,2

de diadalában is osztozott. (Folyt, köv.) H. Kiss Kálmán, IRODALOM. ** Evangéliomi elmélkedések. Irta Dicső fi József, a debreczeni theol. akadémia volt professzora, a debreczeni református egyház egyik lelkipásztora. — E vállalatból eddigelé négy nyolcadrétü iv küldetett be szerkesztőségünkbe. Tartalma: 1. Előszó. 2. A vallásról általában. 3. A kijelentés. 4. A keresztyén vallás. Figyelemmel elolvasgattuk és okultunk, épültünk belőlük. Nem a szaktudomány elvont nyelvén, hanem könnyebb modorban, a müveit közönség által is élvezhetőleg irt építő irányzatú elmélkedések. Van bennök hiterő, mert van evangéliomi izök és jellegök. Tanult elméből és hivő lélekből fakadnak. Mint az előszóban maga is mondja, szerző őszinte és alázatos keresztyén tudást akar hirdetni, mely nem vágyik többre, mint amennyit a szentírásban talál, mely az isteni kijelentés talapzatáról soha le nem lép, hanem e fundamentumról szorgalmasan épít. Isten igéje és kijelentése által akar Isten öntudatos,- igaz gyermekeivé nevelni, ujjászült és ujjászülő életre emelni. Dicsőfi hitvédő és hiterő-1 Fraknói Vilmos ^Pázmány Péter* 62. lapja szerint Alvinczi ajánlatot tett a fejedelemnek, hogy magyar királylyá koronázza, amint ezt Pázmány szemére is veti, mondván, hogy: »a királykenéshez stb. nagyobb kedved vagyon*, 2 Ugyanott il, lap. sítő, tehát apologetikus irányban elmélkedik a fent jelzett kérdésekről, ami nagyon helyes törekvés a jelen korban. Mert nagy szükség van hitünk erősítésére. Bevallhatjuk, hogy hitünk erőtelensége és meddősége a legnagyobb baja, s ennek megváltoztatása a legégetőbb szüksége korunknak. S Dicsőfi a hiterősítés eszközét is helyesen jelöli ki, mert bizony csak az evangélium isteni hatalma képes a mi elgyengült hitünket megerősíteni, megtermékenyíteni. Dicsőfivel tehát mi a hiterősítésnek mind céljában, mind eszközében teljesen egyetértünk. Ő is evangelizál, mint mi; evangélizálja a hittudatot, a dogmatikai tudást, a theologiai tudományt. Az elmélkedések között legsikerültebbnek tartjuk a keresztyén vallásról szólót, melyben főként »istenországa* fejtegetése ragadta meg figyelmünket; a vallásról és a kijelentésről való elmélkedések nem oly szabatosak és meggyőzők. Egészben véve a Dicsőfi elmélkedéseit időszerű, hézagpótló, s ezért pártolásra méltó vállalatnak tartjuk. Lelkészek, művelt világiak haszonnal forgathatják s óhajtandó, hogy minél többen forgassák. Kapható Telegdi K. Lajos könyvkereskedésében Debreczenben, két ives füzetenként, 25 krért. ** A Garzó Gyula szerkesztése alatt megjelenő Bibliamagyarázatok tizenharmadik évi folyama, mint értesültünk, a »Mennyei Jelenések Könyve* magyarázatával indul, a mely munkálat a leggvakorlatibb angol kommentár után van kidolgozva és szószékre alkalmazva. Nyilvános dolog, hogy a helyes értelmet kiforgató nazarénusok (baptisták) főként e titokzatos könyvből táplálkoznak; időszerű tehát és nagyon szükséges, hogy a helyes magyarázat a pásztorok kezébe adatván, az önvédelen megkönnyíttessék. A biblia helyes magyarázása a legjobb evangélizálás. Most, mikor oly nagy szüksége van pásztornak és népnek az evangéliomi erőkre, azt hiszszük, alig ajánlatunk jobb hiterősítő eszközt, mint a biblia tanulmányozását és helyes magyarázását. Az előfizetés egy évre 4 frt. KÜLÖNFÉLÉK. * A ref. ifjúsági egyesület vallásos estélye február 27-én, hétfőn, este fél 7 órakor fog megtartatni a ref. főgimnázium dísztermében. Változatos programmja a következő. 1. Karének. Előadja a ref. theologusok és egyet, hallgatók kara. 2. Ima. Vásárhelyi József, reform, theol. senior. 3. Megnyitó. Szöts Farkas, theol. tanár. 4. Gyöngyök a bibliából. Kenessey Béla, theol. tanár, 5. Szaval: Geguss D. szigorló jogász. (A lelkiismeret: Jfugo V.-tól). 6. Karének. Előadja a nők és férfiak kara. 7. »Réverie.« Vieuxtemps-{iS\. Hegedűn zongorakísérettel előadja Seymann Emil ur. 8. Szaval: György László püspöki titkár. (Merengés: Kovács Gyulától.) 9. »Csergő patak. * (Solo-ének). Énekli zongorakísérettel Haypál Benő ref. s.-lelkész. 10. Zárima. Dr. Kecskeméthy István. 11. A közönség éneke. 137. dics. 6. verse. Karmester: lloffmann Viktor, zenetanár. Belépti díj nincs. Adományok szivesen fogadtatnak. A rendező-bizottság: Szöts Farkas elnöklete alatt 16 tagból áll. * Egyházi aranykönyv. A kőbányai göztéglagyár 4000 fali téglát adományozott a zuglói ref. templomra s a helyszínére is szállítandja az építéskor. E szép tett nem szorul dicséretre.