Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1893-01-05 / 1. szám
ismeretes törvény megjavítása egy, sőt több, a katholikus lelkiismeret ellen elkövetendő sérelem sikerülésének fölléte léhez van a kormány által kötve ? Ez az elj aras a kormánv részéről az önkény megduplázását, sőt meglriplázását jelenti. Ezt szokássá válni engedni nem szabad; mert l'appetit vient en mangeant, s így rövid idő múlva könnyen arra ébredhetünk majd fel, hogy apostoli királvostól kidobnak az országból a katholikus vallás összeesküdt ellenségei. A második és harmadik napi konferenciák megállapodásai kézzelfoghatóbbak. Ami a kongruát és az autonomiát illeti, erre nézve három főpap állásfoglalása domborodott ki szembetűnőbben. Császka Gy. kalocsai érsek a kongrua-bizottság nevében csupán a kongrua rendezésére szorítkozva, az ismeretes javaslatot terjesztette elő. Ezen javaslat szerint ugyanis tiz millió forint, vagy husz millió korona kölcsön volna felveendő a király jóváhagyásával a magyarországi összos főpapi, káptalani, apátsági, prépostsági és birtokos szerzetesi javakra való telekkönyvi betáblázás mellett. Ebből a tízmilliós kölcsönből, egységes irányelvek szerint, hiteles vallomások és összeírások alapján foganatosítanák a kongrua-segítséget. A tízmilliós kölcsön ötven esztendei amortizációra volna felveendő, ami az utódokat csak néhány évtizedre terhelné meg. Mihelyest meg volna a kölcsön, az alsó papság azonnal segítségben részesülhetne a segítő forrás kiapadásának veszélye nélkül. Az így kontemplált kongrua-alap az egyházi vagyon bármily eshetőségeivel szemben is tökéletesen biztosítva volna, s mindenesetre több jogot adna a püspöki karnak arra nézve, hogy a kongua-ügv tökéletes és végleges rendezésére a vallás-alap hozzájárulását is kikérje. A tízmilliós kongrua-alapot. évről-évre növelhetnék az által, hogy egyházi törvény útján minden egyházi javadalmast arra köteleznének, hogy a hagyaték bizonyos hányadát a kongrua-alap gyarapítására fordítsa. Az alap fejlesztését célozza az a számítás is, hogy a főpapi javadalmak időközi jövedelmeit., a király beleegyezésével, szintén a kongrua-alap növelésére lehetne fölhasználni. Dr. Schlauch Lői'incz, nagyváradi püspök, a kongruaügyet és az autonomiai mozgalmat egy elintézés keretében javasolta megoldandónak. Az Ő indítványa, melyet elvben a püspöki konferencia el is fogadott, kiküldvén annak tüzetes áttárgyalására, a hercegprímás elnöklése alatt, egy 15 tagu bizottságot, a következő pontokba foglalható össze: A püspökök, káptalanoki javadalmas rendek és prépostságok tiz millió forinttal járuljanak az alsó papság dotációjának javításához, esetleg tanintézetek segélyezéséhez. Ez a tiz millió ő felségének és a kormánynak beleegyezésével bekebleztessék az összes magyarországi nagyobb egyházjavadalmakra s e tiz millió évenkinti kamatját egy központi pénztárba fizessék. E központi pénztár kezelése egy, a püspökökből, káptalanokból s más egyháziakból alakítandó és ő felsége, mint legfőbb kegyúr által ugyanannyi, a püspöki kar felterjesztése folytán kinevezendő világi katholikusokból álló központi tanácsra bizatik. E testület hatáskörébe fogja vonni a kongrua, az autonomia, az iskolák és plébániák és általában a katholikusokat érintő ügyeket. E terv szerint e testület körülbelül 70 egyházi és ő felsége által kinevezendő 70 világi tagból állana, utóbbiak részben az egyházmegyék szerint neveztetnének