Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1893 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1893-02-16 / 7. szám

Ugyancsak ezen a zárt értekezleten Szentiványi Árpád és n. Szontagh Pál kezdeményezésére a polgári házasság ügyében beható eszmecsere indult, mely a másnapi értekezleten fejeztetett be. Igen érdekes, tanulságos és a magyar állam souverainitásának sérthetetlenségeért lelkesedő beszédek mondattak el ez akalomból. Mintha a negyvenes években az országgyűlésen szereplő nagy szónokok szellemei töltötték volna meg a tanácstermet, oly lángoló nyilatkozatok hangzottak fel a haza szabadsága és békéje érdekében. Hozzászólottak az ügyhöz a fent említetteken kivül Zelenka püspök, Radó Kálmán, Gyurátz Ferencz, Győri Elek, Fabiny Teofil. Behatóan fejtegette a kérdést egyházi szempontból Baltik püspök. Végül báró Prónay Dezső egyetemes felügyelő összefoglalta a dolog ugy egyházi, mint politikai mozzanatait, kiterjeszkedvén szép, magvas szónoklatában arra, mikép jött létre a különböző országokban a polgári házasság intézménye, egyúttal felemlítvén, hogy a házasság a római katholikus egyházban csak a tizenharmadik században lett szentséggé. Hangoztatja, hogy Magyarországon, ha minden felekezet tiszteletben tartotta volna az államnak vallásügyi törvényeit. a polgári házasság nélkül is békében élhettek volna a különböző egyházak; hogy a protestantizmusban amúgy is polgári a házasság, mert a két evangélikus egyház házassági ügyei (Erdély kivételével) világi biróságok által intéztetnek el és a protestántizmus a polgári házasság behozatala által nem nyer semmiféle nagyobb kedvezményt. De most az állam a polgári házasságot be akarja hozni mint eszközt a felekezetek közti s ezek és az állam közti béke elérésére; az ág. hitv. ev. egyház ezen törekvés ellen nem küzdhet és nem agitálhat, annál kevésbé, mert a polgári házasság az ág. hitv. ev. egyház tanaival és elveivel ellenkezésben nem áll. A zsinat tehát mondja ki, miszerint elismeri, hogy a házassági ügy rendezése első sorban az állam joga és hogy a polgári házasság az ág. hitv. ev. egyház tanaival és elveivel nem ellenkezik. Tovább a zsinat azért nem mehet nyilatkozatában, mert a polgári házasságnak különféle alakjai lehetnek. Ha a tervezett polgári hazasság ugy alakilag, mint tartalmilag polgári és kötelező lesz, az ág. hitv. ev. egyház abban örömmel fogja üdvözölni az országunkra nézve oly felette szükséges béke eszközét. A február 9-iki nyilvános ülésen a királyi leiratra adandó válasz volt napirenden. Az alkotmányi bizottság erre vonatkozó jelentését Györy Elek előadó ismerteti. Kijelenti, hogy hálával eltelve a legmagasabb jóváhagyás iránt, a bizottság abban a véleményben van, hogy a miniszteri leiratban foglaltak szerint való módosításokhoz * hozzájárul. Radó Kálmán hálával van eltelve az egyház legfőbb védnökének kegyes hajlandósága s köszönettel a kormány jóakarata iránt, a melylyel az ág. ev. egyház törvénykönyvénekjóváhagvását ilyen gyorsan elintézte; indítványozza, hogy a zsinat az előterjesztett módosításokat egyhangúlag elfogadja s azt az alkotmányi törvénykönyvbe beiktassa. (Zajos helyeslés). Péchy Tamás elnök azt hiszi, hogy a zsinat a legmélyebb hódolattal és ragaszkodással viseltetik a legmagasabb ur iránt, a ki atyai gondoskodásának ismét fényes jelét adta az egész egyház iránt. (A zsinat feláll és zajosan, lelkesen éljenez.) Méltóztatnak megbízni, hogy az imént elfogadott módosításokkal együtt az uj törvénykönyv fölterjesztessék a kormányhoz azzal a kéréssel, hogy a legmagasabb szentesítést kérje ki. * A módosításokat lásd Lapunk f. évi 5. száma 71. lapján. S z e r k. A február 10-iki ülés napirendjére a reformátusokhal közös ügyeket tárgyaló bizottság jelentése volt kitűzve. Györy Elek orsz. képviselő, a protestáns közösügyek tárgyaló bizottság előadója, mindenekelőtt a folytatott tanácskozásokról tesz jelentést. A református zsinat már meg is hozta határozatait a bizottsági jelentésre vonatkozólag. A bizottság megállapodásai a következők voltak. 1. Egy közös orgánum létesítése a két egyházat közösen érdeklő ügyek megbeszélésére. Ez orgánumot a konventek választják s csak indítványozási joguk van. A református zsinat a közös bizottság létesítéséhez hozzájárult, de ezzel nem tekinti az ügyet befejezettnek, hanem a további tárgyaiások céljából a közös bizottsághoz utasítja. Győry Elek azt indítványozza, hogy a református zsinat e határozatához az ág. evangélikus zsinat is hozzájáruljon azzal, hogy utasítja a vegyes bizottságot, hogy e közös szervezet létesítésének és működésének tervezetét és szabályzatát dolgozza ki. (Helyeslés.) jBaltik Frigyes püspök nem tartja most szükségesnek a közös szervezet létesítését, mert az egyház alkotmányának fontos aktái le vannak zárva s igy ez alkotmányon kivüli szervezetnek nem volna célja. Báró Prónay Dezső kijelenti, hogy ámbár ő előtte egy sokkal messzebbre terjedő unió eszméje lebeg, egyelőre hozzájárul ahhoz a kapcsolathoz is, a melyet ez a szervezet létesítene a két egyház között. (Élénk éljenzés) 2. A gyenge anya- és leányegyházaknak a szórványokban lakó híveknek az egyházi funkciók végzésére való egyesítéséhez az ág. ev. zsinat is hozzájárul, melv esetben az egyházi funkciókat bármely egyház lelkésze végezheti. 3. A két protestáns egyház által végzett kulturális feladatokhoz méltó állami dotáció kieszközlését mindkét egyház közös ügynek fogja tekinteni. Báró Kaas Ivor elfogadja az indítványt, mely nem prejudikál semmi irányban a jövőnek. Nem osztja azonban azt az érvet, hogy a mostani parlamenti rendszerben nem lehet királyi adományra, vagy állami nagyobb adományra számítani, mert nem szűnt meg az államnak az a joga, hogy kulturális célokra nagyobb alapítványokat tehessen. Ö egyháza érdekében azt kívánja, hogy ne évi dotációkban nyerje az egyház a segélyt, hanem olyan biztosított nagyobb tőkében, mint a milyent a többi egyházak is kaptak annak idején. Györy Elek felvilágosításai után a 3. pontot elfogadták. 4. Közös érdeküek a humanitárius intézmények. Ehhez a zsinat szó nélkül hozzájárult. 5. A budapesti egyetem kebelében közös protestáns theologiai fakultás létesítését kívánta az ág. ev. bizottság. A református zsinat erre vonatkozólag megküldte a debreczeni és kolozsvári theologiai fakultások létesítését célzó előmunkálatait s pártolásra hívta fel az evangélikus zsinatot. Az ügy nem lévén mindjárt tisztázható s miután bővebb megfontolást igényel, a zsinat elhatározza, hogy a közös bizottsághoz utasítja vissza az ügyet. 6. A protestáns tábori lelkészek ügyét a két egyház konventje szintén közösen fogja elintézni. 7. Közös lépést tesznek az állami, községi, idegen felekezeti és katonai intézetekben, valamint 8. a börtönökben és Őrültek házában való vallástanítás és lelkészi gondozás érdekében. 9. Mind a két egyház együttes közreműködését fogják megindítani a horvát-szlavonországi egyházak ügyében. Belohorszky Gábor esperes ismerteti a horvát-szlavon egyházak ügyét s indítványozza, hogy szólítsa fel ezeket az egyházakat a zsinat szervezkedésre s az anyaország egyházához való szerves csatlakozásra. Fabiny Teofil