ki. Samassa érsek álláspontjáról az 0. É. a következő felvilágosító, s részben cáfoló jelentést tett közzé: »Az egri érsek magokkal a javaslatokkal birálólag foglalkozva, azt fejtegette, hogy ama javaslatok a hivatalosan feltüntetett szükségletek fedezésére elégtelenek; a javaslatba hozott módozat, a főpapi birtokoknak akár a Császka, akár a Schlauch javaslatai szerinti megterhelése, lekötése, a célnak meg nem felel, mint amely megterhelés, lekötés, a püspöki karnak s magának a kormánynak jogkörét is meghaladja, s jelen viszonyaink között, az országgyűlés hozzászólása nélkül, nem történhetnék meg. Az érsek a maga részéről mái1 előbb, Simor primás idejében, tett ama javaslatához ragaszkodik, hogy a püspöki kar a maga erejéből szerezze meg a kongruajavítás anyagi eszközeit akkép, hogy a főpapi javadalmak jövedelmeit a kultusz- és pénzügyminisztérium hitelesen megállapítják, az ekkép megállapított jövedelen után. fokozatos százalék szerint, évi befizetéssel járuljanak a nagvobb javadalmasok az állandó kongrua-alaphoz és pedig 50.000 frt jövedelemig 5%, 100.000 forintig 10n /0 . 150.000 frtig 15°/0 , ezentúl 2O0 /0 -kal. E számítás szerint pl. az esztergomi s kalocsai érsek külön-külön 60 - 80 ezer frttal járulna, a nagyváradi latin szertartású püspök 30 — 40 ezerrel, a csanádi, veszprémi 20—30 ezerrel stb. Az ekkép befolyandó összeg bőven pótolná, sőt meghaladná a Császka és Schlauch részéről kontemplált 10 millió forint 5%-os maximumig terjedő kamatát, és az egyházi nagybirtok-komplexumok szabadon, bárminemű megterhelés nélkül maradnának. Kívánja pedig az érsek, a lelkészek segélyezésének biztos megállapíthatása végett, a plébániai jövedelmek, állami közegek közreműködése melletti hiteles összeírását. — Az állami segítség igénybevétele, amennyiben erről a lapokban szó tétetett, csakis ily értelemben volna tehát vehető. Az autonomiára nézve pedig a Schlauch püspök által fejtegetett felfogással szemben, az érsek azt hangsúlyozta, hogy oly testület, mely kinevezett tagokból áll. az autonomiai elnevezésre igényt nem tarthat.« A konferencia harmadik napján megválasztották a váradi püspök kongrua-indítványának tárgyalására a tizenöttagu bizottságot és elintézték az alább felsorolt ügyeket: 1. A 15-ös bizottság tagjai: Schlauch Lőrincz, Schuszter Konstantin, Steiner Fülöp, Hornig Károly báró, Dessewffy Sándor, Firczák Gyula, Fehér ípoly. A primás a világiak közül fog hét tagot választani akként, hogv a képviselőházból is párttekintet nélkül legyenek tagok. 2. A katholikus nagygyűlés tartása tárgyában elvileg kimondatott, hogy a püspöki kar helyesli, de a kiviteli módozat és határidő megállapítását magának tartja fenn. 3. Az országos tanítógyülés megtartását helyesli. 4. Az intenciókkal való visszaélés megakadályozását óhajtja. Ez ügyben a szentszékhez fog előterjesztés tétetni. 5. A kisdedóvási törvény folytán az iskolai rendszabályok átalakítása. Bizottság küldetett ki. 6. A nazarénusok anyakönyvezése tanulmánvoztatni fog s a határozat a jövő konferenciára marad. 7. A vadházasságok kérdésében határozatba .ment, hogy a kormányt felkérik, hogy űgv a törvényhozási, mint közigazgatási úton támogassa a papság törekvését. 8. Középiskolai hitoktatás kérdése. Bizottsághoz utasíttatott. Ezekből láthatjuk, hogy mily szívből fakadó, meleg lehetett az a köszönet, melyet Vaszary K. hercegprímás a végzett munkáért a főpapi karnak mondott.
